Archívum

Keresés dátum alapján
-

Miben keres?

Hírekben és videókban
Csak a hírekben
Címben és leírásban
Csak a címben
50 éves osztálytalálkozók a Steinmetz Miklós középiskolában
2018-07-12
112 néző

50 éves osztálytalálkozók a Steinmetz Miklós középiskolában

Az 50 éves osztálytalálkozón jártunk (Póth Jánosné, Magyar Ferencné)  

A komlói közfoglalkoztatottak termékei (Bogyai László, Feuerstaller Teréz)
2018-07-12
115 néző

A komlói közfoglalkoztatottak termékei (Bogyai László, Feuerstaller Teréz)

A komlói városgondnokság produktív, termelői munkájáról kérdeztük a vezetőt

Az orvvadászat helyzete a környéken (Gyánti Nóra)
2018-07-12
125 néző

Az orvvadászat helyzete a környéken (Gyánti Nóra)

A Komlói Állatvédő Egyesület munkatársát kérdeztük az orvvadászatról  


Rajzokból készült kiállítás a múzeumban (Steinerbrunner Győzőné)
2018-07-12
121 néző

Rajzokból készült kiállítás a múzeumban (Steinerbrunner Győzőné)

Kaluzsa Márton rajzkiállítását tekinthetnek meg a komlói múzeumba látogatók  

Trump Németországot bírálta az Északi Áramlat-2 miatt
2018-07-11
332 olvasó

Trump Németországot bírálta az Északi Áramlat-2 miatt

A német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett kiépítése miatt Donald Trump amerikai elnök a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt, mondván, hogy Németország "túsza" Oroszországnak. Rövid sajtónyilatkozatában Trump a földgázvezetékkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Németországot "teljes mértékben Oroszország irányítja", miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára.    Az amerikai elnök "rendkívül helytelennek" nevezte, hogy miközben országa óriási összegeket költ Európa védelmére, Németország "hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal és dollármilliárdokat fizet évente".    "Megszabadultak a szén- és atomerőműveiktől, a kőolaj és a földgáz nagy részét pedig Oroszországból szerzik be. Szerintem a NATO-nak ezzel foglalkoznia kell" - mondta.    Trump emellett ismételten a védelmi költségvetésük növelésére szólította fel az észak-atlanti szervezet európai tagjait.     "Ezeknek az országoknak többet kell költeniük, mégpedig nem tíz év múlva, hanem sürgősen. Németország gazdag ország, mégis mindössze arról beszél, hogy 2030-ra kissé megemeli a védelmi kiadásaikat. Nos, szerintem ezt gond nélkül meg tudnák tenni azonnali hatállyal, akár már holnap" - fogalmazott.    Szakértők rámutattak, hogy az Északi Áramlat-2 támadásával Donald Trump veszélyes kapcsolatot teremtett a védelmi ügyek és a gazdasági kérdések között, miközben Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azon dolgozik, hogy a katonai szövetség egységének megőrzése érdekében külön kezeljék az egyéb témákat, például az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi vitáját.    Stoltenberg erre reagálva kiemelte, hogy Trump felszólításainak már látszik a hatása, a NATO tagállamai jelentősen növelték katonai költségeiket, és további emelések várhatók. Mint mondta, Kanada és az európai szövetségesek 2024-re a mostaninál 266 milliárd dollárral többet fognak fordítani védelmi célokra a tervek szerint.    "Egy erős NATO jó Európának és jó az Egyesült Államoknak is" - szögezte le. Hozzátette azonban, az Északi Áramlat-2-ről nem a NATO-nak kell döntenie, az nemzeti hatáskörbe tartozik.    Mint elmondta, Donald Trump többször kinyilvánította a NATO iránti támogatását, és a transzatlanti kötelék a kereskedelmet illetően ugyan valóban meggyengült, de a védelempolitika terén megerősödött.   Andrzej Duda lengyel államfő a gázellátás diverzifikálásának szükségességéről beszélt, hangsúlyozva, hogy ennek kell lennie az EU egyik legfontosabb célkitűzésének.    Sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy komoly nézeteltérések vannak Európán belül is az Északi Áramlat-2 kérdésében. Aláhúzta: véleménye szerint a gázvezeték megépítése hiba lenne, amely nem szolgálná az EU stratégiai érdekeit vagy biztonságát.    A szövetségesek 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül bruttó hazai termékük (GDP) közel 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország - érte el. Idén ez a szám nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával, 2024-re pedig a NATO-tagállamok többsége tervezi a kívánt szintre emelést.   Merkel: Németország független ország Németország független ország, amely független politikát folytat és független döntéseket hoz - jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszel, a szerdán kezdődő kétnapos NATO-csúcstalálkozóra érkezve szerdán. Merkel Donald Trump amerikai elnök szerda reggeli kijelentéseire reagált. Trump a német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett kiépítése miatt. Rövid sajtónyilatkozatában az amerikai elnök a földgázvezetékkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Németországot "teljes mértékben Oroszország irányítja", miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára.    Merkel hangsúlyozta, fiatalkorából jól emlékszik azokra az időkre, amikor Németország egy része a Szovjetunió ellenőrzése alatt állt.    "Nagyon örülök annak, hogy mára Németország békében egyesült egységes országot alkot" - fogalmazott.    Az amerikai elnök védelmi kiadásokra vonatkozó kijelentésére reagálva kijelentette, Németország, ahogy a múltban, jelenleg is nagyon sokat tesz a NATO-ért. Mint közölte, Németország is a védelmi kiadások növelés mellett döntött, amelynek értelmében 2024-re 80 százalékkal fog többet szánni erre a területre, mint tíz évvel korábban. Hozzátette, a szövetségesek között Németország a második, amely a legtöbb katonával járul hozzá a NATO műveleteihez és továbbra is teljes elkötelezettséggel vesz részt a katonai szövetség afganisztáni szerepvállalásában.    "E területen is védjük az Egyesült Államok érdekeit" - fogalmazott.    Merkel elmondta azt is, hogy Németország ellentmondásos megbeszélésekre számít a NATO-csúcson. A közös cél ellenére nagyon különböző álláspontok feszülhetnek egymásnak - tette hozzá.    Szakértők rámutattak, hogy az Északi Áramlat-2 támadásával Donald Trump veszélyes kapcsolatot teremtett a védelmi ügyek és a gazdasági kérdések között, miközben Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azon dolgozik, hogy a katonai szövetség egységének megőrzése érdekében külön kezeljék az egyéb témákat, például az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi vitáját.    Információk szerint a kétnapos brüsszeli NATO-csúcstalálkozó keretében az amerikai elnök és a német kancellár szerda délután kétoldalú megbeszélést tart. Forrás: MTI

