Az új típusú idegsejteket egy magyar kutatók részvételével zajló nemzetközi projekt keretében azonosították a szakértők.

Az emberi aggyal kapcsolatban az egyik legnagyobb kérdés annak meghatározása, hogy miben különbözik fajunk központi idegrendszere a többi állatétól. Vagyis hogy mi a magyarázat az élővilágból kiemelkedő emberi intelligenciára és viselkedésre. Ennek a kérdésnek a megválaszolása felé tettek egy fontos lépést nemrégiben egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, akik olyan idegsejteket azonosítottak az emberi agyban, amelyek a rágcsálókban nem léteznek.

Ed Lein, a seattle-i Allen Agykutató Intézet és Tamás Gábor, a Szegedi Egyetem kutatója, valamint kollégáik azt egyelőre nem igazolták, hogy az említett sejtek csak az emberben léteznek, de az a tény, hogy az egerekből és más laboratóriumi rágcsálókból hiányoznak, mindenképp érdekes lehetőségeket vet fel. És a felfedezés egyben azt az ideje már hangoztatott véleményt is alátámasztja, hogy a legnépszerűbb laborállatok nem minden típusú kutatás esetében képesek megfelelő modellként szolgálni az emberi betegségekre. Az idegrendszeri kórok esetében például egyre világosabbnak tűnik, hogy az emberi agy több szempontból sem kezelhető úgy, mint egy felnagyított egéragy.

A szakértők által sejttestük jellegzetes alakja után csipkebogyó neuronoknak elnevezett új sejtekről egyelőre keveset tudni. Az biztos, hogy a gátló neuronok közé tartoznak, és bennük olyan kombinációban fejeződnek ki a gének, amely egyetlen egér agysejtre sem jellemző. Az újonnan felfedezett idegsejtek az agykéreg leggyakoribb sejttípusával, a piramissejtekkel alakítanak ki szinaptikus kapcsolatokat.

Ami első pillantásra érdekesnek tűnik a csipkebogyó neuronokkal kapcsolatban, hogy a mindig ugyanúgy, ugyanarra a helyre kapcsolódnak a másik sejtekkel, ami azt sugallja, hogy nagyon specifikus módon irányítják az információ áramlását. Ahogy Tamás Gábor fogalmazott, ahhoz hasonlóan működnek, mintha a kocsink fékje egy adott útvonalon belül csak bizonyos helyeken, mondjuk az élelmiszerboltnál működne, az út más szakaszain viszont nem lehetne aktiválni. Más fékek (vagyis gátló sejtek) ugyanakkor nem tudnak megállni ezen a specifikus helyen, vagyis a csipkebogyó neuronok ott úgy képesek gátolni az idegi folyamatokat, ahogy arra az egerek agyában nincs mód, mondja a szakértő.

A következő lépés annak kiderítése lesz, hogy a kérdéses neuronok a vizsgált kéregrészen túl másutt is jelen vannak-e. Illetve a kutatócsoport magyar része már azt is tanulmányozni kezdte, hogy az csipkebogyó neuronok megváltoznak-e különböző idegrendszeri kórképeknél.

Forrás: ipon.hu / nature.com / eurekalert.org