2017-06-22

73 olvasó

Bővül a diákok számára díjmentes vasúti utazással látogatható kulturális helyszínek köre

Huszonöt helyszínnel bővül a diákok számára díjmentes vasúti utazással látogatható országos múzeumok, nemzeti emlékhelyek és műemlékek köre - jelentette be a kultúráért felelős államtitkár a kedvezményben érintett pécsi Cella Septichora Látogatóközpont előtt szerdán, sajtótájékoztatón.Hoppál Péter a pécsi ókeresztény műemlékegyüttest összefogó intézménynél felidézte: eddig 13 - túlnyomórészt fővárosi és egy szentendrei - történelmi, nemzeti emlékhelyet, illetve nemzeti örökségi helyszínt látogathattak meg MÁV-kedvezménnyel a nappali tagozatos diákok pedagógus kísérőikkel. A lista további 25 helyszínnel bővül, amelyek egész Magyarországot lefedik - mondta. Ezek között említette a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedet, az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot, a Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a diósgyőri és a sárvári várat. Hoppál Péter jelezte: a kedvezmény a tavaszi, nyári és őszi iskolai szünet kivételével a tanév szorgalmi időszakának egészére vonatkozik. Azt az általános iskolák, középfokú iskolák és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulói vehetik igénybe - áll az eseményen kiosztott írásos összegzésben. Hoppál Péter kitért arra is, hogy tíz tanulónként egy felnőtt kísérő utazását szintén díjmentesen lehet majd igazolni. "Az élményalapú és hatékony oktatáshoz ezen helyszínek jelentős mértékbe járulnak hozzá" - mutatott rá, hozzátéve, hogy az ott szerzett ismeretek a gazdag élményeknek köszönhetően eredményesebben vésődnek be a diákok fejébe. A sajtóanyag szerint díjmentes utazással lesz látogatható az esztergomi várhegy és víziváros, a székesfehérvári romkert, a Somogyvár-Kupavár Nemzeti Emlékhely, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely, az egri, gyulai, sárospataki és szigetvári vár is. Szerepel a listán továbbá a Debreceni Református Nagytemplom és Kollégium, a nagycenki Széchenyi-kastély, a fertődi Esterházy-kastély, a Gödöllői Királyi Kastély, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum, a pákozdi katonai emlékpark, a komáromi erődrendszer, a nagykőrösi Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, a várpalotai Trianon Múzeum, a fővárosban a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára - írták. Az államtitkár kérdésre válaszolva közölte: abban bíznak, hogy a kezdeményezés nyomán a listán szereplő helyszínek hosszú távú fenntarthatósága is stabilabb lesz. Hoppál Péter az eseményen arra is felhívta a figyelmet, hogy a szombaton megrendezendő Múzeumok éjszakája rendezvénysorozatra országszerte 320 múzeum mintegy kétezer programmal készül. Forrás: MTI