Növekvő élelmiszerimport költségek fokozzák a legszegényebb országok terheit
2018-07-11
196 olvasó

Növekvő élelmiszerimport költségek fokozzák a legszegényebb országok terheit

Az élelmiszerimport egyre nagyobb terhet ró a világ legszegényebb országaira, írja az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentése.Borsos a világ élelmiszerimport számlája: 2000 óta gyakorlatilag háromszorosára nőtt, így 2017-ben elérte a 1,43 billió dollárt. Még rosszabb a helyzet azon országokban, ahol szűkösség van élelmiszerből, ott közel ötszörös az emelkedés.Ez azt mutatja, hogy az irány „az idővel rosszabbodott, és fokozatosan nagyobb kihívást jelent, különösképpen a legszegényebb országok számára, akiknek egyre nagyobb teher alapvető élelmiszer szükségleteik kielégítése a nemzetközi piacokról” – mondta Adam Prakash, a FAO közgazdásza és a ma közzétett FAO élelmiszerekkel kapcsolatos kitekintés szerzője.További, mintegy 3%-os növekedésre lehet számítani idén, körülbelül 1,47 billió dollárra nő az élelmiszerimport számla. Ez az éves növekedés javarészt a halak nemzetközi kereskedelmének bővülését tükrözi – mely jellemzően a fejlett országok által preferált magasabb árkategóriájú élelmiszer – és a gabonafélékét, melyek kulcsfontosságú import termékek számos alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő országokban.Az idei FAO előrejelzés a hosszabb távú képet figyelembe véve megállapította, hogy valóban többet fizetünk kevesebbért, mindezt az elmúlt évek rendkívül kedvező globális termelési és kereskedelmi feltételei ellenére.A globális élelmiszer-behozatal 2000 óta évi 8%-ot emelkedett átlagban, de a legszegényebb országok többségében kétszámjegyű volt a növekedés. Eközben a gabonafélék aránya az import kosárban a drágább élelmiszerekhez képest nem csökkent a szegényebb országokban, míg a tehetősebb országokban épphogy jelentős volt a visszaesés.Az élelmiszerimport költések a legkevésbé fejlett országok teljes áruexport jövedelmének 28%-át teszik ki, ami majdnem kétszerese a 2005 évi aránynak. A fejlett országoknak nemcsak az egy főre jutó GDP-je magasabb, de az élelmiszer behozatalból származó bevételük csupán mintegy 10%-át fordítják élelmiszerre.A FAO élelmiszerekre vonatkozó kitekintése a világ legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak, többek között a gabonafélék, halak, húsok, tejtermékek, a cukor és a növényi olajok a piaci trendjeit mutatja be.Megállapította, hogy bár az élelmiszerpiacok aránylag stabilak az általánosan jó ellátási feltételeknek köszönhetően, veszélyforrást jelenthetnek erre a közelmúlt kereskedelmi vitái, az éghajlatváltozás és más tényezők.Forrás: FAO / fao.org


Tízmilliárd ember él majd a Földön 2055-ben az ENSZ számítása szerint
2018-07-11
682 olvasó

