534 millió – ilyen sok telefonbeszélgetést és SMS-t rögzített az NSA tavaly az Egyesült Államokban. A megelőző évben ez a szám 151 millió volt, vagyis a növekedés több mint háromszoros!

Miért? – érdeklődött a sajtó a Hírszerzési Igazgatóságon Washingtonban. Azt a sejtelmes választ kapták az újságírók, hogy az NSA lehallgatási aktivitása hullámzó jellegű, vagyis hol több, hol kevesebb. A gyakorlatban persze állandóan növekszik, de ennek csak technikai okai vannak – mondta a szóvivő. Ha ugyanis egy számot gyakran hívnak és azt állandóan lehallgatják, akkor ez megnöveli a lehallgatott hívások számát, de valójában nem következett be jogsértés.

Az Egyesült Államokban az NSA a 2001 szeptember 11-i merényletsorozat után kapott engedélyt arra, hogy amerikai polgárok telefonjait lehallgassa – bírói jóváhagyás nélkül. 2013-ban Edward Snowden, az NSA egyik munkatársa Hongkongban kitálalt: az informatikai hírszerzés millió számra gyűjti az adatokat jogilag nem engedélyezett körülmények között az Egyesült Államokban és külföldön is.

A ma Oroszországban rejtőzködő Edward Snowden arról is beszámolt, hogy külföldi államférfiak telefonjait is rendszeresen lehallgatja a Nagy Testvér Amerikában. Nemcsak ellenségesnek tekintett államok vezetőiről volt szó mint Oroszország vagy Kína, hanem szövetségesekről is! Merkel kancellár vagy a japán miniszterelnök is szerepelt az NSA listáján. Miután a botrány kitört, Obama akkori elnök szentül megígérte: a szövetségesek lehallgatása a jövőben már tiltott lesz.

Sokan kételkednek abban, hogy ez valóban így történt-e? Az NSA most nem közölte a külföldi lehallgatási adatokat, de arról beszámolt, hogy az Egyesült Államokban élő külföldiek lehallgatására több mint 129 ezer esetben sor került.

Edward Snowden leleplezéseiből az is kiderült: az amerikaiak olyan fejlett lehallgatási technikával rendelkeztek már a nyolcvanas években is, hogy azt is hallották, amikor Brezsnyev, a Szovjetunió akkori vezetője fogat mosott. Amikor az Egyesült Államok megvádolta Oroszországot azzal, hogy beavatkozott a belügyekbe, amikor befolyásolni próbálta a választásokat 2016-ban, akkor az oroszok a többi között azzal vágtak vissza, hogy az amerikai hírszerzés sokkal több információval rendelkezik az orosz politikáról, mint megfordítva.

Az NSA lehallgatási botránya nem is csapta ki a biztosítékot sem Moszkvában, sem pedig Pekingben, de annál inkább az európai jogállamokban! Különösen miután kiderült: az amerikaiak egymás ellen használták fel a szövetségeseiket. Merkel kancellárt Franciaországból figyelték, míg az Élysée palota információihoz német segítséggel jutottak hozzá. Amint nyilvánosságra kerültek ezek a kínos tények, Washingtonban sietve megígérték, hogy a jövőben ez nem fordulhat elő. Ennek ellenére az európai szövetségesek olyan információvédelmi rendszereket dolgoztak ki, melyek nemcsak az ellenségtől, de az amerikai Nagy Testvértől is óvják a fontos információkat.

Forrás: globoport.hu / techcrunch.com