2020-05-28

59 olvasó

Az alkoholproblémák 29 gén számlájára írhatók

Az alkoholproblémák 29 génváltozat számlájára írhatók egy nagyszabású genomvizsgálat eredményei szerint. A Yale Egyetem orvostudományi karának kutatói több mint 435 ezer ember génkészletét elemezve azonosították az alkoholproblémákkal kapcsolatos 29 génváltozatot, tanulmányuk a Nature Neuroscience című szaklap friss számában jelent meg.    Az új adatok alapján az eddig véltnél majdnem háromszor több olyan genetikai hely van, amely összefügg az alkoholproblémák kialakulásának kockázatával - mondta el Joel Gelernter pszichiáter, genetikus és neurológus, a több intézmény közreműködésével készült tanulmány vezető szerzője.    A tudósok európai eredetű emberek genomját elemezték, az adatok négy különböző biobankból és adatbázisból származtak.    Megvizsgálták azokat a génvariánsokat, amelyek közösek voltak az alkoholproblémákkal küzdők körében. Ezek a zavarok számos betegség hátterében állnak az egész világon.    Az elemzés megerősített tíz, korábban már feltárt genetikai kockázati tényezőt, valamint azonosított további 19-et.    A biobanki adatok metaanalízise számos pszichiátriai kórkép genetikai kockázati tényezőit is magában foglalta, így a tudósok az alkoholproblémák, valamint a depresszió, a szorongás és más pszichiátriai betegségek genetikai összefüggéseit is tanulmányozhatták.    "Az eredmények segítenek megérteni az alkoholproblémák egyéni kockázati szintjét" - mondta Hang Zhou, a Yale kutatója az eurekalert.org portálnak. Forrás: MTI / eurekalert.org / neurosciencenews.com

2020-05-27

130 olvasó

Galaktikus ütközés indíthatta el a Naprendszer kialakulását

A Nap és a Naprendszer kialakulása, illetve az élet ezt követő megjelenése a Földön a Tejútrendszer és galaktikus otthonunk egyik kísérője, az 1990-ben felfedezett Sagittarius törpegalaxis közötti kölcsönhatás (ütközés) következménye lehet.A csillagászok már eddig is tudták, hogy a Sagittarius újra és újra keresztezi a Tejútrendszer korongját, amint a Galaxis magja körüli pályája a gravitációs vonzásnak köszönhetően egyre szűkül. Korábbi vizsgálatok már jelezték, hogy a Sagittarius törpegalaxis jelentős hatással van a csillagok mozgására a Tejútrendszerben. Sőt egyes kutatások szerint még a Tejútrendszer védjegyének számító, nagyjából tízezerszer nagyobb tömegű spirálszerkezet is a Sagittarius utóbbi hatmilliárd évben bekövetkezett legalább háromszori ismert áthaladásának eredménye.Az ESA Tejútrendszert térképező Gaia űrszondájának mérésein alapuló legújabb tanulmány most arra is rámutatott, hogy a Sagittarius Tejútrendszerre gyakorolt hatása még ennél is lényegesebb lehet. Az ütközések által keltett fodrozódások ugyanis nagy csillagkeletkezési hullámokat indíthattak, ezek közül egyik pedig nagyjából egybeesik a Nap kb. 4,7 milliárd évvel ezelőtti létrejöttével.“A már létező modellekből ismert, hogy a Sagittarius háromszor zuhant a Tejútrendszerbe – először öt- vagy hatmilliárd, másodszor kb. kétmilliárd, majd végül egymilliárd évvel ezelőtt” – kezdi Tomás Ruiz-Lara (Instituto de Astrofísica de Canarias [IAC], Tenerife, Spanyolország), a Nature Astronomy c. szakfolyóiratban közölt tanulmány első szerzője.“A Gaia Tejútrendszerről gyűjtött adatait átvizsgálva azt találtuk, hogy a csillagkeletkezés ütemében három alkalommal, 5,7 milliárd, 1,9 milliárd és 1 milliárd évvel ezelőtt jelentkeztek csúcsok, ezek pedig éppen megfelelnek azoknak az időszakoknak, amikor az elképzelések szerint a Sagittarius áthaladt a Tejútrendszer korongján.”Fodrozódások a vízenA kutatók a Nap körüli 6500 fényév sugarú körben található csillagok luminozitás-, távolság- és színinformációit vetették össze a csillagfejlődési modellek által jósolt adatokkal. Tomás szerint nagyon termékeny feltételezés, ha a hatást a törpegalaxisnak tulajdonítjuk.“Kezdetben egy viszonylag csendes Tejútrendszerrel állunk szemben” – magyarázza Tomás. “Aztán egy első, heves csillagkeletkezési időszak után – amelyet egy előző tanulmányunkban leírtaknak megfelelően részben egy korábbi ütközés indukált – a Tejútrendszer egyfajta egyensúlyi állapotba került, amelyben folyamatosan keletkeztek a csillagok. Ekkor, felborítva az egyensúlyt, hirtelen bezuhant a Sagittarius, a víz fodrozódásához hasonlóan megbolygatva a nagyobb galaxis addig nyugodt gáz- és poranyagát.”A Tejútrendszer egyes területein a fodrozódások a por és gáz nagyobb koncentrációjához vezethettek, míg más területeket kiüríthettek. Az előbbi régiókban a nagyobb anyagsűrűség aztán beindíthatta az új csillagok születését.“Úgy tűnik, a Sagittarius nem csak a szerkezetet alakította és befolyásolta azt, hogyan mozognak a csillagok a Tejútrendszerben, de hozzájárult a Tejútrendszer ‘kiépüléséhez’ is” – teszi hozzá Carme Gallart (IAC), a tanulmány egyik társszerzője. “A Tejútrendszer csillagtömegének egy jelentős része a Sagittarius-szal történt kölcsönhatások eredménye lehet, és anélkül nem is jött volna létre.” A Nap születéseValójában még az is lehet, hogy a Nap és a bolygói sem léteznének, ha a Tejútrendszer gravitációs vonzása nem ejtette volna csapdába a Sagittariust, és az nem hatolt volna át annak korongján.“A Nap abban az időben született, amikor a Sagittarius első áthaladása által indított csillagkeletkezés zajlott a Tejútrendszerben” – magyarázza Carme. “Nem tudjuk, hogy az a gáz- és porfelhő, amelyből a Nap keletkezett, a Sagittarius hatására kezdett-e sűrűsödni vagy sem. De ez egy lehetséges forgatókönyv, mivel a Nap kora megfelel azon csillagokénak, amelyek a Sagittarius hatására jöttek létre.”Minden ütközés kisöpört valamennyi gázt és port a Sagittariusból, így a galaxis minden áthaladás után egyre kisebb lett. A rendelkezésre álló adatok szerint a Sagittarius nemrég, az utóbbi néhány száz millió évben haladt át legutoljára a Tejútrendszer korongján, és jelenleg nagyon közel van hozzá. Az új vizsgálat során valójában találtak is friss felfutást a csillagkeletkezési aktivitásban, ami egy új, már folyamatban lévő csillagszületési hullámra utalhat.Az ESA Gaia projektjének kutatója, Timo Prusti szerint a Gaia előtt nem lett volna lehetőségünk, hogy ilyen részletességgel pillantsunk bele a Tejútrendszer csillagkeletkezési történetébe. A 2013 végén felbocsátott csillagtérképező távcső 2016-ban és 2018-ban nyilvánosságra hozott adatbázisai forradalmasították a Tejútrendszer tanulmányozását.“A Tejútrendszer csillagkeletkezési történetének egyes részeit már az ESA 1990-es évek elején lezajlott Hipparcos-küldetésének adatai alapján felvázolták” – mondja Timo. “Ezek az észlelések azonban csak a Nap közvetlen szomszédságára összpontosítottak. A felmérés valójában nem volt reprezentatív, így nem is tárhatta fel azokat a kiugrásokat a csillagkeletkezésben, amelyeket ma már látunk. Tényleg ez az első alkalom, hogy feltárul előttünk a Tejútrendszerben lezajlott csillagkeletkezési folyamatok részletes története. Ékes bizonyítéka ez a Gaia tudományos potenciáljának, amely számtalan áttörést jelentő tanulmányban testesült meg mindössze néhány év alatt.”Forrás: csillagaszat.hu / esa.int

