Egy friss vizsgálat szerint egyes méhek agyában az idegsejtek sűrűsége meghaladja a madarakét, a hangyák idegsejtjei ugyanakkor jelentősen lazábban helyezkednek el.

Az eltérés a szakértők szerint a fajok különböző életmódjának köszönhető: a méheknek a repülés miatt a vizuális információk feldolgozása során sokkal több idegsejtre van szükségük, mint a hangyáknak.

A szakértők az elmúlt évek során számos rovarfaj agyát összevetették a térfogat, a specializált agyi régiók és az emlékezet szempontjából is. Az agy fizikai kiterjedése ugyanakkor nem mindig jó jelzője a szerv működésének. Egyes fajok ugyanis, és többnyire a repülő állatok, kifejezetten apró aggyal rendelkeznek, mivel a nagyobb méretű szervet nem tudnák a levegőbe emelni. Esetükben viszont jellemzően nagyobb az idegsejtek sűrűsége, vagyis ugyanakkorra helyre több agyi neuron van bezsúfolódva.

Rebekah Keating Godfrey, az Arizonai Egyetem kutatója és kollégái ezért ilyen szempontból is megvizsgálták a rovarok agyát, egy új idegsejtszámláló technikát használva kutatásuk során. A szakértők 32 rovarfaj összesen 450 egyedének agyát távolították el, majd a pépesre tört szerveket egy olyan oldatba áztatták, amely kioldja a sejtmagot a neuronokból. Ezt követően hozzáadtak egy festéket, amely fluoreszcensre színezi a sejtmagokat, és megszámolták azokat egy-egy egységnyi mintában. Ebből a mennyiségből következtetni tudtak arra, hogy az állatok teljes agyában mekkora lehet az idegsejtek száma és sűrűsége.

A vizsgálatba repülő és repülni nem képes fajokat is bevontak, és úgy találták, hogy a méhek, különösen az Augochlorella nemzetség tagjai kifejezetten magas neuronsűrűséggel rendelkeznek. Agyuk egy milligrammja nagyjából 2 millió idegsejtet tartalmaz. Ez pedig még a madarak neuronban gazdag kisagyánál is nagyobb sűrűséget jelent.

A vizsgált méhekhez és darazsakhoz képest a repülni nem tudó hangyák agya sokkal kevésbé kompakt. A Novomessor cockerelli nevű hangyafaj agyában például csak 400 ezer sejt van milligrammonként. Az eltérés oka, ahogy már említettük, valószínűleg nem az intelligenciában, hanem az eltérő életmódban rejlik. A repülő rovaroknak a képi információ levegőből való feldolgozásához nagyobb agyi kapacitásra van szükségük, ráadásul kisebb csomagban, mint a repülni nem tudó fajoknak, állítják a szakértők, akik a jövőben tesztelni is tervezik ezt a teóriát.

Forrás: ipon.hu / newscientist.com / royalsocietypublishing.org