2017-06-21

817 olvasó

Pilóta nélküli repülőket akar a Boeing

A metróban már ma sincs vezető, nemsokára az autók és a vonatok jönnek, de a repülők sem maradnak ki a sorból.Sokan félnek a repüléstől, és nekem is van olyan ismerősöm, aki azért nem hajlandó fapados járattal repülni, mert nem bízik az azokon lévő, a hagyományos légitársaságoknál jóval többet dolgozó és leterheltebb pilótákban. Vajon megfelelő válasz-e erre a kérdésre ha mindent a számítógépekre bízunk? A technológia már rég megvan hozzá, gondoljunk csak a hadseregek által évtizede használt távirányítású drónokra, melyek gond nélkül cirkálnak akár egy napig a levegőben. A pilóta nélküli helikopter sem sci-fi, a K-MAX önvezető prototípusát 2008-ban mutatták be, és már 2011 óta szolgál veszélyes környékeken, például Afganisztánban szállítási feladatoknál.A Boeing az utóbbi időben a 787-es típus elterjesztésével, valamint az Iránnal megkötött üzlet részleteivel van elfoglalva, eközben azonban továbbra is törekednek azon technológiai újítások alkalmazására, amelyek lehetővé teszik a komoly megtakarításokat, valamint a versenyelőny megszerzését (megtartását). Ezek között merült fel náluk is a pilóta nélküli repülők ötlete, amely sokaknak még hajmeresztő gondolat. A termékfejlesztésért felelő alelnök, Mike Sinnett nyilatkozott arról, hogy komolyan gondolkodnak olyan szoftverek alkalmazásán, amelyek belátható időn belül teljesen feleslegessé tehetik a pilótákat. A nem sokkal a le bourget-i Légishow előtt elhangzott beszédben többek között arról esett szó, hogy Sinnett (aki korábban maga is pilótaként dolgozott) nagyon is elképzelhetőnek tartja a technológia megjelenését, különös tekintettel arra, hogy az önvezető (önrepülő) drónokat már 1000 dollár alatti áron is beszerezhetjük.A megoldást jövőre, egy szimulátorban próbálnák ki, itt azonban nyilván még sok a megválaszolatlan kérdés, hiszen nem tudni, hogy a számítógépes rendszer miként reagálna az olyan vészhelyzetekben, amelyeket a pilóták lélekjelenléte oldott meg (lásd a Hudson-folyóra történő leszállás 2009-ben), ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy több alkalommal a túlzott automatizálás (és emiatt egyes részletek figyelmen kívül hagyása) okozott gondokat a személyzetnek. Ugyanúgy mint az autóknál, itt is az irányítás gond esetén való visszaadása a probléma, mert ma már valóban csak a nagyon veszélyes helyzetekben kell beavatkoznia a pilótának, aki nem biztos, hogy erre teljesen fel van készülve és meg tudja azt oldani. Egy baleset estén ezért is elsőként az emberi tényezőt vizsgálják, mint kiemelt kockázatot.Maguk a légitársaságok többnyire támogatják az ötletet, ami egyebek mellett azzal magyarázható, hogy egyes becslések szerint az elkövetkező 20 évben az utasok számának növekedése miatt további 1,5 millió pilótára lesz szükség, ez pedig egyrészt óriási többletkiadást jelentene, másrészt nincs is elegendő képzett ember. A repülők már most is képesek felszállni, navigálni és landolni kizárólag a fedélzeti számítógépek irányításával, és ugyan már 3-ról 2-re csökkent a pilótafülkében a létszám, de valójában ennyire sincs szükség. 