Az amerikai állami kézben lévő Szabadság Rádióra és Amerika Hangjára, a CNN magántársaságra, valamint a nemzetközi német közrádióra, a Deutsche Wellére is kiterjesztené az orosz parlament a külföldi ügynöki tevékenységet végző szervezetekre vonatkozó törvényt.

Ezt Andrej Iszajev, a kormányzó Egységes Oroszország párt frakcióvezető-helyettese közölte hétfőn újságírókkal a moszkvai Állami Duma (parlamenti alsóház) épületében. Mint mondta, a parlamenti pártcsoportok vezetői "szolidaritásból" döntöttek úgy, hogy válaszul az RT America orosz állami televízió és a Szputnyik hírügynökség egyesült államokbeli idegen ügynökként történt, kényszerű bejegyeztetésére, módosítják a külföldi ügynökökről rendelkező oroszországi jogszabályt és a sajtótörvényt.    

A módosítások nyomán, mint arra Iszajev rámutatott, külföldi ügynökké lehet majd minősíteni azokat a tömegtájékoztatási eszközöket, amelyeket "külföldi kormányok vagy kormánybarát struktúrák finanszíroznak", és amelyek a képviselő szerint orosz területen működve beavatkoznak az ország belügyeibe és a választási eljárásba. Szavai szerint az új szabályozás az általa említett médiumokon kívül "egy sor másikat" is érinthet.    

Pjotr Tolsztoj házelnök-helyettes az Interfax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az új szabályozás nem érinti majd az orosz külügyminisztérium által akkreditált tudósítói irodákat, valamint a közösségi hálózatokat. Mint mondta, a változások nem vonatkoznak majd a CNN vagy a BBC oroszországi tudósítóira, csak a külföldi jogi személyekre.    

Margarita Szimonyjan, az RT főszerkesztője hétfőn bejelentette, hogy a televízió az amerikai igazságügyi minisztérium nyomásának engedve bejegyeztette magát külföldi ügynökként. Mint mondta, az RT inkább ezt választotta, mint a büntetőeljárást. Szimonyjan ebből az alkalomból "üdvözölte" az amerikai szólásszabadságot és mindenkit, aki abban hisz. A főszerkesztő korábban közölte, hogy az ügyet bíróságra szándékozik vinni.   

Az orosz parlament már a héten elfogadhatja azt a törvénymódosítást, amely az RT-vel történtek miatt külföldi ügynöknek minősít majd külföldi tömegtájékoztatási eszközöket. Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke múlt pénteken "szimmetrikus válaszintézkedést" helyezett kilátásba, rámutatva, hogy az idegen ügynöki tevékenységről rendelkező orosz törvény az amerikaival ellentétben eddig nem vonatkozott a tömegtájékoztatási eszközökre. Hozzátette, hogy amíg az amerikai jogszabály megsértőire 5 évi szabadságvesztés szabható ki, addig az orosz törvény a jelenlegi formájában elsősorban közigazgatási és csak azután büntetőeljárási ügyként kezeli a törvénysértést, és 2 évig terjedő börtönt ír elő.  

 

Az RT America televíziót, valamint a Sputnik News rádiót és hírügynökséget az Egyesült Államok propagandaadónak tekinti. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szeptember közepén vizsgálatot indított ezen médiumok ellen, arra a gyanúra hivatkozva, hogy a tavalyi elnökválasztási kampány idején komoly szerepük volt a Donald Trump győzelméhez vezető orosz propaganda terjesztésében.    

A külföldi ügynökök bejegyzésére vonatkozó 1938-as amerikai törvény (FARA) értelmében mindenkinek regisztráltatnia kell magát az amerikai igazságügyi minisztériumnál, aki egy külföldi kormány utasítására, kérésére vagy irányítása alatt tevékenykedik. A FARA kivételt tesz azokkal a médiaszervezetekkel, amelyek nem külföldi kormányokat szolgálnak ki. Ezt a mentességet élvezi a BBC brit és a Deutsche Welle német tartalomszolgáltató is. Ugyanakkor a Peking felügyelete alatt álló China Dailyt, az NHK Cosmomedia japán tévécsatornát és a dél-koreai Korean Broadcasting Systemet (KBS) például bejegyezték az igazságügyi minisztériumnál.    

Oroszországban 2012-ben lépett érvénybe a külföldi ügynökökről rendelkező törvény, azóta mintegy 150 civil szervezetet minősítettek ebbe a kategóriába. A jogszabály kötelez minden, külföldi finanszírozásban részesülő, politikai tevékenységet folytató nem kormányzati szervezetet (NGO), hogy kérje külföldi ügynökként történő bejegyzését, és minden nyilvános közleményében vagy tevékenységében ebben a minőségében tüntesse fel magát. 2015-től hatályos az a jogszabály, amely lehetővé tette szervezetek nemkívánatosnak minősítését Oroszországban. A nemzetbiztonsági kockázatokkal indokolt törvény értelmében az ilyennek minősített szervezetek működését betilthatják, vezetőiket közigazgatási, valamint büntetőjogi felelősségre vonhatják, vagyonukat befagyaszthatják.

Forrás: MTI