Egerekben legalábbis az osztódásra képtelen sejtek megölésével átlagosan 36 százalékkal meghosszabbítható az élettartam.

Azzal kapcsolatban már elég sok mindent tudunk, hogy mitől válik egy sejt öreggé. A DNS károsodása, a kromoszómák végeinek megrövidülése és az osztódás képességének elvesztése csupa olyan jel, amely idővel a sejt leállásához vezet. Ezek a sejtek nem halnak meg, csak egyre kevésbé képesek ellátni feladataikat és nem osztódnak tovább. Azt viszont még mindig nagyon kevéssé értjük, hogy egy többsejtű szervezet hogyan és miért öregszik. Lehetséges, hogy az öregedés tünetei a sejtszintű öregedés makroszkopikus megnyilvánulásai, de az is lehet, hogy a folyamatban más dolgok is szerepet játszanak.

Egy új vizsgálat szerint valószínűleg több tényezős problémáról van szó, amelyben azonban a sejtszintű öregedés is fontos szerepet játszik. Egy kutatócsoport fiatal egerekben gyógyszeresen célozta meg a beültetett idősödő, egyre működésképtelenebb sejteket, és ezzel képesek voltak az időskorhoz köthető, a sejtek implantálásával megjelenő tünetek egy részét felszámolni az állatokban. És a módszer idős egerekben is sokat javított a korral járó problémákon.

A sejtek gyakorlatilag létrejöttüktől kezdve szednek össze kisebb-nagyobb hibákat, részben környezeti hatásra, részben az anyagcsere természetes részeként. Ha a károsodás súlyos, a sejt öngyilkos lesz, ha viszont enyhébb a probléma, aktív marad, de nem osztódik tovább. Ahogy az élőlények öregszenek, egyre több ilyen öreg sejt halmozódik fel bennük, ami egyre komolyabb mellékhatásokkal jár. Az ilyen, „nyugdíjas” sejtek ugyanis azon túl, hogy nem képesek a megújulásra, többek közt gyulladásokat is kiválthatnak a szervezet különböző pontjain, és így az öregedéssel kapcsolatos elméletek szerint részt vesznek az öregség tipikus, szervezetszintű tüneteinek kialakításában is.

A szakértők ezt kívánták tesztelni kísérleteik során, amelyek keretében először is azt próbálták ki, hogy mi történik, ha öreg sejteket ültetnek fiatal, egészséges egerekbe. A kutatók zsírsejteket választottak ki erre a célra, amelyek általában nem váltanak ki immunválaszt a recipiensben. A sejteket maguk öregítették meg gyógyszerek, illetve sugárzás használatával, így kellő mennyiségben tudták előállítani a kívánt állapotú donorsejteket.

A beültetett sejtek egy hónap elteltével észlelhető fizikai romlást váltottak ki a fiatal állatokban: azok lassabban mozogtak, állóképességük romlott, mancsukkal kevésbé tudtak markolni. A tünetek mindössze 10 ezer sejt átültetése nyomán is jelentkeztek, ami töredéke volt az egészséges sejtek számának, az öreg sejtek azonban nyilvánvalóan hatni kezdtek fiatal társaikra is. A közelebbi vizsgálatok nyomán ráadásul az is kiderült, hogy az öreg sejtek hatására a fiatal sejtek némelyike is öreggé vált, felerősítve ezt a hatást. Amely sokszorosára fokozódott, ha fiatal egerek helyett idősebb állatokon végezték el az átültetést.

A kísérlet következő fázisában azt vizsgálták a kutatók, hogy mi történik, ha az egerekből eltávolítják az öreg sejteket. Ehhez két hatóanyagot (quercetin és daszatinib) használtak, amelyek együttesen az öreg sejtek halálát okozták. Ha a gyógyszeres kezelés rögtön a beültetés után megtörtént, az egerek állapota sokkal kevésbé romlott le. De a hatóanyagok a természetesen öregedő egerekben is elodázták az öregedés tipikus fizikai tüneteinek egy részét, átlagosan 36 százalékkal nyújtva meg ezek élettartamát.

Hogy a módszer emberekben is hatásos lehet-e, az egyelőre kérdés, és persze egy ilyen „terápiával” más gondok is akadhatnak. Az alapvetően kemoterápiás szerként használt daszatinib például súlyos mellékhatásokkal jár, így nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, hogy 60 év felett mindenkit ezzel kezdünk kezelni. A kutatók ugyanakkor azt mondják, hogy a hatóanyagok rövid távon alkalmazva is komolyan mérsékelhetik az öregedés egyes tüneteit, így pedig a mellékhatások java elkerülhető lehetne. A kísérletekből ugyanakkor az is kiderült, hogy pusztán az idős sejtek kiirtásával nem lehet minden korral járó tünettől megszabadulni, így bizonyosnak látszik, hogy az öregkor hátterében a sejtszintű öregedésen túl más folyamatok is közrejátszanak.

Forrás: ipon.hu / arstechnica.com / nature.com