Tízmilliárd ember él majd a Földön 2055-ben az ENSZ számítása szerint

Várhatóan csaknem tízmilliárd ember él majd a Földön 2055-ben az ENSZ számítása szerint, de a világ népessége már mostanra is meghaladta a 7,6 milliárdot - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi, a szerdai népesedési világnap alkalmából kiadott, az MTI-nek küldött közleményében. Azt is írták, hogy ugyanakkor mérséklődött a népességnövekedés üteme. Az ENSZ 1989-ben nyilvánította népesedési világnappá július 11-ét, mivel a Föld népessége két évvel korábban ezen a napon érte el az 5 milliárdot.    Az ENSZ közepes szintű termékenységgel számoló prognózisa szerint 2100-ra a Föld lakóinak száma a jelenlegi másfélszeresére, mintegy 11,2 milliárdra növekszik - írták.    A KSH a népesedési világnaphoz kapcsolódóan kiadványt jelentetett meg, a közleményben ebből több fontosabb adatot ismertettek. Egyebek mellett azt írták, hogy az 1980-as évek vége óta a népesség növekedésének üteme mérséklődött, így 2050-ben várhatóan már csak 50 millióval, az évszázad végén pedig kevesebb mint 10 millióval leszünk többen évente a Földön.    Afrika 1,3 milliárdos lakosságszáma 2050-re várhatóan megduplázódik, a század végére pedig megközelíti a 4,5 milliárdot. Így 2100-ra az afrikai kontinensen élőknek a világ népességén belüli - 40 százalékos - aránya alig marad el az ázsiai 43 százaléktól.    A Föld legnépesebb országa továbbra is Kína és India marad, ám India lakossága várhatóan 2024-re eléri Kínáét. Akkor mindkét ország népessége 1,4 milliárd körül lesz. India és Nigéria népességgyarapodása a legintenzívebb, ez a két ország adja majd a 2018-2050 közötti időszakban a világ növekményének csaknem egynegyedét. A jelenleg a tíz legnépesebb országban a világ népességének 58 százaléka él, közülük öt Ázsiában, kettő Latin-Amerikában, egy-egy ország pedig Észak-Amerikában, Afrikában és Európában található. 2100-ra azonban öt afrikai, négy ázsiai és mindössze egy észak-amerikai állam szerepel majd a tízes rangsorban. A globális növekedés jelentős része mindössze néhány afrikai országnak tulajdonítható.    2050-re a világ népességének 68 százaléka városokban lakik majd. A városodás és a világ népességének általános növekedése együttesen 2,5 milliárddal növeli a városlakók számát. Utóbbi legjelentősebb emelkedése Indiában, Kínában és Nigériában várható, ennek következtében Indiában 416, Kínában 255, Nigériában 189 millióval többen élnek majd városokban, mint napjainkban.    Az Európai Unió népessége 2017. január 1-jén 511,5 millió volt, 1,2 millióval több az egy évvel korábbinál.    Az Eurostat által készített népesség-előreszámítás alapváltozata szerint az unió népessége a 21. század közepéig lassú ütemben folyamatosan növekszik, 2045-ben eléri 529,1 milliós maximumát, ami 3,4 százalékos emelkedést jelent 2017-hez képest. Ezt követően a trend lassú csökkenésbe megy át, végül a népességszám 2080-ra 518,8 millióra mérséklődik - írta a népesedési világnap alkalmából kiadott közleményében a KSH. Forrás: MTI

Az Egyesült Államok nyomást kíván gyakorolni szövetségeseire Irán ügyében
2018-07-11
229 olvasó

Az Egyesült Államok nyomást kíván gyakorolni szövetségeseire Irán ügyében

A NATO-csúcsértekezlet margóján tartott megbeszéléseken az Egyesült Államok nyomást kíván gyakorolni szövetségeseire Irán ügyében - nyilatkozott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter úton Abu-Dzabiból Brüsszelbe, a NATO-találkozóra a repülőgépen őt kísérő amerikai újságíróknak. Az amerikai diplomácia irányítója kifejtette azt is: Washington biztosítja szövetségeseit, hogy a kieső iráni nyersolaj helyett lesznek alternatív energiaforrások.     Mike Pompeo Abu-Dzabiban az Egyesült Arab Emírségek vezetőivel szintén az Iránra gyakorolt nyomás fontosságáról tárgyalt, azt megelőzően pedig Szaúd-Arábiában az energiaügyi miniszterrel egyeztetett az olajpiac helyzetéről. "Megvitattuk az Egyesült Államok Irán elleni szankcióit, melyek célja Irán megfosztása olajbevételeitől, és szót ejtettünk az olajpiac zavarainak minimalizálásáról, valamint a partnereinknek nyújtandó segítségről az iráni olaj kiváltásában" - fogalmazott Pompeo.     Egy neve elhallgatását kérő tisztségviselő elmondta az újságíróknak: Mike Pompeo Brüsszelben az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország minisztereivel tervez kétoldalú találkozókat.     Donald Trump amerikai elnök május elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan felmondja az Iránnal kötött többhatalmi atomegyezményt, és azóta európai szövetségeseit is arra ösztökéli, hogy gyakoroljanak nyomást a perzsa ország kormányára. Az Iránnal üzletelő európai vállalatokat Washington szintén szankciókkal fenyegette meg arra az esetre, ha nem szakítják meg kapcsolataikat Teheránnal. Forrás: MTI

