A jelenleg ismert példányok egyharmadán lehet víz, eltérő halmazállapotokban.

Az exobolygászat elindulása, gyakorlatilag a kilencvenes évek eleje óta, még jobban foglalkoztatja a kutatókat a kérdés, hogy mekkora eséllyel bukkanhatunk az élet nyomaira ezen távoli planétákon. Most csillagászok egy csoportja kidolgozta saját modelljét, amely alapvetően két adatra építve jelzi számunkra az ismert bolygók összetételét.

A Bostonban megrendezett Goldschmidt-konferencián ismertették a munka eddigi eredményeit, amelynek révén mi is betekinthetünk az érdekes következtetésekbe. Elmondták, hogy a Kepler-űrtávcső és a Gaia-küldetés adatait használták fel, ezáltal pedig nagyjából 4 ezer exobolygót vizsgáltak meg, ezeket 2 főbb csoportba osztva. Az egyikbe a Földhöz képest másfélszer nagyobb planétákat sorolták, míg a másikba azon példányok kerültek, amelyek a Földnél két és félszer nagyobbak (a sugaruk alapján). A méret és a tömeg alapján alkották meg az új modellt, amely azt jelezte, hogy előbbi csoport tagjai jellemzően szilárd felszínnel rendelkeznek, a Földnél ötször nagyobb tömeggel, míg utóbbi kategóriában nagyon sok a vízivilág, tízszer nagyobb tömeggel, amelyek akár 50 százalékban vizet tartalmazhatnak.

A csoport vezetője nagyon meglepőnek és értékesnek tartja az eredményt, ez ugyanis arra utal, hogy a víz nagyon sok világon van jelen, bár a halmazállapot nem mindig ugyanaz. A Földnél nagyobb bolygók akár 35 százaléka is tartalmazhat vizet, itt azonban a felszíni hőmérséklet 200 és 500 Celsius-fok között mozog, tehát sok esetben egy vízgőzben gazdag légkörről beszélhetünk, amely alatt a folyékony vízből álló réteg helyezkedik el, és csak ez alatt bukkanhatunk rá a szilárd magra. A modell jól megmutatja a kompozíciót, mégpedig a ma ismert adatokra és tudásanyagra támaszkodva, bár ezt még a későbbiekben további finomíthatjuk, ahogy a TESS-küldetés további adatokat szolgáltat majd számos exobolygóról.

Belátható időn belül a légkört is megvizsgálhatjuk majd, mégpedig számos eltérő exobolygó esetében, ehhez azonban további eszközökre lesz szükség.

Forrás: sg.hu / phys.org