A hangokból még az is megállapítható, hogy mi okozza a problémát.

Bár az utóbbi években számos olyan újdonság derült ki a növényekről, amelyek megváltoztatták a róluk kialakult, passzív képet, hiszen már tudjuk, hogy aktív kémiai hadviselést folytatnak, kémiai jelekkel kommunikálnak, sőt, bizonyos szempontból hallanak és látnak is, mindeddig úgy hittük, hogy alapvetően csendesek. Egy izraeli kutatócsoport azonban nemrégiben hangfelvételekkel igazolta, hogy a növényi fajok olyan hangokat adnak ki, amiből következtetni lehet fizikai állapotukra.

Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a növényekre szerelt érzékelőkkel specifikus vibrációk mutathatók ki, amikor azok ki vannak száradva. Ezeket a rezgéseket nagy valószínűséggel a vízszállító csövecskékbe kerülő légbuborékok okozzák, így a hangok közvetlen kapcsolatban állnak azzal, hogy mennyire van vízzel ellátva az adott példány. Azt azonban mostanáig senki sem tudta, hogy ezek a hangok távolabbról, akár több méretes távolságból is érzékelhetők lehetnek, és ilyen módon kommunikációs funkcióval is bírhatnak.

Itzhak Khait és társai paradicsom- ás dohánypalántákkal kísérleteztek, és a növényektől 10 centiméterre elhelyezett mikrofonokkal 20–100 kHz közötti ultrahangokat rögzítettek, ha a palánta ki volt száradva, vagy ha annak szárát elvágták. A szakértők szerint ezeket a hangokat egyes rovarok és emlősök akár 5 méteres távolságból is hallhatják, és az aktuális hangjelek befolyással lehetnek viselkedésükre. A molyok például úgy dönthetnek, hogy a kiszáradt példányok helyett vízzel jobban ellátott palántákat keresnek petéik lerakásához. És az sem kizárt, hogy a növények egymás hangjait is hallják, és képesek ezekre az üzenetekre reagálni is.

A kísérletek szerint egy szárazsággal küzdő paradicsompalánta óránként 35, míg egy hasonló körülmények között élő dohánynövény 11 hangjelet ad le. Amikor a növények szárát átvágták, a paradicsomok átlagosan 25-ször, a dohánynövények átlagosan 15-szöt „üzentek” óránként. Általánosságban az is jellemző volt, hogy a kevesebb stressznek kitett növények ritkábban adtak ki hangot.

A hangok alapján ráadásul a stressz kiváltó oka is azonosítható: a kutatók egy gépi tanulásra képes rendszerrel elemezték a növények szél, eső és stressz hatására kiadott hangjait, illetve az egyéb környezeti zajokat, és a program egy idő után nagy biztonsággal képes volt megmondani a hangok intenzitása és frekvenciája alapján, ha egy palánta stresszes helyzetbe került, és azt is, hogy mi okozza a problémát a szárazság vagy hogy átvágták a szárát. A dohány például észlelhetően hangosabb, ha szomjas, mint hogyha vágás érte.

Khait és társai más fajokkal is elkezdtek hasonló vizsgálatokat folytatni, és egy kaktuszfajnál és a bársonyos árvacsalánnál is azonosítottak hangokat. A kutatók szerint a növények „lehallgatása” új eszközt adhat a termesztők kezébe a precíziós mezőgazdálkodásban, hiszen ilyen módon a gazdálkodók idejekorán értesülhetnek, ha egy terület növényeit kiszáradás vagy más baj fenyegeti.

Forrás: ipon.hu / newscientist.com / biorxiv.org