Az Egyesült Államok újabb kínai árukra tervez védővámot kivetni
2018-07-11
239 olvasó

Az Egyesült Államok újabb kínai árukra tervez védővámot kivetni

Az Egyesült Államok további 200 milliárd dollár értékű kínai termékre tervez védővámot kivetni - derül ki abból a listából, amelyet az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalójának hivatala tett közzé helyi idő szerint kedden este Washingtonban. A védővámmal sújtandó termékek listáját Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója hivatala állítja össze.    A kiszemelt termékek között szerepel többféle élelmiszer, kutya és macskaeledel, élvezi cikk, például dohánytermékek, gumiabroncsok, vegyszerek, textíliák, fémek, elektronikus berendezések, tv-készülékek alkatrészei, összesen több mint hatezer termék. Ezekre Robert Lighthizer 10 százalékos védővámot javasol kivetni.    Egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő azt közölte újságírókkal, hogy döntés egyelőre nem született a védővámokról, a hivatal most várja a hozzászólásokat és véleményeket, majd várhatóan augusztus 31. után hoz végleges döntést.    Az amerikai kormányzat a múlt pénteken vetett ki 34 milliárd dollár értékű kínai árura 25 százalékos védővámot. Peking azonnal válaszlépéseket tett és ugyanilyen értékű amerikai árura vetett ki védővámot.    Robert Lighthizer kedden este kiadott közleményében a kínai válaszlépésre teendő ellenlépéssel indokolta a további tervezett védővámokat. Ahogyan fogalmazott: Kína "minden nemzetközi jogalap és indoklás nélkül" vetett ki 34 milliárd dollár értékű amerikai árura vámokat.    Donald Trump amerikai elnök június 15-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki összesen 50 milliárd dollár értékű Kínából importált csúcstechnológiás termékre. Július 6-tól 34 milliárd dollárnyi Kínában gyártott terméknél emel vámot, majd a következő két hétben a büntetővámmal sújtott termékek értéke további 16 milliárd dollárral emelkedik. Donald Trump akkor azt mondta, hogy "a szellemi tulajdon és technológiák ellopására, valamint más tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra tekintettel az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki összesen 50 milliárd értékben Kínából importált, jelentős ipari technológiai értékkel bíró termékre".    A múlt héten a kínai kereskedelmi minisztérium jelezte, hogy a válaszlépésről tájékoztatja a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO). A minisztérium szóvivője rámutatott arra, hogy Kína továbbra is a szabadkereskedelem pártján áll, és hogy az amerikai termékekre kivetett büntetővám reakció arra az washingtoni lépésre, amelyek sértik Kína nemzeti érdekeit. Forrás: MTI


 Kirepült az első feketególya-fióka a webkamerás gemenci fészekből
2018-07-10
242 olvasó

Kirepült az első feketególya-fióka a webkamerás gemenci fészekből

Kirepült az első feketególya-fióka abból a gemenci fészekből, amelynek történéseit webkamerán keresztül mutatja be a Gemenc Zrt. - közölte az erdőgazdaság hétfőn az MTI-vel.A első fióka két testvére is hamarosan követi a fészkhagyót - jelezte honlapján a zrt. Közleményükben azt írták: a fiatal madarak az első kirepülés után már csak néhány napig térnek vissza a fészekre, általában csatlakoznak egy csoporthoz, és az éjszakák eltöltésére egy másik fát választanak.    A Gemenc Zrt. finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével az erdőgazdaság 2016 óta webkamerán keresztül közvetíti a fészekrakó gólyapár, Tóbiás és Sára, illetve fiókáik életét. A gemenczrt oldalon látható élő közvetítésnek köszönhetően a következő napokban minden érdeklődő figyelemmel kísérheti a fiókák első szárnypróbálgatásait.    A hímállat, Tóbiás idén is elsőként érkezett meg az országba a fekete gólyák közül, március 2-án délután 5 órakor szállt le gemenci fészkére. Sára március közepén jött meg. A tojó március 29-én rakta le az első tojást, amelyet még három követett, így összesen négy tojás költését kezdhették meg a szülők. Az egyik fióka a kikelés utáni napokban erősebb társai miatt nem jutott elég táplálékhoz, és elpusztult.    2012 és 2017  között tizennégy fiatal madár hagyta el a fészket július végén, augusztus elején. Ez a szám növekedik idén tizenhétre. Az erdőgazdaság közleménye felidézte, hogy 2017-ben az egyik fiókának megsérült a lába, ezért még augusztus közepén is a fészekben éjszakázott. Ő különös túlélési stratégiát alkalmazott. Mivel a földön nehezen mozgott, a közeli Sió-holtág horgászait megközelítve várta a neki juttatott kishalakat. Valószínűleg több táplálékhoz jutott ezzel a módszerrel, mint a hagyományosan halászó társai, de ez a fajától idegen szelídség később, a vándorlás során veszélybe is sodorhatta. Ezt a feltételezést azonban a kutatók nem tudják megerősíteni, mivel a keselyűsi fészekben nevelkedő fiókák sohasem kapnak gyűrűt, nehogy a beavatkozás miatt a következő évben a szülők új helyre költözzenek.    A fekete gólyák fészküket a háborítatlan, természetes vagy természetszerű erdőrészekbe, a legidősebb, illetve legnagyobb fákra építik, amelyeken közel vízszintes, a fészek elhelyezésére alkalmas ágvilla található. Leggyakrabban 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgyeket választanak. Ha megzavarják őket, az egyik fészkelő helyről a másikra költöznek, ezzel "minősítik" az élőhelyet: természetvédelmi szempontból értékes területeket választanak a költésre. A Gemencen az elmúlt évtizedekben nem változott a fészkelő párok száma, a gemenci ártér a világon egyedülálló sűrűségű feketególya-populációnak ad otthont. Az erdőgazdaság azzal védi a madarakat, hogy átszervezi az erdészeti tevékenységet a fészkek köré vont védőzónában, és a túraútvonalak áthelyezésével biztosítja a madarak nyugalmát. Forrás: MTI

