Évente 7,6 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig ahhoz, hogy el lehessen érni a párizsi klímaegyezményben kitűzött célokat – derült ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által kedden Genfben bemutatott éves jelentésből.

A 2015-ös egyezményben az országok azt tűzték ki célul, hogy 1,5-2 Celsius fok alatt tartják globálisan a hőmérséklet-emelkedés mértékét.

A gázkibocsátás azonban átlagosan 1,5 százalékkal nőtt évente az elmúlt évtizedben, és elérte a 55,3 milliárd tonnát 2018-ban, három évvel azután, hogy 195 ország aláírta a párizsi klímaegyezményt.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) hétfőn bemutatott éves jelentése szerint a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok légköri koncentrációja rekordmértékűre növekedett 2018-ban: a szén-dioxid koncentrációja 408 ppm (részecske per millió) volt, az előző évben 405,5 ppm-et mértek.

A dolgok jelenlegi állása szerint a hőmérsékletek 3,4-3,9 Celsius-fokkal is emelkedhetnek ebben az évszázadban, ami széleskörű és pusztító hatásokkal jár – olvasható az UNEP Emissions Gap Report című jelentésében. A dokumentum szerint a párizsi egyezményben vállaltak betartása alapján a globális átlaghőmérséklet 3,2 Celsius-fokkal fog növekedni.

A dokumentumot egy héttel azelőtt mutatták, be, hogy 200 ország képviselői összeülnek az ENSZ klímavédelmi konferenciáján Madridban.

A 2015-ös párizsi egyezményben az országok nemcsak a minimálisan elérendő maximum 2 Celsius-fokos korlátozásról döntöttek, de arra is ígéretet tettek, hogy arra törekszenek: legfeljebb 1,5 Celsius-fokos legyen az átlagos hőmérséklet-emelkedés.

Ahhoz, hogy ezt a célt elérjék, az országoknak ötszörösére kell növelniük erőfeszítéseiket – derül ki az UNEP-jelentésből.

A fejlett országok nem csökkenthetik szén-dioxid-kibocsátásukat egyszerűen azzal, hogy ipari termelésük helyszínét fejlődő országokba helyezik át – figyelmeztetett a jelentés. Kiemeli: az ökolábnyomnak kell csökkennie, ami életmódváltoztatást jelent.

Az ENSZ ügynöksége nemcsak a megújuló energiák alkalmazását sürgeti az áramszolgáltatás, a fűtés és a szállítás területén, hanem az építőanyagok (vas, acél, cement) előállításába fektetett energiamennyiség csökkentését is.

Forrás: vg.hu / MTI