Kezdőlap

: Kategória: IQ100+; 2020-09-04 20:14; 56 olvasó

Brit kutatóknak sikerült rájönniük, hogy miként lehet azonosítani az egyes békafajok ebihalait, ami jelentősen segíti a kétéltűek kihalásának megakadályozását.

A veszélyeztetett békafajok élőhelyeinek megóvására irányuló erőfeszítéseket jelentősen hátráltatja, hogy nehéz megkülönböztetni egymástól a különböző fajok ebihalait - írja a BBC hírportálja. A kutatóknak azonban most sikerült jelentős előrelépést elérniük a Vietnam távoli erdőségeiben élő békáknál, amelyek a Megophrys nemzetségbe tartoznak.

"Ezek a békák a bolygó néhány legkizsákmányoltabb erdőségében élnek, ahol az élőhelyeik gyors ütemben fogynak és pusztulnak" - mondta Benjamin Tapley, a Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) hüllőkkel és kétéltűekkel foglalkozó munkatársa.

Ebihalakat gyakran látni a patakokban az év számos hónapjában, ám amint békává fejlődnek, eltűnnek az aljnövényzetben, ahol nehéz megtalálni őket. Tapley szerint ha sikerül azonosítani a békaporontyokat, az segíthet megállapítani az egyes fajok jelenlétét és feltérképezni, hogy melyek lehetnek azok a fontos élőhelyek, amelyek védelemre szorulnak.

A kutatók földrajzi adatokat gyűjtöttek, fotókat készítettek és méréseket végeztek az ebihalakon, valamint összevetették azok DNS-ét felnőtt példányoktól vett mintákkal. A szakembereknek végül a Megophrys békanemzetség hat fajának ebihalait sikerült azonosítaniuk Vietnam hegyi erdőségeiben.

Ezeknek az ebihalaknak szokatlan külsejük van, tölcsérszerű szájrésszel rendelkeznek, míg a felnőtt példányok szeme felett szarvra emlékeztető kinövés van és barna bőrükön levélerezetszerű mintázat fut végig, ami segít nekik beleolvadni az aljnövényzetbe.

A kétéltűekre egyre növekvő fenyegetést jelent a természetes élőhelyeik elvesztése, a vadkereskedelem, a klímaváltozás és a halálos betegségek.

A kutatók két tanulmányban publikálták az eredményeiket a Zootaxa című folyóiratban.

Forrás: MTI / bbc.com

: Kategória: IQ100+; 2020-09-04 20:12; 68 olvasó

Százmillió éves meteoritkráterre bukkantak aranyásás közben Nyugat-Ausztrália távoli vidékén.

A becsapódási krátert Ausztrália harmadik legnagyobb aranybányász cégének egyik földbirtokán fedezték fel - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

Nagyjából 5 kilométeres átmérőjével az Ora Banda kráter - így hívják a települést, amelynek szomszédságában felfedezték -, az egyik legnagyobb meteoritkráter a Földön.

A szakemberek modern technikákat, köztük elektromágneses vizsgálatot alkalmazva térképezték fel a szabad szemmel egyébként nem látható krátert.

Jayson Meyers geológus és geofizikus jelentősnek és váratlannak nevezte a felfedezést. A szakember szerint a krátert egy rendkívül sík vidéken fedezték fel és azért maradhatott láthatatlan, mert az idők folyamán feltöltődött.

"Valószínűleg még van egy pár ilyen odakint. Feltehetőleg több aszteroidával ütköztünk, mint eddig gondoltuk" - jegyezte meg Meyers, hozzátéve, hogy további kráterek felfedezése segítheti a kutatókat annak jobb megbecslésében, hogy legközelebb mikor csapódik meteorit a Földbe.

Meyers elmélete szerint ahhoz, hogy ekkora krátert okozzon, a meteoritnak nagyjából 100-200 méter átmérőjűnek kellett lennie. A szakember szerint a talaj gyakorlatilag besüppedt a nyomástól, ám aztán visszaemelkedett, mint egy rugó.

Forrás: MTI / theguardian.com

: Kategória: IQ100+; 2020-09-02 17:47; 126 olvasó

Világszerte gyors ütemben növekedtek a gleccsertavak az elmúlt néhány évtizedben - állapították meg brit kutatók, akik műholdfelvételekre alapozták eredményeiket.

A szakemberek több mint negyedmillió műholdfelvételt elemezve nézték meg, hogy az olvadó gleccserek völgyében kialakuló tavakra milyen hatással van a globális felmelegedés és egyéb folyamatok - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A képek tanúsága szerint a gleccsertavak száma 53 százalékkal emelkedett 1990 és 2018 között: a 14 ezer 394 gleccsertó csaknem 9 ezer négyzetkilométernyi területet borít be a bolygó felszínén.

Az adatok alapján a kutatók úgy becsülik, hogy a világ gleccsertavainak együttes víztérfogata 48 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, elérve a 156,5 köbkilométert.

"Az eredményeink megmutatják, hogy a Föld felszíni rendszerei milyen gyorsan reagálnak a klímaváltozásra" - mondta Stephan Harrison, az Exeteri Egyetem éghajlat- és környezetváltozással foglalkozó professzora, hozzátéve, hogy a tanulmányuk azért is jelentős, mert elsőként szolgál pontos adatokkal a világ gleccsertavainak együttes víztérfogatáról.

