A német kormány visszautasítja, hogy Németország továbbra is jóvátétellel tartozna Görögországnak a második világháborúban okozott károkért, ám a német parlamenti alsóház (Bundestag) kutatórészlegének jelentése szerint a hágai Nemzetközi Bíróság rendezhetné véglegesen ezt a kérdést - jelentette Der Spiegel című német hírmagazin honlapja szerdán.

"A német kormány álláspontja nemzetközi jogilag igazolható, de semmi esetre sem maradéktalanul meggyőző" - írja jelentésében a Bundestag kutatási szolgálata, amely a Baloldal képviselőinek kérésére vizsgálta az ügyet. A szakértők szerint a hágai Nemzetközi Bíróság dönthetne az ügyben, de az eljáráshoz a szövetségi kormány beleegyezése szükséges, mert az ügy több mint 70 évvel ezelőtti eseményekre vonatkozik.   

A görög kormány június elején az athéni parlament felszólítására jegyzékben követelte, hogy a német kormány üljön tárgyalóasztalhoz a jóvátételi követelések tisztázására. Egy görög szakértői bizottság a Német Birodalom által okozott károkat mai értéken nagyjából 290 milliárd euróra becsülte.   

A német kormány az ügyet jogi és politikai értelemben is lezártnak tekinti. Berlinnek az az álláspontja, hogy a háború miatt nyitva maradt jogi kérdéseket végleg rendezte az 1990-es évek elején a német újraegyesítést rendező, úgynevezett 4+2-es szerződés, melyet a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a korábbi négy megszálló hatalom, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és a Szovjetunió kötött. A szerződés viszont egyrészt nem említ jóvátételi kérdéseket, másrészt Görögország nem vett részt az erről szóló tárgyalásokon.   

A Bundestag jelentése arra is kitér, hogy a lengyel kormány szintén rendre fogalmaz meg jóvátételi követeléseket Berlinnel szemben, ám a német szakértők szerint a lengyel igényeket nem lehet jogilag helytálló érvekkel alátámasztani. Görögországgal ellentétben Lengyelország ugyanis 1953-ban és 1970-ben is kifejezetten lemondott minden jóvátételi követeléséről Németországgal szemben. A jelenlegi lengyel vezetés szerint viszont ez szovjet nyomásra történt. A német szakértők szerint ettől még a lemondás nemzetközi jogilag kötelező érvényű.   

Görögország hangsúlyozta is, hogy sosem mondott le jóvátételi követeléseiről. Azt egyelőre nem tudni, hogy a kérdésben milyen álláspontra helyezkedik majd a most hivatalba lépett konzervatív görög kormány. A Der Spiegel szerint Kiriákosz Micotákisz új görög kormányfő egyik első külföldi útja Berlinbe vezet majd.

Forrás: MTI