2020-05-26

405 olvasó

Trianon 100. évfordulója – és nem történik semmi!

2020. június 4-e a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója. Sokan nagy várakozással tekintettek az évforduló elé határon innen és határon túl, azonban ezek hiú ábrándok maradnak.Cikkünkben a történelmi tényeket fogjuk Önök elé tárni, úgy ahogy azt – talán – még sohasem olvasták. Ezek a tények nyilvánosak, mindenkinek hozzáférhetőek, de a nyilvánosság soha nem így közelítette meg Trianont.A hivatalos állami megemlékezés semmitmondó intézkedéseket szervez (félárbócra engedik a nemzeti zászlót, versek, táncok, átnevezünk egy megyét, interjúk, kis videók…), mert koronavírus helyzet van. A nemzet egy olyan gesztust várt az államtól, amit 100 éve vár. Ilyen lehetne egy népszavazás kiírása arról, hogy elismerjük-e a trianoni békediktátumot, vagy hogy érvénytelenné nyilvánítsák az 1921.évi XXXIII törvényt. Ezek ugyan szimbolikus jelentőségű lépések lennének, amitől – valószínű – nem változna semmi, nem lenne újra Nagy-Magyarország, az elcsatolt területek nem kerülnének vissza, de legalább látszana az állami akarat. A románok, a gyáva magyar vezetéssel szemben meg merték tenni, hogy a „trianoni szerződés napjává” nyilvánították június 4-ét. Trianonról – másként (Egy tervezett, de támogatás hiányában el nem készült film szinopszisából.) A 13-17. századi Magyarország, mint a kereszténység védőbástyája, védte Európát a tatároktól,  törököktől, úgy hogy a magyar nép létszáma ilyenkor óriási mértékben csökkent. Ekkor a más nemzetiségűek könnyen szivárogtak be az országba, mert itt a megélhetésükhöz jobb, könnyebb körülményeket kaptak. Különben nem is jöttek volna Magyarországra. Az itt élő kisebbségek bátran tervezhették jövőjüket, de az állam irányításába nem volt beleszólásuk, pl. nem volt szavazati joguk, egyes kisebbségeknek nem volt államilag finanszírozott anyanyelvű oktatása. Úgy lehet felfogni, mint a magyart, aki most családjával Németországba megy dolgozni. De, hogy a kisebbségek szerették ezt az országot – talán – a legjobb példája, hogy az aradi vértanúk tábornokai közül három volt tiszta magyar és hárman még magyarul se tudtak, mégis ezért a soknemzetiségű országért harcoltak, ontották vérüket. Zrínyi Miklós mondta: „horvát vagyok, tehát magyar”. Leszögezhetjük, hogy kisebbségi elnyomásnak még csírája sem volt az országban.Magyarországnak nem voltak gyarmatai. A gyarmatosító országok valóban elnyomták, kizsákmányolták a gyarmatokon élő népeket. Elgondolkodtató, hogy ezek az országok valóban megérdemelnék, hogy jóvátételt fizessenek az elnyomott, gyarmatosított országok nemzeteinek, mégsem tették.Az 1868. évi XLIV. törvény bevezeti a kisebbségeket megillető jogokat, miszerint az ország hivatalos nyelve a magyar, de a kisebbségek is előterjeszthetik saját nyelvükön beadványukat a hivatalos szervekhez, egyházakhoz. Trianonhoz vezető indokok között szerepel a kisebbségeket megillető jogok, mint autonóm törekvések, vagy az első világháborút kirobbantó felelősség és sok-sok más magyarázat (ezek a kérdések természetesen nem függhetnek össze egy ország határainak a feladásával).Az Osztrák–Magyar Monarchia Európa második legnagyobb állama volt (Oroszországot nem számolva), sok-sok kisebbséggel. A francia miniszterelnök már a szarajevói merénylet előtt megállapodik Oroszországgal, hogy támogatja minden olyan háborúban, amely a Balkán miatt tör ki és világháborúhoz vezet, cserébe a szorosokért (Boszporusz, Dardanellák). Azt is tudjuk, hogy szerb magas rangú tisztek tervezték meg a szarajevói merényletet. Szinte mindenki már előre tudott a merényletről, melyet orosz jóváhagyással és segítséggel hajtottak végre. Oroszország arra is ígéretet tesz Szerbiának, hogy megsegíti, ha osztrák–magyar támadás érné és ez mind még a merénylet előtt. Sőt még be sem következik a merénylet és Oroszország már mozgósítja három hadtestét.1914. június 28-án Szarajevóban megöli  Gavrilo Princip Ferenc Ferdinánd trónörököst és hitvesét, Chotek Zsófiát. A tettet óriási nemzetközi felháborodás követi. Az Osztrák–Magyar Monarchia  tanácsa minden tagja sürgeti a hadüzenetet. Az egyetlen magyar Tisza István folyamatosan ezt megvétózza, mert látja, hogy Magyarországnak ebből semmi jó nem származik. Végül az osztrákok  – mint a dedósok – a német császárhoz fordulnak, hogy térítse Tiszát jobb belátásra, aki végül is az ultimátum mellett teszi le a garast, amiben az OMM teljesen korrekt kivizsgálást kér a szerbektől. Ezt az ultimátumot a szerbek elutasítják – tudjuk miért – és így egyenes az út az első világháborúig… és az osztrákok megkapják a Nagy – Magyarországból Burgenlandot. Miért is?A világháború alatt Magyarország