95%-ban ma is az automatika vezet, mindig precízen, pontosan repülik az útvonalat, soha nem fáradtak vagy isznak felszállás előtt, és nem tereli el a figyelmüket egy szép légikisasszony.A NASA egypilótás koncepciója szerint minden gépen egy kapitány lenne, akit egy földi operátor támogatna. Utóbbi ha minden rendben van, pusztán diszpécser feladatokat látna el 12 gépnél egyszerre, míg gond esetén első tisztté lépne elő az adott gépen. Ez mindenképpen csak egy köztes lépcső: egy szavazáson, melyet szakemberek (pilóták, mérnökök és repülésipari vezetők) között tartottak, 100-ból 60-an voksoltak arra, hogy 40 év múlva nem lesznek emberek a pilótafülkében. Mások azt hangsúlyozzák ki, hogy 2016 az eddigi legbiztonságosabb év volt a légiközlekedésben, azt azonban még senki nem tudja, hogy a szabályozó hivatalokat miként győzhetik majd meg az automatika teljes uralmának előnyeiről és annak biztonságos jellegéről. Ez valószínűleg éveket vesz majd igénybe, bár először magát a platformot kellene kiépíteni, illetve igazolni, hogy ez a hosszabb utakon is beválhat a mindennapokban. Az is nagy kérdés, hogy az utasok mennyire fogadnák el a dolgot, vennének-e jegyet ilyen repülőre, azaz mennyire lenne piacképes a megoldás. Egy nagyobb viharban, ahol dobálja a gépet a szél és nincs földi kapcsolat mennyire van igény az elől ülő pilóták megnyugtató hangjára? Egy 2014-es közvélemény kutatás szerint nagyon is, és sokkal inkább választanák a már bevált megoldást. De ezek a gátak idővel oldódnak majd: régen még a liftekben is egy alkalmazott nyomogatta az emeletek gombját - egyes magyar kórházakban ma is... -, mégsem okoz dilemmát senkinek a hiánya. Pont napjainkban zajlik ez a mentális átállás az autóknál, a sávelhagyás figyelő rendszer és a tempomat jó rávezető technológiák ehhez. Ha pedig pár év múlva a pizzát is egy drón hozza majd, nem olyan nagy lépés be is ülni egy ilyen masinába. Persze míg ha egy autó vagy egy vonat megáll, nem halunk meg, míg a repülőnél igen, és sokaknak már a repülés maga is stresszhelyzetet okoz, míg autóknál ilyen nincs. Az első lépések a teherszállításban fognak történni, és ha az teljesen megbízható és a társadalom által elfogadott kerül át majd a személyforgalomba is. Pilóta nélkül a kiberbiztonság is kiemelt probléma. A földi rendszereknél katonai szintű adatkapcsolatra van szükség, képességekkel egy támadás megakadályozásán túl az irányítás visszaszerzésére is. A légi rendszereket is ki kell egészíteni olyan intelligenciával, ami nem veszi figyelembe a nyilvánvalóan katasztrófával járó utasításokat, például egy épületbe repülést.A Boeing a technológiát idén nyáron fogja tesztelni egy szimulátorban, és jövőre pedig valódi repülőgépen. A cég korábban a 787-es típus esetében alkalmazott 3D-nyomtatással erősítette meg az újítások iránti elkötelezettségét, ezzel azonban jóval keményebb fába vágják a fejszéjüket, a pozitív kimenetel pedig egyáltalán nem biztos. A cég 2025-ben megjelenő következő repülőgépe még nem ilyen lesz, annak célja a leginkább kelendő keskenytörzsű 737-es és a nagyobb 787-es Dreamliner közötti rés betömése, ugyanis a légitársaságok inkább egy a jelenleg legáltalánosabb rövidebb utakat hatékonyabban kiszolgáló nagyobb kapacitású járművet szeretnének. Forrás: sg.hu / reuters.com

