A kulturális és kreatív tevékenység, mint amilyen a tánc, az éneklés vagy a múzeumlátogatás, jótékony hatást gyakorolhat a testi és lelki egészségre, például demencia esetén a tánc és az éneklés javíthatja a koncentrálást és az emlékezetet – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodája majdnem 1000 kutatási publikáció alapján állapította meg, hogy a kulturális és kreatív tevékenység (pl. a tánc, az éneklés vagy a múzeumlátogatás) jótékony hatást gyakorolhat a testi és lelki egészségre. Például demencia esetén a tánc és az éneklés javíthatja a koncentrálást és az emlékezetet. 

Ez az első eset, hogy a WHO a művészeteknek az egészségre gyakorolt hatását kutatta, és a hétfőn Koppenhágában és Helsinkiben egy időben publikált jelentés, a Health Evidence Network (HEN) az eddigi legátfogóbb vizsgálata a témának. A vizsgált 900 publikáció összesen több mint 3000 kutatás eredményét tartalmazza.

Piroska Östlin, a WHO ideiglenes regionális igazgatója hétfőn Helsinkiben, ahol a koppenhágai központú szervezet honlapján közzétett jelentést egy rendezvényen is bemutatták, azt mondta, „a műélvezet vagy a művészi alkotó tevékenység olyan betegségekre adhat választ, mint a diabétesz, az elhízás vagy az elmeállapot rendellenességei. A művészetek képesek megoldást kínálni olyan problémákra, amelyeket a hagyományos orvosi gyakorlat képtelen kezelni.”

A WHO/Europe-jelentés szerint kimutatták, hogy a zenehallgatás segíthet kordában tartani a vércukorszintet átlagos vagy stresszes helyzetekben, cukorbetegekben és egészséges emberekben egyaránt.

Ugyancsak bebizonyosodott, hogy azok a gyerekek, akiknek a szülei mesét mondanak elalvás előtt, hosszabb időt töltenek alvással éjszaka, és jobban tudnak koncentrálni az iskolában nappal.

A zenehallgatás vagy a kézműves tevékenység hasznos lehet az egészségügyi intézményekben, és kiegészítheti vagy javíthatja a hagyományos orvosi kezelést, például csökkentheti a rákterápiák mellékhatásait, mint amilyen az aluszékonyság, az étvágytalanság, a légzési nehézség vagy a hányinger.

A csoportosan gyakorolt művészi tevékenységnek is jótékony hatása lehet, az iskolai színjátszócsoportok léte például csökkentheti az iskolán belüli egészségtelen versengést és az egyre jobban elharapózó megfélemlítést (bullying).

Nagy-Britanniában az orvosi rendelőkben tett beteglátogatások csaknem egyharmada nem orvosi, hanem egyéb okokra, például a magányra vezethető vissza. Nagy-Britanniában az orvosok egy ideje már ajánlhatnak terápiaként kulturális tevékenységet, és a brit példát követte Svédország és Dánia is.

A helsinki bemutatón Hanna Kosonen finn egészségügyi miniszter bejelentette, hogy Finnország úgy döntött, a jövőben az állami beruházások költségének 1 százalékát művészetekre kell költeni. A céljuk az, hogy a művészet a hétköznapok szerves részévé váljon. A WHO/Europe jelentése öt kategóriában vizsgálta a művészetek egészségre gyakorolt hatását, így az előadóművészetekben (zene, tánc, éneklés, színház), a képzőművészetekben (kézművesség, formatervezés, festészet, fotó), az irodalomban (olvasás, írás, irodalmi fesztiválok látogatása), a kultúrában (múzeum-, koncert- és színházlátogatás) és az online művészetekben (animáció, digitális művészet).

Forrás: origo.hu / MTI / euro.who.int