területére nem lép egyetlen egy ellenséges katona. Hadseregünk nagyobb része külföldi frontokon szolgál. Wilson amerikai elnök meghirdeti az örök békét – a „béke védelmében” lép be az USA a  háborúba. Az 1917. dec. 4-i USA hadüzenetben is azt mondja, hogy az Osztrák–Magyar Monarchiát nem akarják átalakítani, megkárosítani. Wilson 1918. jan. 8-án közzé teszi híres 14 pontját az önrendelkezési jogot, a népszavazás intézményét, saját maga tagadja meg – miért? – ha Wilson kiáll eszméi mellett, már akkor sem lett volna Trianon.A háború részünkről nem kapitulációval ér véget, hanem fegyverszüneti egyezményekkel, amiben a magyar katonák régi határokig való visszavonulása a tárgyalási alap. Tehát Magyarország nem adta meg magát. Négy év után idegen földről hazajönnek katonáink. A tárgyalásokon mégis úgy bántak a magyarokkal, mintha egy legyőzött, megvert ország lenne terítéken.Tisza István 1917. jún. 17-ig miniszterelnök, mert IV. Károly király felszólítja lemondásra, bár a parlamentben továbbra is meg van a befolyása. Hamarosan a frontra kéreti magát, zsoldját a katonák élelmezésének a feljavítására fordítja. Itt írta: „Most ismertem meg csak igazán a magyar népet. Ez a világ legkülönb fajtája, melyet csak szeretni és tisztelni lehet. Nagy kár, hogy a politizáló intelligencia mást sem tesz, mint ezt a nagyszerű, Isten áldotta népet rontja.” Tiszát 1918. okt. 31-én meggyilkolják otthonában. A rendőrségi nyomozás iratai eltűntek. Még aznap Magyarország részéről  felbomlik az Osztrák–Magyar Monarchia és Károlyi Mihály ül a miniszterelnöki székbe. Megkezdődik a katonai lefegyverzés – ne legyen az országnak hadserege, védelme –  és ezt könnyen el is érik a frontokról visszatért megfásult katonákkal. „Nem akarok katonát látni!”… már megkezdődik a bomlasztási folyamat, az ország gyengítése. Vitéz Nyékhegyi Ferenc ezredes a Padovai egyezmény (1918. nov. 3.) egyik tagja volt.  Ő egyértelműen hazaárulónak tekinti Károlyi Mihályt, többek között, mert Belgrádban egy számunkra hátrányos szerződést írt alá delegációjával – csak úgy. A magyar delegáció katonai kísérettel, katonai sorfal előtt Nem hagyhatjuk ki az USA-t és a szabadkőműves mozgalmat sem, ha tisztázni szeretnénk a történelmi folyamatot. A Kelet című szabadkőműves újság akkoriban megvásárolható volt minden újságárusnál, az Országos Széchenyi Könyvtárban megtalálhatóak. A szálak és az összefüggések az amerikai történelem egyik legvitatottabb megítélésű emberéhez, Wilson elnökhöz és legjobb barátjához House ezredeshez köthetők. Edward Mandell House volt a híd a bankár családok és a szabadkőműves társaságok és Wilson között. A szabadkőművesek egy  másik vonalát is be kell mutatnunk. Masaryk el­ső­ren­dű cél­ja a sok­nem­ze­ti­sé­gű Oszt­rák–Ma­gyar Mo­nar­chia fel­da­ra­bo­lá­sa, és újabb sok­nem­ze­ti­sé­gű bi­ro­dal­mak (Cseh­szlo­vá­kia, Ro­má­nia, Ju­gosz­lá­via) meg­te­rem­té­se a mo­nar­chia te­rü­le­té­nek a fel­osz­tá­sá­val.  1917 júniusában Nagy Kelet páholy kongresszusa ez mellett foglal állást. Wilson elnökkel sok megbeszélést folytat. Ioan I. C. Brătianu és Edvard Benessel „az etnikai lecsatolás” mellett. Masarik sajtótájékoztatókat tart külföldön és természetesen hazudik minden szinten. Georges Clemenceau francia miniszterelnök, David George Lloyd angol miniszterelnök, Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök, Vittorio Emanuele Orlando olasz miniszterelnök Trianonban nem azok döntöttek, akik a nyilvánosság előtt szerepeltek (Georges Clemenceau francia miniszterelnök, David George Lloyd angol miniszterelnök, Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök, Vittorio Emanuele Orlando olasz miniszterelnök). Ezzel a történészek is egyetértenek. A háttérben a nemzetközi szabadkőműves mozgalom mozgatórugói álltak. Ezekre az információkra az 1550/1920-as BM rendelet adott lehetőséget, ami betiltotta a szabadkőművességet, mert rájött az akkori kormány, hogy Trianon egy szabadkőműves háttérszerveződés is volt. Ekkor kerültek nyilvánosságra ezen titkos társaságok névsorai, könyvtárai, feljegyzései, jegyzőkönyvei.A magyar nemzetnek is megvoltak a maga szabadkőművesei. Betiltásukkor 30 ezer fős névsort regisztráltak. A világháború utáni két év a békeszerződések évei. A békefeltételek diktálói ekkor tárják a világ elé azt a képtelen ötletüket, hogy a Kárpát-medence gazdasági és politikai létfeltételeit tönkreteszik. Szembefordulva az eredeti céloknak. Az egyik újabb cél, hogy Magyarország életképtelenné váljék, és annyira gyengévé, hogy a jövendő mintaállamoktól a magyarlakta területeket képtelen legyen visszavenni. A román Brătianu beszédében végig hazudik (pl.: Erdély mindig is román terület volt a magyarok