Megkezdődött a szavazás az Év fájára
2018-07-10
302 olvasó

Megkezdődött a szavazás az Év fájára

Hétfőtől október 8-ig lehet szavazni az Év fájára, amelyet ebben az évben 12 döntős közül választhatnak ki online a szavazók.  Az Év fája versenybe idén 35 jelölés érkezett, amelyekből tizenkettőt juttatott a döntőbe az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije.    A közönség így a ceglédberceli falu fája, a kimlei hárs, a  Mária utcai mesefa, a Rómain álló fák, a mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben, a Nagykovácsi templomkert odvas hársfája, a pécsi havi-hegyi mandulafa, a szebényi nagy fa, a kamuti tudás fája, a zalai dombokat vigyázó pacsai öreg hárs, a zuglói mezős fák és a békéscsabai égigérő gerlai vackor közül választhatják ki az Év fáját online szavazással az evfaja dontosfak oldalon - közölte az alapítvány hétfőn az MTI-vel.    Azok a fák, amelyeknek élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, a zsűri döntése alapján elnyerhetik a Hős fa címet, valamint különdíjat kap az Országos Erdészeti Egyesület által választott jelölt is. A végeredményt november elején teszik közzé. A kilencedik alkalommal megszervezett versengés célja a fák és a közösségek közötti kapcsolat erősítése. A magyar verseny győztese részt vesz a jövő évi európai vetélkedőben is. Kérjük, szavazzanak a pécsi havi-hegyi mandulafára. Forrás: MTI

Bild: Irán attól tart, hogy kifogy a valutából
2018-07-10
302 olvasó

Bild: Irán attól tart, hogy kifogy a valutából

Teherán 300 millió euró készpénzt tervez repülővel Iránba szállítani Németországból, mert a teheráni vezetés attól tart, hogy az amerikai szankciók miatt kifogy a valutából – jelentette hétfőn a Bild.Teherán 300 millió euró készpénzt tervez repülővel Iránba szállítani Németországból, mert a teheráni vezetés attól tart, hogy az amerikai szankciók miatt kifogy a valutából – jelentette hétfőn a Bild című német lap.Irán azzal magyarázza a lépést, hogy a külföldre utazó irániaknak szükségük lesz készpénzre, mert a szankciók miatt külföldön használható bankkártyájuk sem lehet.A pénzszállítás viszont feszültséget okozhat Németország, az Egyesült Államok és Izrael között. Az amerikai és izraeli hírszerzés attól tart, hogy a pénzből Teherán akár terrorszervezeteket is finanszírozhat. A német kormány szerint viszont erre semmilyen bizonyíték nincs. A Bild megjegyzi, hogy miután készpénzről van szó, aligha lehetne erre bizonyítéka a német hírszerzésnek.A lap a pénzszállítás pontos menetét is ismeri. A hamburgi Európai-iráni Kereskedelmi Bank iráni állami ellenőrzés alatt áll, és hatalmas eszközállományt kezel. A pénzintézet egyszerűen meghatalmaz iráni illetékeseket, hogy felvehessenek 300 millió eurót a számláiról, a készpénzt pedig iráni repülők az Iszlám Köztársaságba szállítják.A Bild azt írja, hogy az ügyletről a német kancellária, a külügyminisztérium és a pénzügyminisztérium legmagasabb szintjein egyeztetnek, iráni részről pedig egy olyan magas rangú illetékes a főtárgyaló, akit az Egyesült Államok szankciókkal sújtott.A lap tényként kezeli, hogy az iráni rezsim korábban már többször használt készpénzben lévő dollárt vagy eurót arra, hogy szíriai milíciákat finanszírozzon, támogassa a Hezbollah libanoni síita terrorszervezetet, vagy Izrael elleni terrorcselekményeket pénzeljen.Német kormánykörökből megerősítették a lap értesüléseit és azt is, hogy a szövetségi pénzügyi felügyelet felülvizsgálatot kezdeményezett az Európai-Iráni Kereskedelmi Banknál a pénzintézetekre és pénzmosásra vonatkozó törvény alapján.Forrás: mandiner.hu / MTI / bild.de