2017-06-21

121 olvasó

Jelentős magyar részvétellel indul útjára a PLATO exobolygó-kereső program

Az Európai Űrügynökség Tudományos Programtanácsának döntése nyomán útjára indulhat a PLATO exobolygó-kereső program, a huszonhat távcsőből álló rendszer összeállításában és a mérési módszerek fejlesztésében fontos szerepet kap a magyar kutatók és mérnökök munkája. A PLATO (PLAnetary Transits and Oscillations of stars, vagyis 'bolygótranzitok és csillagoszcillációk') programot 2014 februárjában választotta ki az Európai Űrügynökség (ESA) öt javasolt űrprogram közül. Az ESA 2017. június 20-i, madridi ülésén elfogadták a PLATO-küldetés tudományos programját. Ez a döntés megnyitja az utat az űrtávcső tényleges megvalósításához, a következő hónapokban pedig az ipari beszállítók versenyeztetése révén dől el, hogy ki fogja gyártani az űrtávcső optikáját és műszereit befogadó platformot - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerdán az MTI-vel.    A 2026-ra tervezett startot követően a PLATO fényes csillagok ezreit vizsgálja majd a csillagok fényességének apró, szabályos időközönként bekövetkező csökkenéseire vadászva - ezeket ugyanis a csillagok körül keringő bolygók elhaladása okozza a központi égitest fényes korongja előtt. A négy évre tervezett küldetés legfontosabb feladata a Földhöz hasonló és a kissé nagyobb méretű bolygók, úgynevezett szuperföldek felfedezése és beható vizsgálata lesz, különös tekintettel azokra, amelyek a lakható zónában találhatóak. Vagyis azokat a planétákat keresik, amelyek megfelelő távolságban keringenek központi csillaguktól ahhoz, hogy felszínükön folyékony víz létezhessen.    A pontos fényességmérések alapján a kutatók a csillagok rezgéseit megfigyelve azok szeizmikus aktivitását is tanulmányozni fogják, ami pedig a csillagok tömegének, méretének és korának pontos meghatározásának az alapja. Ezek az információk a felfedezett bolygórendszerek kialakulásának és fejlődésének jobb megértéséhez vezethetnek. Maga a műszer a Földtől 1,5 millió kilométerre található, úgynevezett második Lagrange-pontban fogja megkezdeni működését. A Földtől és a Naptól is távoli pálya a zavartalan működés feltételeit biztosítja majd.    A PLATO 26 távcsőből áll, amelyek együttesen vizsgálják majd az égbolt nagy területeit. Az adatfeldolgozás részben a fedélzeti számítógépeken, részben pedig a földi adatközpontokban fog megvalósulni. A műszereket nemzetközi konzorcium építi. Magyarország a távcsőrendszer összehangolt működését és tápellátását biztosító alkatrész (AEU, Ancillary Electronic Unit) tervezésében és megépítésében működik közre a C3S Kft. mérnökeinek köszönhetően.    Az MTA CSFK kutatói több mint egy évtizede vesznek részt sikeres európai (CoRoT, CHEOPS) és amerikai (Kepler/K2, TESS) exobolygó-kereső és csillagszeizmológiai űrfotometriai programokban. Ennek folytatásaként Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének tudományos igazgatóhelyettese a PLATO legfelső irányító szervének, a Boardnak a tagja 2010 óta. Kollégáival és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium kutatóival közösen a távoli bolygók körül keringő exoholdak keresését, pulzáló változócsillagok vizsgálatát és fotometriai algoritmusok fejlesztését összehangoló munkacsoportok vezetését végzik a PLATO programban. A most meghozott döntés több mint egy évtizede folyó előkészítő munka nyomán született meg, az új világok európai kutatása pedig magasabb fokozatba kapcsol. Forrás: MTI

2017-06-21

165 olvasó

Aláírásgyűjtés a komlói kerékpáros park létrehozásáért

Aláírásgyűjtésbe kezdtek komló ifjú sportolói, hogy végre legális helyen hódolhassanak szenvedélyüknek. Komlón virágkorukat élik a különböző sportok. Nos, a biciklisek is igényt tartanak a megfelelő feltételekre. A komlói fiataloknak szükségük van egy kerékpáros parkra amely magába foglal egy kisebb Skateparkot és egy Pumptrack pályát (esetleg egy downhill nyomvonalat). Komlón és környékén a közelmúltban évekig rendszeresek voltak a Downhill versenyek, amelyekkel a komlói kerékpáros kultúra megerősödött és virágzott. A BMX PARK ÉS A BMX RACING HIVATALOSAN IS OLIMPIAI SPORTOK ÉS MÁR A DOWNHILL SINCS MESSZE. Ezzel az aláírásgyűjtéssel a város politikusait, nagy embereit, polgárait, kicsiket és nagyokat szeretnék megkérni arra, hogy ha még nem is segítenének az anyagiakban, akkor legalább egy aláírással segítsék a munkájukat, hogy ne kelljen betekerni, beutazni (SÁSDON KERESZTÜL VONATTAL) Pécsre minden alkalommal amikor bringázni szeretnének. Szeretnének hivatalos formában is egy Downhill nyomvonalat, egy kisebb lebetonozott skateparkot és egy normál méretű pumptracket, leginkább olyan helyen, ami a belvároshoz közel van. Aláírásukkal a következő oldalon segíthetik fiataljainkat: http://www.peticiok.com/komloride A sportokról néhány szóban:,,A pump track a kerékpározás egy fiatal szakága. Neve a - pályán való haladáshoz szükséges - „pumpáló” mozgásból ered. A pumpa pályán ugyanis a többi –hagyományos- biciklipályával ellentétben nem a tekerésé a főszerep. Nem is lenne rá sok lehetőség, hiszen a nyomvonal telis –tele van különböző formájú, hosszúságú, magasságú és meredekségű akadályokkal, melyeket kanyarok kötnek össze. A „riderek” ezen elemeket kihasználva szerzik lendületüket és cikáznak körbe – körbe anélkül, hogy hajtaniuk kéne a pedált. A pálya megépítése kis helyen, alacsony költségvetésből is megvalósítható és nem károsítja környezetét.Korunkban egyre nehezebb az ifjúságot mozgásra bírni, ami globális társadalmi problémákhoz, betegségekhez vezet. Egy megfelelően tervezett pálya azonban alkalmas arra, hogy megszerettesse a sportot a gyerekekkel már egész fiatal korukban, így járulva hozzá egészséges testi és lelki fejlődésükhöz. Egy új generációnak új sportokra van szüksége! Park - A Park műfaj kialakulását a speciális sportpályák: a „skateparkok” megjelenése eredményezte. Kiépítése (relatív) költséges, viszont nagyon sokoldalúan lehet használni a BMX-en kívül gördeszkásoknak, görkorcsolyásoknak és rollereseknek is pályaként szolgál. Jelenleg Budapesten több ilyen skatepark működik (pl.: Görzenál, NormaPark, The Lab). Vidéken az utóbbi 5 évben több ilyen létesítmény is épült az ott lakó extrém-sportolók nagy örömére. Forrás: Komló BMXesei és a fiatal Montisai