csak később jöttek ide…) és elfogadják, hasonlóan tesz Benes is. A magyarokat  nem hívják meg az előzetes tárgyalásokra, egyeztetésekre. Ez példátlan bármilyen tárgyalás kapcsán! És a kérdés, hogy miért? Nem sokan vannak tisztában vele, de a tárgyalásokról több példányban létezik (Európában három helyen (Párizs, Berlin, Genf)) szó szerinti jegyzőkönyv. David Hunter Miller: Naplóm a párizsi konferenciáról, dokumentumokkal. Az összes tárgyalás teljes dokumentációja, amit gyorsírással írt, majd 1929-ben kiadta – mivel az USA nem fizette a szolgálatait, csak úti-és szállásköltségeit, ezért az anyagot tekinthetjük függetlennek, relevánsnak. Erről a számunkra fontos nagy horderejű munkáról a Magyar Szemle folyóirat 1930. évi március és április havi számai tesznek tanúbizonyságot. A dokumentumból kiderül, hogy a tárgyalásokon szinte csak hazudtak Magyarországról.Az antant a Legfelsőbb Tanács 1919. dec. 1-én hívja csak meg a magyarokat a békekonferenciára. Az Apponyi Albert gróf delegáció 1920. jan. 7-én érkezik Párizsba. A „békeszerződést” jan. 15-én vették át, majd a következő napon egyszer és utoljára hangot adhatunk a meglátásainknak. Apponyi két órás beszéde a francia külügyminisztérium dísztermében. Apponyi tényleg a valós helyzetet tárja a Legfelsőbb Tanács elé, bár teljesen feleslegesen, mert semmi következménye nem lett. Hazahozzák a „békeszerződést” és – természetesen – nem értenek vele egyet és visszaküldik Párizsba az észrevételekkel, javításokkal (május. 6.). Májusban a magyar kormánynak bemutatják az új –„javított” érvényes példányt, amiben egyetlen egy részt sem javítottak ki az eredetihez képest.1920. június 4-én írták alá a „békeszerződést” a Trianoni Nagy-palotában. Két súlytalan politikust küld a magyar kormány: Benárd Ágostot (tiltakozásul állva írja alá) és Drasche-Lázár Alfrédot. Horthy Miklós 1920. márc. 1-től a Magyar Királyság kormányzója. Kezdetben az antant bábja. Taktikai lépései soha nem találnak célba Trianonnal kapcsolatban. Később eltökélt a határrevíziókért, de gyengék az intézkedései (a bécsi döntések kapcsán is).A magyar közvéleményt sokkolták a trianoni békeszerződésben megszabott feltételek. Már jún. 2-től folyamatosan folytak a tüntetések az egész ország területén. Június 4-én az iskolák, szórakozóhelyek, nyilvános helyek zárva maradtak. A lapok gyászjelentésekkel voltak tele Trianonnal kapcsolatban. Óriási tömeg tüntetett a Trianoni törvény ratifikációja ellen a Nemzeti Múzem előtt A trianoni „békeszerződést” a magyar állam ratifikálta, törvénybe iktatta (1921.évi XXXIII tv.), ezzel elismertük a trianoni diktátumot. A törvény másról se szól, mint a jóvátételről és azok technikai lebonyolításáról. Ez a kis- Magyarország teljes vertikumát átöleli, gazdaságilag tökéletesen térdre kényszeríti. A Nagy-Magyarország kétharmadának, a rajta lévő infrastruktúrának, lakóépületeknek, középületeknek, mindenféle építményeknek, bányáknak, gyári gépeknek, vonatoknak, hajóknak, muzeális értékeknek, stb., a honfitársainknak szándékos(!) elveszejtése és a sarcok megfizetése során a magyar társadalmat hány százezermilliárd aranykorona kár érte? Trianon egy adminisztratív intézkedés, ami gyűlölködést eredményezett minden elcsatolt területen a mai napig. A trianoni döntéssel a Kárpát-medencei népek szétszakításával, az újonnan létrehozott államokban még nagyobb etnikai tűzfészkeket és elégedetlenséget hoztak létre. Francesco Nitti, olasz miniszterelnök mondta 1924-ben: „Az igazságot helyre kell állítani, nincs béke, amíg a hazugságok érvényben vannak, a revízió előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik.”David Lloyd George brit miniszterelnök 1928-ban: „Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amelyek végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt.”Iuliu Maniu, Nagy-Románia miniszterelnöke, az erdélyi románság vezére 1920-ban:  „Az úgynevezett magyar elnyomás alatt nekünk, erdélyi románoknak jobb dolgunk volt, mint most.”A szlovák Andrej Hlinka így emlékezett a régi Magyarországra: „Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezeresztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt.”Az angol Lord Viscount Rothermere aki a Pesti Hírlapnak 1930-ban az alábbi nyilatkozatát idézte: „Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták az életüket és nem azért, hogy e dicső nemzettel ilyen igazságtalanul elbánjanak. Addig nem lesz nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád és ostoba trianoni szerződést.” A koronavírussal sikeresen lefedték a 100 éves évfordulót, a magyaroknak maradnak a semmitérő „megemlékezések”, azok is csak otthon a négy fal között. Nehogy megfertőzzék egymást az emberek...

