Az Európai Unió pénteken bejelentett Standard and Poor's általi leminősítése árnyékolta be az európai uniós állam- és kormányfők tanácskozásának második napját, amelyen az uniós vezetők mindenekelőtt külpolitikai kérdésekkel foglalkoztak.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: nem ért egyet az EU-költségvetés leminősítésével. Mint mondta, a hitelminősítőnek az eredmények alapján kellene ítéletet mondania, az pedig ténykérdés, hogy az EU büdzséjéről szinte kőbe vésett szerződéses szabályok rendelkeznek. Az uniónak sem adóssága, sem hiánya nincs, és még sosem fordult elő, hogy valamilyen kötelezettségét ne tudta volna teljesíteni.

"Zéró az adósságunk, és zéró a deficitünk" - szögezte le Barroso, rámutatva, hogy az EU pénzügyi szempontból "rendkívül hiteles". A portugál politikus arra is kitért, hogy a többi hitelminősítő továbbra is a legjobb, AAA-besoroláson tartja az EU adósosztályzatát.

"A leminősítés nem fogja elrontani a karácsonyunkat" - tette hozzá Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

A bizottság szóvivője, Olivier Bailly külön is reagált a Standard and Poor's lépésére. Újságírói kérdésre kijelentette, ez nem az EU, hanem a hitelminősítő hitelességének árt. Egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztviselő pedig egyáltalán nem tartotta véletlennek, hogy az ügynökség az idei utolsó uniós csúcstalálkozó zárónapjára időzítette a bejelentést.

A külpolitikai témákról szólva Van Rompuy ismertette, hogy az EU 50 millió euró támogatást nyújt majd a Közép-afrikai Köztársaságban az afrikai erők vezette stabilizációs misszióhoz, valamint 60 millió euró humanitárius segítséget is folyósít. Mind Barroso, mind Van Rompuy méltatta a francia katonai beavatkozást. A belga politikus úgy fogalmazott, hogy Párizs idén immár másodszor nézett szembe egy nemzetközi válsággal, ezúttal megakadályozva egy katasztrófát, sőt, talán népirtást. Az állam- és kormányfők által elfogadott zárónyilatkozatból az is kiderül, hogy a csúcs résztvevői felkérték Catherine Ashtont, az EU külügyi főképviselőjét, hogy a januári külügyminiszteri tanácskozásra készítsen javaslatot arra, hogyan tudna az EU mind polgári, mind katonai eszközökkel hozzájárulni a térség stabilizációjához.

Barroso a közép-afrikai kérdésről a gazdaság állapotára fordította át a sajtótájékoztató ívét, mondván, ha Európa nagyobb súllyal akar nyomni a latban globális szinten, előbb a saját dolgait kell rendbe tennie. A bizottság elnöke szerint pedig a reformok meghozzák a várt eredményeket, és az euró már nem forog veszélyben.

"Európa cselekszik, Európa működik" - jelentette ki.

Mindkét politikus szót ejtett a migráció kérdéséről. Van Rompuy annyit mondott, áttekintették az eddigi intézkedéseket, majd jövő júniusban visszatérnek erre a kérdésre. Barroso emlékeztetett az októberi, lampedusai tragédiára, s kiemelte, hogy három területen van szükség további cselekvésre: párbeszédet kell folytatni azokkal az országokkal, ahonnan a menekültek, bevándorlók érkeznek, annak érdekében, hogy megszűnjenek azok az okok, amelyek arra késztetik őket, hogy útra keljenek. Javítani kell a határok, főleg a tengeri határok felügyeletét; segítséget, támogatást kell nyújtani azoknak az uniós tagállamoknak, amelyeknek a legnagyobb terhet jelenti a menekültáradat és az illegális bevándorlás.

Szíriával kapcsolatban Herman Van Rompuy arra hívta fel a figyelmet, hogy rengeteg ember kénytelen fedél nélkül vagy nyomorúságos körülmények között átvészelni a téli hideget, s további humanitárius segítségre van szükség.

Az állam- és kormányfők egyúttal végső hozzájárulásukat adták, hogy Szerbiával január 21-én megkezdődjenek a hivatalos csatlakozási tárgyalások.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 75 723 518 megtekintés

Videó: 48 933 739 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7028601

Jelenleg az oldalon

7
Online

Interreg CE1013 REFREsh