Boris Johnson: a gyarmattá válás felé tartunk
2018-07-10
292 olvasó

Boris Johnson: "a gyarmattá válás felé tartunk"

Boris Johnson volt brit külügyminiszter egyebek mellett azzal a véleményével indokolta hétfőn bejelentett lemondását, hogy az Egyesült Királyságot a brit kormány jelenlegi Brexit-politikája "a gyarmattá válás felé" sodorja. Johnson, aki két év után távozott a külügyi tárca éléről, Theresa May miniszterelnöknek írt, hétfő este nyilvánosságra hozott levelében kifejti: a Brexit-folyamatnak a lehetőségekről és a reményről kellene szólnia, arról az esélyről, hogy lehet másképp, dinamikusabban intézni az ország ügyeit, és maximalizálni lehetne a nyitott, kifelé tekintő brit gazdaság előnyeit.    "Ez az álom haldoklik, mert megfojtja a felesleges kételkedés saját magunkban" - fogalmaz a volt brit külügyminiszter.  Boris Johnson szerint a kormány kulcsfontosságú döntéseket halogat, nem készült fel például arra, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló tárgyalások megállapodás nélkül zárulnak. Ennek következményeként úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság "a fél-Brexit felé" tart, amelyben a brit gazdaság jelentős részeit továbbra is hozzáláncolják az uniós rendszerhez, de úgy, hogy e rendszer felett Londonnak nem lesz ellenőrzése - áll a volt külügyminiszter levelében.    Johnson szerint a brit kormány jelenlegi Brexit-irányvonala olyan, mintha egy hadsereg előőrse fehér zászlót lobogtatva indulna a csatába.    Boris Johnson lemondásának közvetlen előzményeként, pénteken Theresa May és kabinetjének tagjai a chequersi kormányfői rezidencián tartott, kihelyezett ülésen javaslatcsomagot fogadtak el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról.    A javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyent a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora látni szeretett volna. Jóllehet az indítványt Johnson is elfogadta, hétvégi londoni sajtóbeszámolók szerint azonban később keresetlen - enyhébb trágárságokat sem nélkülöző - kifejezésekkel illette a dokumentumot.    Az Európai Bizottság számára kidolgozott legújabb brit kormányzati indítvány egyik legsarkalatosabb eleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, biztosítva a "súrlódásmentes" kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között a Brexit után is.    A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.    Theresa May miniszterelnöknek küldött hétfő esti levelében Johnson kifejti: véleménye szerint mindez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság egyértelműen "a gyarmati státus felé vette az irányt".    Theresa May a Downing Street által ismertetett válaszlevelében közölte, hogy sajnálkozással és "némi csodálkozással" vette kézhez egykori külügyminisztere levelét. A kormányfő szerint ugyanis a pénteki chequersi értekezlet gyümölcsöző volt, az ott elfogadott javaslatok tiszteletben tartják a brit EU-tagságról két éve tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos arányú győzelmével végződött - népszavazás eredményét, lehetővé teszik, hogy Nagy-Britannia visszaszerezze ellenőrzését határai, törvényei és pénze felett, megszüntetve az unión belüli szabad mozgás alapelvének érvényesítését, és véget vetve azoknak az időknek, amikor London hatalmas összegeket fizetett a brit adófizetők pénzéből az Európai Uniónak.    May szerint ha Johnson nem tudja támogatni az Egyesült Királyság érdekeit szolgáló megállapodás megkötését az EU-val, akkor helyesen tette, hogy lemondott. Forrás: MTI

Macron: Európában az igazi határ a progresszívek és a nacionalisták között húzódik
2018-07-10
252 olvasó

Macron: Európában az igazi határ a progresszívek és a nacionalisták között húzódik