2020-05-25

162 olvasó

Folytatódik a szegedi Vár és a Kőtár felújítása

A Móra Ferenc Múzeum főépületének rekonstrukciója mellett folyik a szegedi Vár és Kőtár kiállítóhely felújítása is - tájékoztatta a közgyűjtemény sajtóreferense hétfőn az MTI-t.Hegedűs Anita közölte, az épületen kívül és belül is folynak a munkálatok: új állandó kiállítást hoznak létre, kibővül a Kőtár és megszépül az épület bejárata, udvara is.   Az új állandó tárlaton Szeged múltjának ikonikus eseményeit mutatják be interaktív módon. Bárki kipróbálhatja például, hogy kiállja-e a boszorkányság próbáját: egy gépezet segítségével eldöntik, hogy túl könnyű vagy túl nehéz-e a vádlott, ahogyan ez régen a boszorkányok ítéleteinél is történt. A verdikt szerint pedig - csakúgy, mint anno - nagy valószínűséggel bűnösnek találtatik a látogató.   Emellett az érdeklődők megismerkedhetnek a betyárság világával, Rózsa Sándor legendájával, valamint a Nagyárvíz és az egykori vár történetével is. A Kőtár méretét megnövelik, így jóval több értékes építészeti emlék fogadja majd az érdeklődőket. A Vár bejárata átkerül a város felőli oldalra: mind a bejáró, mind az udvar új burkolatot kap és a szabadtéren egy "régészeti homokozót" is kialakítanak.   A középkori szegedi várat valószínűleg 1261 és 1280 között építették, de nem lehetetlen, hogy már voltak római kori előzményei. Az erődítmény a századok folyamán nem épült ki végvárrá, mert az akkori ország közepén helyezkedett el. 1543-ban a törökök elfoglalták Szegedet, ekkortól a vár képe jelentősen módosult.   Az erődítményben az 1668-as török alóli felszabadulást követően három tűzvész is pusztított, az XVIII. század végén összeomlott a vár Tisza felőli fala.   A vármaradvány felújítását 1999-ben végezték, amikor kiállítóhelyet, régészeti raktárt és tanácstermet építettek ki. A munkálatok közben középkori falak kerültek elő közvetlenül a bejárat előtt, így elkezdték a régészeti leletmentést, és a várudvar közepén középkori templomra is bukkantak, majd 2007-ben sikerült beazonosítani a vár északi saroktornyát, 2010-ben pedig a déli falát. Forrás: MTI