2017-06-21

93 olvasó

Magyarok kenyere - Új programelemekkel bővül a jótékonysági kezdeményezés

A Székely magyarok kenyere akcióval és testvértelepülési programmal bővül idén a Magyarok kenyere elnevezésű, 2011-ben Pécsről indult jótékonysági kezdeményezés - hangzott el kedden a Pécsi Egyházmegye Magtár nevű rendezvényközpontjában tartott sajtótájékoztatón.Korinek László jogászprofesszor, ötletgazda kiemelte: a kezdeményezés néhány héten belül bekerül a Magyar Értéktárba. A program idei újdonságairól elmondta, hogy idén először sikerül "hetedhét országból" származó kenyeret sütni, ugyanis a kovász a délszláv háborúban "porig rombolt" horvátországi magyar települések - Kórógy és Nagylászló - egyikéből érkezik. Hozzátette: Erdélyben elindítják a Székely magyarok kenyere akciót, továbbá a kezdeményezés testvértelepülési programmal is bővül. Utóbbi részleteiről elmondta: a határokon innen és túl lévő települések fognak búzát küldeni és fogadni, az új programelemet augusztus elején a Komárom-Esztergom megyei Ácson tartják meg. Az augusztus 20-i ünnepi kenyerek további összetevőire térve Korinek László jelezte: az utolsó magyarok által művelt sóbányából, az erdélyi Parajdról érkezik a só, a vizet a legmagyarabb folyóként emlegetett Tisza forrásából merítik. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a program évről évre növő támogatottságáról szólva felidézte: magyarországi és határon túli magyarlakta településekről 2011-ben 10 tonna búza érkezett a kezdeményezés keretében Baranyába, 2012-ben húsz, egy évvel később 100, 2014-ben 220, míg 2015-ben már 440, tavaly pedig 515 tonna. A programban tavaly 3001 adományozó vett részt, 81 gyűjtőponton adhatták le a gazdák jótékony célra szánt búzát, amelyet 26 malom díjmentesen őrölt meg, abból pedig 310 tonna liszt készült - sorolta hozzátéve, hogy az adományt 80 ezer rászorulónak juttatták el 147 határon inneni és túli szervezeten keresztül. Győrffy Balázs szerint a gazdák nagy lelkesedéssel álltak a program mellé, külön méltatta a kárpátaljai gazdálkodóknak az ottani nehéz körülmények ellenére is igen jelentős tavalyi gyűjtését. Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) Pécs polgármestere a kezdeményezés egyre nagyobb ismertségét említve kiemelte: a programnak nem célja, hogy minden évben "magasabbra téve a lécet" több búzát gyűjtsenek össze, hanem hogy minél több gazda vegyen abban részt, így szélesítve a Magyarok kenyere bázisát. Az eseményen elhangzott, hogy a Magyarok kenyere központi pécsi ünnepsége augusztus 20-án a nemzeti folklórra és hagyományokra épít, a műsor háziasszonya Sebestyén Márta népdalénekes lesz. A rendezvényen mások mellett Böjte Csaba ferences szerzetes is részt vesz. Böjte Csaba a sajtótájékoztatón lejátszott videóüzenetében arról biztosította a gazdákat, hogy munkájuk gyümölcséért imádkoznak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozottjaival, illetve azért is, hogy abból jusson a rászoruló gyerekeknek. Forrás: MTI