Emmanuel Macron francia államfő szerint "az igazi határ" Európában a progresszívek és a nacionalisták között húzódik, s a 2019-es európai parlamenti választásoknak az ő összecsapásuk áll majd a középpontjában. "Az Európát átszelő igazi határ az, amely a progresszíveket és a nacionalistákat választja el egymástól. Nehéz lesz, de a küzdelem egyértelműen megkezdődött, és ez lesz a 2019-es európai választások tétjeinek középpontjában" - fogalmazott a francia elnök a nemzetgyűlés és a szenátus mintegy 900 tagjának együttes ülésén, a Versailles-ban összehívott kongresszus előtt tartott évértékelő beszédében, amelyben egy "szuverénebb, egységesebb, demokratikusabb Európa" mellett tette le a voksát.     "Az eltűnés félelmével szemben a francia projektet kell Európa számára képviselnünk. Ez az elköteleződés már eddig is olyan valós eredményekkel szolgált, amelyeket korábban mindenki lehetetlennek ítélt. Ilyen Európa jobb védelmi politikája, amelyhez hetven éve senki nem nyúlt hozzá" - hívta fel a figyelmet a francia elnök az uniós francia reformtervekre utalva. Azt is megemlítette, hogy a júniusi francia-német megállapodásnak köszönhetően az eurózóna saját költségvetésének alapjait is sikerült letenni.      "Ezek a valós előrelépések nem feledtethetik a kétségeket. Európa még mindig túl lassú, túl bürokratikus, túlságosan megosztott a politikai, biztonságpolitikai, migrációs és technológiai változások brutalitásával szemben. Az európai kihívásokkal szemben csak azokkal a nemzetekkel együtt tudjuk felvenni a harcot, amelyeket a történelem természetes szövetségeseinkké tett. És ezekben a kérdésekben az igazi megoldás csak az európai együttműködés lehet" - fogalmazott.     A migrációval kapcsolatos "félelmet meg kell hallanunk, itt van" - ismerte el a francia elnök. "Úgy gondolom, hogy ezt a kérdés nem lehet sem a zavart teremtő érzelmi szinten, sem bezárkózással, sem nemzeti befelé fordulással rendezni" - fogalmazott Emmanuel Macron.    "Hűnek kell maradnunk az alkotmányunkhoz, amely védelmezi azokat, akik védelmet kérnek tőlünk, de szabályokat állít azok elé, akik gazdasági okokból hagyják el a hazájukat azért, hogy a mi hazánkban éljenek. Ezt a szabályrendszert tiszteletben tartva kell szembenéznünk a kortárs kihívásokkal. Nincs rövid távú, könnyű válasz, sem olyan, amelyek az érzelmek vagy a düh által születtek - tette hozzá.     A francia elnök az Afrikával kialakított partnerség "új alapokra helyezését" javasolja, hogy szembe lehessen nézni "azzal a fiatalsággal, amely minden kockázat árán is elindul, de amely nem jogosult menedékre".     "Franciaországnak Európával együtt partnerséget kell ajánlania. Nem sziget vagyunk, sorsunk összefonódott" Afrikával - mondta a francia elnök. Forrás: MTI

Idén már nyolc NATO-tagállamban elérik a kívánt szintet a védelmi kiadások
2018-07-10
230 olvasó

Idén már nyolc NATO-tagállamban elérik a kívánt szintet a védelmi kiadások

Idén várhatóan már nyolc NATO-tagállam védelmi kiadásai is el fogják érni a kívánt szintet, a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát - közölte Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára a The Wall Street Journal amerikai napilap honlapján megjelent hétfői cikkében. Stoltenberg emlékeztetett arra, hogy a szövetségesek 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül a GDP-jük legalább 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország - érte el.    Hangsúlyozta: a várakozások szerint idén ez a szám már nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával, 2024-re pedig a NATO-tagállamok többségének tervei vannak a kívánt szint elérésére, a többiek pedig a megfelelő irányba haladnak.    "Sok még a teendő, a NATO-országok azonban végre új lapot nyitottak a katonai kiadásokat illetően" - fogalmazott a főtitkár, hozzátéve, hogy a sok éven át tartó csökkentések után a tavalyi volt a negyedik egymást követő év, amikor növekedtek a védelmi költségvetések.    Mint írta, Donald Trump amerikai elnök "szókimondása" és erőfeszítései a jelek szerint eredményesnek bizonyultak az ügyben. Továbbá kiemelte, a NATO hitelessége a tisztességes tehermegosztáson alapszik.    "Nem titok, hogy nézetkülönbségek vannak a NATO tagországai között olyan komoly kérdésekben, mint a kereskedelem, az éghajlatváltozás és az iráni atomegyezmény, de eddig mindig sikerült túljutnunk a problémáinkon. Két világháború és a hidegháború megtanította, hogy együttesen erősebbek vagyunk" - szögezte le Jens Stoltenberg a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt néhány nappal megjelent cikkében. Forrás: MTI