2020-05-24

546 olvasó

Ultravékony fényvitorlákkal repülhetünk más csillagrendszerekbe

Grafénből készülhetnek a jövő napvitorlái. Az egy szénatom vastagságú anyagból készített, apró vitorla sikerrel teljesítette első működési tesztjeit.Napjaink egyik legígéretesebb technológiája a fényvitorla, amellyel a klasszikus hajtóműveket kiváltva akár évtizedek alatt eljuthatnánk más csillagrendszerekbe. A tradicionális űreszközöket üzemanyag hajtja, útjukat pedig komplex manőverekkel, például a bolygók gravitációs vonzását kihasználva egyengetik. Az üzemanyag tömege miatt viszont nehéz őket felbocsátani, a bonyolult manőverek miatt pedig az útjuk is tovább tart.A napvitorlák működéséhez nincs szükség üzemanyagra, így a szondák könnyebbek és egyszerűbb őket útnak indítani. Az elmúlt évtizedben két ilyen űreszköz repült, vitorláik poliimidből, illetve mylar-ból, egy speciális típusú, feszített poliészter filmből készültek. A grafén jóval könnyebb ezeknél, az alkalmassági tesztekhez egy mindössze 3 mm vastag darabot használtak.A németországi Brémában található Zarm ejtőtoronyban vizsgálták, hogy jól teljesít-e vákuumban, illetve mikrogravitációban. A vitorlát szabadesés közben (a gravitáció hatásait gyakorlatilag kiküszöbölve), lézerekkel világították meg, így tesztelve, alkalmas-e napvitorlának.A vitorla gyorsulása 1 watt teljesítményű lézermegvilágítás hatására 1 m/s2 , ami egy átlagos irodai lifthez mérhető. A napvitorlák azonban, amíg a Nap megvilágítja őket, folyamatosan, egyre nagyobb és nagyobb sebességre gyorsulnak fel. A grafén előállítása Santiago Cartamil-Bueno, a GrapheneSail kutatócsoport vezetőjének elmondása szerint viszonylag egyszerű, az akár kilométer széles, óriási vitorlák kinyitása azonban már komoly kihívás lesz.Santiago Cartamil-Bueno továbbá a SCALE Nanotech start-up cég igazgatója is, mely jelenleg stratégiai partnereket keres a technológia továbbfejlesztéséhez, idővel pedig az űrbéli teszteléshez is. A vitorlát az Európai Űrügynökség (ESA) Business Incubator Centre intézményében fejlesztik, Németországban.Astrid Orr, az ESA emberes küldetéseken dolgozó programjának egyik kutatója szerint ez a fényvitorla projekt remekül bemutatja, mi mindent lehet súlytalanságban tesztelni, a Föld elhagyása nélkül. Ha pedig a lézerrel megvilágított grafénernyők ejtése közelebb visz minket a Naprendszer, a távolabbi jövőben pedig más csillagrendszerek felfedezéséhez is, az lesz a hab a tortán.Forrás: csillagaszat.hu / esa.int

2020-05-23

206 olvasó

Naponta több száz műanyagdarabot nyelnek le a folyópartokon élő madarak

Naponta több száz apró műanyagdarabot nyelnek le a folyópartokon élő madarak. A Cardiffi Egyetem kutatói által elkészített tanulmány a szakértők szerint az első bizonyítéka annak, hogy a folyókban lévő műanyag-szennyezés utat talált a vadvilágba és bekerült az táplálékláncba. A folyókat ötmilliméteres vagy annál kisebb műanyagdarabok, mikroműanyagok szennyezik, ezen belül megtalálható a vízben poliészter, polipropilén és nylon is. A vadvilágra kifejtett hatásuk egyelőre nem tisztázott.     A Cardiffi Egyetem tudósai megvizsgálták az úgynevezett vízirigófélékben (Cinclidae) talált műanyagot. Ezek a madarak a folyókban gázolnak vagy lemerülnek, hogy víz alatti rovarokkal táplálkozzanak - olvasható a BBC News hírportálon.     Ezek a madarak naponta több száz műanyagdarabot nyelnek le, ezzel az anyaggal etetik fiókáikat is - mondta el Steve Ormerod, a Cardiffi Egyetem Vízkutató Intézetének munkatársa.     Korábbi kutatások kimutatták, hogy a Wales déli részének folyóiban lévő rovarok felének szervezete tartalmaz mikroműanyagot.     "A tény, hogy ilyen sok folyóbeli rovar fertőzött, elkerülhetetlenné teszi, hogy a halak, madarak és más ragadozók is megegyék ezeket a műanyaggal szennyezett zsákmányállatokat, de ez az első alkalom, hogy ez a táplálékláncon keresztüli átadás ilyen egyértelműen megmutatkozik a folyók mellett szabadon élő állatoknál" - mondta Joseph D'Souza kutató.    A tudósok a Brecon Beacons hegyvonulattól eredő és a Severn-torkolatba futó folyók mentén élő madaraktól származó ürüléket és visszaöklendezett táplálékot vizsgálták meg. Tizenöt helyszínen vettek mintákat felnőtt madaraktól és fiókáktól, a 166 minta mintegy felében találtak mikroműanyagot. A legnagyobb koncentrációt a városi helyszíneken mérték. A szennyeződés nagy része textilszálakból vagy építkezési anyagból származott. Becslések szerint a vízirigófélék mintegy 200 apró műanyagtöredéket nyelnek le az elfogyasztott rovarokkal együtt.    Korábbi kutatások kimutatták, hogy a mikroműanyag jelen van még az óceánok legmélyebb rétegeiben is, bekerülnek az élő organizmusokba a rákoktól kezdve a fókákon át a vízi madarakig.     A Global Change Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány elkészítésében az Exeteri Egyetem Greenpeace Kutatólaboratóriuma is részt vett. Forrás: MTI / bbc.com