A gleccsertavak fontos ívóvízforrásként szolgálnak a világ legszegényebb embereinek egy része számára, különösen Ázsia hegységeiben és Dél-Amerika egyes részein. Egyre nagyobb fenyegetést jelentenek azonban a gleccsertavak kitörése által okozott áradások, amelyek egész falvakat önthetnek el, elmoshatják az autóutakat, elpusztíthatják a csővezetékeket és egyéb infrastruktúrákat.

Skandináviában, Izlandon és Oroszországban növekednek a leggyorsabban a gleccsertavak, ezek területe majdnem megkétszereződött a vizsgált időszakban. Mivel azonban a nagy részük viszonylag kicsi, a víztérfogatuk növekedése nem jelentős globális szinten.

A Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmány szerint más területeken, például Patagóniában és Alaszkában a gleccsertavak jóval lassabb ütemben gyarapodnak, ám sokuk eleve nagy kiterjedésű, így a víztérfogatuk növekedése jelentős.

Grönland északi részén a gleccsertavak gyors ütemben növekednek, ami összhangban van azzal, hogy az Északi-sarkvidék a globális átlagnál gyorsabban melegszik. Grönland délnyugati részén azonban néhány gleccser zsugorodott a vizsgált időszakban, ám ezek a tavak gyakran már eleve kiszáradóban voltak.

Forrás: MTI / theguardian.com / nature.com

: Kategória: IQ100+; 2020-09-03 11:46; 136 olvasó

A filmes eseményt augusztus 27. és 30. között immáron hatodik alkalommal rendezték meg, a fesztiválon azok a rövid internetes filmek versenyeztek, amelyek pozitív példákkal mutatják be Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta területein ma is élő helyi magyar kultúra értékeit, azok nemzeterősítő szerepét - közölték a szervezők.

A legjobb filmek készítői idén csaknem 3 millió forint értékű díjat kaptak. A fesztiválra beérkezett versenyfilmekből 22 film jutott a döntőbe a 2020. augusztus 10-ig tartó internetes közönségszavazás alapján - olvasható a szervezők csütörtöki közleményében.

Ezeket a filmeket értékelte a zsűri, majd augusztus végén döntöttek a díjazottakról. A zsűri elnöke Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész, a zsűri tagjai: Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője és Varjú Frigyes, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. nemzetiségi és külhoni műsorainak főszerkesztője.

A fesztivál 800 ezer forintos fődíját a 102 éves Juliska néni története (Juliska néni) című filmért Deák András érdemelte ki. "Juliska néni nem csak tiszteletre méltó kort élt meg, hanem egyszerűségében szép és őszinte gondolatokat is tud mondani az élet nagy igazságairól. A székelyföldi asszony Magyarországon született, majd Trianon után egyszer csak Romániában találta magát. Az etűdből sugárzik az empatikus szeretet és a pozitív szemléletű életérzés kifejezésének szándéka" - értékelte a filmet Koltay Gábor, a zsűri elnöke.

A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata által felajánlott, 2. helyért járó 400 ezer forintot a Mári, a nagy festő árnyékában (Mári, a nagy festő) című film alkotói, Borbás Edina és Németh László nyerték el.

A 3. helyezettnek járó 250 ezer forint értékű díjat a Rex Videó Virágkoszorús fakereszt (fakereszt) című filmje vihette haza, alkotója Zsigmond Attila.

A filmes mustrán több különdíjat is kiosztottak. A 300 ezer forintos közönségdíjat a Három a magyar igazság című filmjéért a Brazíliában élő, brazil és magyar állampolgárságú Costa Henryco kapta.

A rendezvény fővédnöke Kövér László az Országgyűlés elnöke, védnöke Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője volt.

Forrás: MTI

: Kategória: IQ100+; 2020-09-02 17:33; 147 olvasó

Tűéles képeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja, a spanyolországi Teide Obszervatóriumban lévő GREGOR.

A Leibnitzi Napfizikai Intézet kutatói és mérnökei által újratervezett teleszkópnak köszönhetően Naprendszerünk központi csillaga a korábbinál immár jóval nagyobb felbontásban tanulmányozható Európából.

A napteleszkóp, amelyet egy német konzorcium üzemeltet, lehetővé teszi a kutatók számára, hogy 50 kilométeres felbontásban tanulmányozzák a Nap felszínét, ami apró töredéke az égitest 1,4 millió kilométeres átmérőjének. Olyan, mintha valaki egykilométeres távolságból élesen látna egy tűt egy focipályán - olvasható az intézet honlapján.

"Mindössze egyetlen év alatt teljesen újraterveztük az optikát, a szerkezetet és az elektronikát, hogy a lehető legjobb képminőséget kapjuk" - mondta a projektet vezető Lucia Kleint.

A kutatóknak júliusban sikerült lencsevégre kapniuk a lenyűgöző képeket. Ezek az eddigi legnagyobb felbontású felvételek a Napról, amelyek európai teleszkóppal készültek.

A teleszkóp átalakításának köszönhetően a szakembereknek lehetősége nyílik a mágneses mezők, a hőáramlás, az örvénylés, a napkitörések és a napfoltok részletes tanulmányozására.

Forrás: MTI / aanda.org / leibniz-kis.de