A háromdimenziós, aprócska érrendszereken elsősorban az ereket is érintő betegségeket és ezek gyógyítását lehet majd tanulmányozni.

Az áttörést elérő kanadai kutatócsoport organoidok, vagyis kicsiny, a tér mindhárom irányába kiterjedő szervek formájában növesztették az ereket őssejtekből, és a szervecskék a cukorbetegségtől kezdve, a sebgyógyulási problémákon át, az Alzheimer-kórig számos betegség kutatását forradalmasíthatják.

Világszerte 420 millióan élnek cukorbetegséggel, amelyben a tünetek javának hátterében a magas vércukorszint okozta érproblémák állnak. Egy ilyen következmény például, hogy a retina apró erei feldagadnak, ami látásromláshoz és vaksághoz is vezethet, vagy hogy a végtagi artériákban lerakódások halmozódnak fel, akadályozva a szövetek megfelelő ellátását.

A cukorbetegséghez kapcsolódó összes érproblémában közös vonásnak tekinthető, hogy az erek olyan változásokon esnek át, amelyek miatt nem tudnak kellő mennyiségű oxigént szállítani az ellátandó szövetekhez, ami aztán mindenféle negatív következményeket eredményez. És bár közismert, hogy a cukorbetegség és az érproblémák együtt járnak, még napjainkban is nagyon keveset tudni arról, hogy pontosan milyen változások zajlanak le a diabéteszes véredényekben, így pedig nem sok remény van a problémák kezelésére sem.

A kanadai szakértők éppen ezért hozták létre az ér-organoidokat, amelyek emberi őssejtekből készültek, és kis méretekben kiválóan imitálják a valódi emberi erek szerkezetét és működését. Ráadásul amikor a kutatók a Petri-csészében növesztett kis ércsomókat egerekbe ültették be, ott azok teljesen funkcionális véredényekké fejlődtek, a hajszálerek egy része vastagabb erekké alakult, és a hálózat képes volt a vér keringetésére is. Ami egyúttal egy új lehetséges irányt is adhat az organoidok felhasználásának, hiszen a szervecskékből a jelek szerint működőképes érhálózat is növeszthető, amelyet egy napon talán beültetve is fel lehet használni.

Az organoidok jelen formájukba nagyon hasonlítanak a funkcionális emberi hajszálerekre, molekuláris szinten is, így kiváló eszközt jelenthetnek a véredények kóros elváltozásainak kutatására. Ez a munka pedig már meg is kezdődött. A cukorbetegség egyik gyakori velejárója, hogy az erek bazális membránja abnormálisan megvastagodik, ami miatt kevesebb oxigén és tápanyag jut át az erek falán a többi szövethez. Az organoidokon ezt az állapotot máris sikerült reprodukálni: a „diabetikus” környezetnek kitett erecskékben megvastagodott a membrán, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a betegekben is történik.

A kutatók ezt követően olyan kémiai anyagokat kezdtek tesztelni, amelyek gátolhatják ezt a folyamatot. A jelenleg cukorbetegségre adott gyógyszerek egyike sem bizonyult erre alkalmasnak, a gamma-szekretáz nevű enzim egyik gátlóanyaga viszont mind a Petri-csészében növesztett organoidokon, mind a kísérleti állatokban megakadályozta a bazális membrán megvastagodását. Vagyis lehetséges, hogy ezen gátlószer bevonásával a jelenleginél hatásosabban lehetne kezelni a diabéteszt.

Forrás: ipon.hu / news.ubc.ca / nature.com