2020-05-22

259 olvasó

Az eddigi legtöbb emberi sejtet tartalmazó egérembriót hozták létre

Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat. Az ember-egér kimérák esetében a korábban elért legmagasabb emberisejt-arány mindössze nagyjából 0,1 százalék volt - olvasható a New Scientist című tudományos hírportálon.      Jian Feng és kollégái 3,5 napos egér blasztocisztákba (hólyagcsíra állapotban lévő sejtegyüttes) juttattak be 10-12 emberi őssejtet, amelyek aztán több különböző szövet - egyebek között szem, máj és vörösvérsejtek - kialakulásába is bekapcsolódtak a fejlődő egérembriókban.     Az egyik embrió esetében az emberi sejtek aránya elérte majdnem a 4 százalékot. Az emberisejt-arány valószínűleg eltérő volt az egyes szövetek között, de a kutatók ezt külön nem vizsgálták.     Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy az egér-ember kimérák létrehozását célzó próbálkozások azért nem túl sikeresek, mert az emberi őssejtek egy előrehaladottabb, primed (aktivált) állapotban, míg az egér őssejtek naiv állapotban vannak.     Ha primed állapotú egér őssejteket juttatnak be egy egér blasztocisztába, akkor az embriók nagy része elpusztul, csakúgy, mint emberi őssejtek hozzáadása esetén.      Fengnek és kollégáinak azonban sikerült "visszaállítaniuk" naiv állapotba az emberi őssejteket azáltal, hogy 3 órán át gátolták az mTOR kináz nevű molekulát.     A szakember szerint a sikerük másik oka az volt, hogy az illetékes etikai bizottság engedélyezte számukra, hogy 17 napig - a korábbi tanulmányok többségéhez képest egy héttel tovább - életben tartsák az embriókat. Az ilyen típusú kimérákat ennél tovább nem hagyják fejlődni, azon aggály miatt, hogy "emberibbek" a normális egereknél.     Feng szerint ez egy megalapozott aggály, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a gazdaembrió határozza meg, hogy mivé fejlődik egy kiméra. A szakember szerint ha például patkánysejteket adnak egy egérembrióhoz, akkor abból egér fejlődik és nem valamiféle keveréke a két fajnak.     "Nem az agyban lévő emberi őssejtek aránya számít, hanem az, hogy miként kapcsolódnak" - jegyezte meg Feng.     A Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány szerint a következő lépés, hogy az új módszert egy nagyobb állaton, például egy disznón is kipróbálják, amelynek nagyjából akkora szervei vannak, mint az embernek.     Feng szerint azonban ha sikerül is emberi szerveket növeszteni kimérákban, azok valószínűleg túlságosan kevertek lesznek ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a beültetésre.     A szakember ugyanakkor úgy vélte, hogy az emberi szervek állatokban való növesztése kulcsfontosságú lépés lehet annak kidolgozásához, hogy miként lehet a testen kívül, valamiféle inkubátorban szerveket növeszteni. Forrás: MTI / newscientist.com / advances.sciencemag.org

2020-05-21

215 olvasó

Augusztus végén lesz az idei EFOTT

Augusztus végén lesz az idei EFOTT, az előzetesen bejelentett Flo Rida már elfogadta az új időpontra történő meghívást és a hazai együttesek többsége is szerepelni fog a programban - közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.A pandémia miatt a fesztivál szervezői piackutatást végeztek a közösségi média felhasználásával, a kérdőívet pár nap alatt mintegy húszezren töltötték ki, a válaszok döntő többsége az EFOTT megtartása mellett szólt. A szervezők a fesztiválozók véleményének felmérése után úgy döntöttek, hogy amennyiben az egészségügyi helyzet, valamint a rendelkezések lehetővé teszik, augusztus 26. és 30. között megtartják a rendezvényt a Velencei-tó északi partján, a VVSI Velencei Evezőspályánál - olvasható a közleményben.   A szervezők várhatóan június 10-re tudják véglegesíteni a programot, mindeközben folyamatosan figyelik a rendelkezéseket a biztonság érdekében - idézi a kommüniké Maszlavér Gábor fesztiváligazgatót.   Az már biztos, hogy a világhírű amerikai rapper, Flo Rida ott lesz a 45. Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóján, de többek között Horváth Tamás, a Wellhello, a Brains, a Cloud9+, a Hősök, a Kelemen Kabátban és az Intim Torna Illegál is visszaigazolta az új időpontra történő felkérést.   Május 23-án az EFOTT Facebook-oldalán élő koncertet ad JumoDaddy és a Margaret Island - áll az összegzésben. Forrás: MTI