Jótékonysági kutyafesztivált rendeznek a Bókay-kertben
2018-07-09
325 olvasó

Jótékonysági kutyafesztivált rendeznek a Bókay-kertben

Jótékonysági kutyafesztivált rendeznek július 21-én a budapesti Bókay-kertben, ahol az állatvédelem és a felelős állattartás fontosságára kívánják felhívni a figyelmet a szervezők.    A szakmai előadások és bemutatók mellett könnyűzenei koncertek és játékok is várják a kutyabarát közönséget a DogMopolitan elnevezésű programon - közölték a szervezők. A Rex Kutyás Egyesület segítségével tanácsot kaphatnak a résztvevők arra, hogyan készüljenek egy új kiskutya érkezésére, valamint az első időkhöz is hasznos tanácsokkal látják el a gazdákat. Lesz szó a szobatisztaságra nevelésről, beilleszkedésről és a szeparációs szorongás megelőzéséről is.    A Murmuczok Állatgyógyászati Centrum munkatársai az egyik legveszélyesebb, parazita által terjesztett betegségről, a szívférgességről, valamint az ez elleni védekezési és kezelési lehetőségekről tartanak előadást, de az állatok helyes táplálásáról is lesz szó a kutyamasszázs és a hidroterápia jótékony hatásai mellett. A Pestlőrinci Kutyaiskola a kutyatámadás kiváltó okait részletezi majd, valamint beszélnek szakértők a segítő kutyák jótékony hatásairól, valamint az állatok elvesztése miatti gyászról is.    Az előadásokat és bemutatókat kirakodóvásár kíséri, ahol a kutyás termékek mellett számos fajtamentő és állatvédő egyesülettel is meg lehet majd ismerkedni. A fesztivál szervezőinek célja, hogy minden évben egy kisebb, rászoruló menhelyet támogassanak, így az első évi gyűjtéssel az EbÁrvaház menhely munkáját szeretnék segíteni. A kutyás programok mellett a gyerekeket a Grimm-Busz színház előadása is várja, a színpadon pedig fellép Vastag Csaba, a Happy Gang, a Kiscipő zenekar és a Kozmix is. Forrás: MTI

Szarvas Andrea nyerte a Magyarország Szépe versenyt
2018-07-09
412 olvasó

Szarvas Andrea nyerte a Magyarország Szépe versenyt

Szarvas Andrea nyerte a Magyarország Szépe - Miss World Hungary szépségversenyt, amelynek döntőjét a Duna Televízió és a Duna World csatorna vasárnap este élőben sugározta. A győztes egy évig viselheti a Miss World Hungary címet és képviselheti Magyarországot a verseny decemberi világdöntőjén Kínában. Az első udvarhölgy Galambos Patrícia, a második udvarhölgy Józsa Eszter lett. A nyerteseket 15 tagú zsűri választotta ki. Szarvas Andrea a közönségdíjat is elnyerte és a legszebb mosoly címet is neki ítélte meg a közönség.    A nagyszabású gálaműsorban négy körben négy különböző öltözékben vonult végig a kifutón a 16 döntős lány. A zsűritagok és a nézők elsőként bikiniben láthatták a versenyzőket, majd ezt követte a kreatív tour, amelyet idén a labdarúgó-világbajnokság ihletett. Ezután nemzeti öltözetben, majd végül estélyi ruhában léptek színpadra a finalisták, utóbbi két öltözéket Bélavári Zita tervezte. Az egyes tourok után a zsűritől a 2-2 legkevesebb pontot kapott lány esett ki.    A műsor nyitányában Freddie gospel kórussal mutatta be legújabb dalát, a bikinis körben Berkes Olivér új száma mutatkozott be, míg a kreatív tourban az idei Eurovíziós Dalfesztivál zsűrikedvence, az osztrák Cesár Sampson énekelte el versenydalát. A nemzeti öltözékhez illő, jól ismert népdalt öltöztetett új köntösbe Nika és a Fool Moon, míg az estélyi ruhás kör eleganciáját Berkes Olivér, Freddie, Király Viktor és Veréb Tamás exkluzív előadása emelte. Az este folyamán Király Viktor is színpadra lépett egyik szerzeményével, Vastag Csaba is bemutatta legújabb dalát és a fiatal tehetség, Zävodi tévés dalpremierjére is sor került. Az est műsorvezetői Kraszkó Zita és Kovács Kokó István voltak. Idén ötszáz jelentkező közül több körben választották ki azt a húsz lányt, aki beköltözhetett a felkészítő táborba Visegrádra. Ott a versenyzők majdnem két héten át különféle házi versenyeken mérették meg magukat: a Miss Beauty Face, a Miss Bikini, a Miss Sport és a Miss Talent után egy-egy lánytól elbúcsúztak, így alakult ki a döntős mezőny. Forrás: MTI

A Facebook alapítója már a világ harmadik leggazdagabb embere
2018-07-09
332 olvasó

A Facebook alapítója már a világ harmadik leggazdagabb embere

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója a világ harmadik leggazdagabb embere lett azután, hogy cégének az árfolyama pénteken 2,4 százalékkal erősödött a New York-i értéktőzsdén. A Facebook árfolyama rekordszinten, 203,23 dolláron zárt, ami alapján a 34 éves Zuckerberg vagyona 81,6 milliárd dollárt ér.     Ezzel a világ harmadik leggazdagabb embere lett Zuckerberg, 373 millió dollárral maga mögé szorítva az eddigi harmadik helyezett Warren Buffettet, a Berkshire Hathaway amerikai holdingtársaság elnök-vezérigazgatóját.    Azzal, hogy Mark Zuckerberg a világ harmadik leggazdagabb embere lett, először fordult elő, hogy a leggazdagabb három ember mindegyike a technológiai ágazatból került ki.     A Bloomberg legfrissebb listáját továbbra is Jeff Bezos, az Amazon internetes áruház alapítója vezeti. A második helyen Bill Gates, a Microsoft szoftveróriás társalapítója áll. Forrás: MTI / bloomberg.com