Világszerte hiány lehet búzából, kukoricából, árpából és műtrágyából. Éhínséghullám jöhet, ami zavargásokat robbanthat ki a szegény afrikai és arab országokban.
A 21. század legsúlyosabb kihívásai között emlegetik régóta az élelmiszerválságot, amelyet egyrészt a globális felmelegedés, másrészt pedig a Föld megállíthatatlannak tűnő túlnépesedése okoz. Az előrejelzések az évszázad közepére jósolták ezt a krízist, az orosz-ukrán háború miatt azonban már a közeljövőben bekövetkezhet.
Oroszország és Ukrajna a világ legjelentősebb búza-, kukorica- és árpatermelői közé tartozik, emellett Oroszország és Fehéroroszország rendelkezik a világ műtrágyakészletének nagy részével is. Ennek következtében máris elszabadultak az élelmiszer- és a műtrágya-árak.
Az invázió egy hónapja alatt a búza világpiaci ára 21%-kal emelkedett, az árpáé 33%-kal nőtt, míg egyes műtrágyák 40%-kal kerülnek most többe – írja a New York Times.
David M. Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának vezetője szerint a második világháború óta nem volt példa akkora válságra, mint amilyen most jön. Az orosz-ukrán háború hatásai végighullámoznak az egész globális világgazdaságon.
Az elmúlt 5 évben Oroszországból és Ukrajnából származott a világ búzaexportjának közel 30%-a, a kukoricának 17%-a, az árpának 32%-a, és a napraforgó-olaj 75%-a.
Oroszország jelenleg a szankciók miatt nem tud exportálni, Ukrajna pedig azért, mert az orosz csapatok elvágták az utat a Fekete-tengeri kikötőkhöz, és Ukrajnának nincs elég vasúti kocsija a teherhajók szárazföldi kiváltásához.
Vannak más akadályok is. Az ENSZ becslései szerint az ukrán termőföldeknek legalább 30%-a került háborús övezetbe. A harcolók és az országból elmenekült milliók miatt pedig kevesen maradtak földet művelni.
Március 11-én az ukrán mezőgazdasági miniszter 1900 vasúti üzemanyag-tartálykocsit kért, mert a farmerek átadták üzemanyag-tartalékaikat a hadseregnek. Enélkül viszont nem tudnak sem vetni, sem aratni, így a háború miatt elmaradnak a kritikus ültetési és betakarítási munkák.
Mindezt akkor, amikor Kína amúgy is évtizedek óta a legrosszabb búzatermést produkálta a nagy áradások után, így a korábbiaknál sokkal többet akar importálni a világ csökkenő tartalékából.
Örményország, Mongólia, Kazahsztán és Eritrea gyakorlatilag a teljes búzakészletét Oroszországtól és Ukrajnától vásárolta, most pedig olyan nagyobb vevőkkel kell versengeniük, mint Törökország, Egyiptom, Banglades és Irán, amelyek eddig búzájuk 60%-át a két hadviselő féltől szerezték be. Nem is szólva a már említett Kínáról, ahol tavaly a szokásos búzamennyiségnél egyharmaddal kevesebbet vetettek el.
Az emelkedő élelmiszerárak komoly társadalmi-politikai nyugtalanságot okozhatnak a szegény afrikai és arab országokban. Ez a veszély fenyeget például Tunéziában, míg Marokkóban és Szudánban már ki is robbantak tüntetések és zavargások az elszabadult infláció miatt.
A koronavírus-járvány is nehezíti a helyzetet. Az éhezők száma 5 évig stagnált a világban, de a pandémia miatt az elmúlt években 18%-kal nőtt a számuk, ami 7-800 millió embert jelent. Ez most még tovább nőhet.
Jemenben, Szíriában, Dél-Szudánban és Etiópiában is éhínséghullámtól tartanak. Az Afganisztánban dolgozó segélymunkások szerint a orosz-ukrán háború tovább súlyosbítja az ottani humanitárius válságot, pedig a lakosság több mint fele, 22 millió ember már így is alultáplált.
Az élelmiszerpiacot fenyegeti a műtrágyahiány is. Oroszországé a világexport 15%-a. Március elején Moszkva leállította a kivitelt, miután a szankciók amúgy is megnehezítették a tranzakciókat.
A büntetőintézkedések ugyancsak sújtották Oroszország legközelebbi szövetségét, Fehéroroszországot, amely a kálium-karbonát alapú műtrágya egyik vezető gyártóját. Ezt főleg szójababhoz és kukoricához használják. Brazília, a világ legnagyobb szójabab-termelője például a kálium-karbonát műtrágyájának felét ebből a két országból szerezte be. De már az ukrajnai háború előtt befagyasztották az exportot Belaruszból, miután elraboltak egy ellenzékit, akinek repülőgépét leszállásra kényszerítették Minszkben.
Brazília szójabab termését már a súlyos aszály is csökkentette, műtrágya hiányában még kevesebb lesz. A dél-amerikai ország e termés nagy részét Kínának adja el, amely elsősorban állattenyésztésre használja. A kevesebb, drágább szójabab miatt a farmerek csökkentik az állatállományt és ez tovább görgeti az áremelések lavináját a hústermékek terén is.
Az európai műtrágyagyártók az energiaárak elszabadulására hivatkozva leálltak vagy csökkentették termelésüket, mivel a gyártáshoz legtöbbször földgázt használnak. Így a műtrágya világpiaci ára akár háromszorosára is emelkedhet.
A gazdák világszerte arra készülnek, hogy kevesebb műtrágyát használnak fel, ami tovább csökkentheti a terméshozamokat.
Forrás: szmo.hu / nytimes.com