2020-05-21

223 olvasó

Ígéretes fejlesztésekről számoltak be magyar kutatók

Több, a koronavírus elleni küzdelmet segítő, ígéretes fejlesztésről számoltak be magyar kutatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló, csütörtöki online tudományos konferenciáján.Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora és Kozlovszky Miklós, az Óbudai Egyetem dékánja, a MassVentil projekt vezetője egy új típusú lélegeztetőrendszer, a MassVentil koncepcióját ismertették, amely az EUvsVirus innovációs versenyen aranyérmet nyert.   Kozlovszky Miklós elmondása szerint a MassVentil krízishelyzetben egyszerre tud nagy számú beteget lélegeztetni invazív és nem invazív módon is.   A rendszer nagy mennyiségű levegőt képes áttolni, de a páciensek mind különálló, egyszerű lélegeztetőegységeket kapnak az ágyuk mellé, ezeken pedig egyéni paraméterek is beállíthatók. A berendezés az orvosokat, ápolókat is védi, mert elszívja a kilélegzett, vírusos levegőt - közölték a fejlesztők.   Lacza Zsombor ortopéd-traumatológus szakorvos, az OrthoSera Kft. ügyvezetője elmondta, munkacsoportjuk több mint 10 éve vérszérum alapú terápiák fejlesztésével foglalkozik. A koronavírus-járvány kitörése után először egy gyorsan elérhető termék kifejlesztése volt a céljuk gyógyult betegek vérplazmájából. Ezt a terméket széleskörű koordinációval, az ITM támogatásával létre is hozták, és eddig már tíz beteget kezeltek vele - ismertette az eddigi eredményeket.   Lacza Zsombor elmondása szerint következő céljuk a vérplazmából egy koncentráltabb, hosszabb ideig eltartható készítmény előállítása, miközben dolgoznak a hazai szérumgyártási struktúra megvalósításán is.   Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. elnöke hangsúlyozta, hogy vállalatuk a nehézségek ellenére is garantálni tudta a folyamatos gyógyszerellátást a koronavírus-járvány idején. A Richter Gedeon az elmúlt időszakban számos kutatási és gyártási együttműködést alakított ki, licenszeket és új technológiákat vásárolt - fűzte hozzá.   Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Karának dékánja hangsúlyozta: a koronavírus-járványt sikerült megfékezni, de amíg nincs védőoltás koronavírus ellen, a veszély nem múlt el. Azt például még jelenleg is kutatják, hogy a fertőzésen átesettek szereznek-e védettséget a vírus ellen.   Mint a dékán felidézte, február közepén kereste meg Palkovics László innovációs és technológiai minisztert azzal, hogy fejlesszenek egy gyógyszert, amely megelőzheti a betegség kialakulását.   A Richter Gedeonnal, a Pécsi Tudományegyetemmel és az ImmunoGenes Kft-vel közösen fejlesztett gyógyszer célja, hogy megakadályozza a vírust abban, hogy az ACE2 receptorhoz kötődjön és ezáltal fertőzzön - közölte Kacskovics Imre.   Keserű György Miklós, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője a Favipiravirral kapcsolatos kutatásaikról számolt be. Mint emlékeztetett, a Favipiravir egy széles spektrumú antivirális gyógyszer, amelyet 2014-ben, Japánban influenzafertőzés ellen fejlesztettek ki. A kutatócsoport által több hazai egyetem és kórház részvételével folytatott klinikai vizsgálatok célja, hogy bizonyítsák a Favipiravir koronavírus elleni hatékonyságát, valamint biztonságosságát is.   Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója elmondta, hogy vállalata több koronavírussal kapcsolatos projektben is részt vesz, ezek egyike a Favipiravirral kapcsolatos kutatás. Ezt a gyógyszert csak hosszabb kémiai eljárás során lehet előállítani, ráadásul nehéz beszerezni a kiindulási anyagokat és reagenseket, de a magyar kormány támogatásával sikerült hozzájutni ezekhez külföldről - számolt be.   Mint hozzátette, technológiai újításokat is bevezetnek, hogy gyorsítsák a gyártást; a hatóanyaghoz el kell készíteni továbbá a bejuttatást segítő készítményt, ennek fejlesztése is folyamatban van. Már belátható azonban, hogy mikor lesz meg a hatóanyag és a készítmény - közölte Greiner István.   Kovács L. Gábor akadémikus az általa vezetett HECRIN (Hungarian Clinical Research Infrastructure Network) konzorcium elnöke elmondta, hogy fő feladatuk, hogy a klinikai vizsgálatok klinikumba történő bevezetését segítse.   A HECRIN a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban négy projekt lebonyolítására kapott lehetőséget az ITM-től, ezek egyike a Favipiravir klinikai kipróbálása.   Egy másik kutatás a Covid-betegek genetikai jellemzőit elemzi, azt vizsgálva: genetikai oka van-e annak, hogy hatalmas különbségek mutatkoznak a fertőzés lefolyásában, súlyosságában az egyes betegek között; a HECRIN Covid bizottsága továbbá maga is odaítélhet majd támogatásokat kisebb projektek számára - közölte Kovács L. Gábor. Forrás: MTI