2017-06-20

91 olvasó

Párhuzamos avantgárd

E címet viseli a Ludwig Múzeumban megtekinthető tárlat, mely az egyedülálló Pécsi Műhely csoport alkotóinak munkáit vonultatja fel és olyan élményt nyújt, amit vétek kihagyni. Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár június 19-én járta be a múzeum két szintjét is betöltő tárlatot, ahol a következőképpen fogalmazott: „hatalmas ereje van”. A Pécsi Műhely csoport egyedülálló a hazai neoavantgárd művészet történetében. Bár nevüket egy középkori pécsi kőfaragó-műhelyből eredeztették, tevékenységük egyáltalán nem a hagyományos képzőművészeti műfajok irányából határolható be. A csoport a hatvanas évek végén alakult meg a neokonstruktivista, geometrikus festő és művészetpedagógus, a 2014-ben elhunyt Lantos Ferenc tanítványaiból. Ficzek Ferenc, Halász Károly, Kismányoky Károly, Pinczehelyi Sándor és Szijártó Kálmán alkották ezt a fantasztikus művészeti tevékenységet végző csoportot. A Párhuzamos avantgárd – Pécsi Műhely 1968 – 1980 című kiállítás az ő munkáikat mutatja be, méghozzá olyan teljességben és elrendezésben, melynek tényleg hatalmas ereje van. A tárlat egy eddig kevéssé feldolgozott, a hazai művészeti közeg perifériáján működő művészcsoport tevékenységét és jelentőségét mutatja be, ez pedig – ahogy dr. Hoppál Péter is megfogalmazta – kivételesen fontos, hiszen kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy a Pécsi Műhely és a hozzá hasonlóan páratlan, ám perifériára szorult művészcsoportok is bekerüljenek a művészeti kánonba. A tárlat valóban letaglózó, hiszen betekintést enged a Pécsi Műhely alkotóinak tevékenységébe, akik a hazai konstruktivista és avantgárd hagyományok megújításán, új vizuális nyelv, új vizuális kultúra megalapozásán munkálkodtak. Ez azt jelenti, hogy a válogatás amellett, hogy felsorakoztatja a csoport tagjainak jelentős műveit, nagy hangsúlyt fektet az archív anyagok, kiállítási katalógusok, levelezések, reflexiók bemutatására, valamint a műhelytagok közötti együttműködések megjelenítésére is, így hozva őket közelebb a látogatókhoz. A Pécsi Műhely korai időszakát a geometrikus művek jellemzik: a papír és táblaképek mellett megjelenik a sokszorosító grafika és a tűzzománc is. Ezen alkotások egy hatalmas termet töltenek be, melyet dr. Hoppál Péter „csodateremnek” nevezett a bejárás során. A csoport tagjai azonban nem elégedtek meg azokkal a csodás geometrikus alkotásokkal, melyeket készítettek, és nem hagytak fel a kísérletezéssel, sőt: 1970 és 1971 között tizenkilenc, kuriózumszámba menő land art akciót valósítottak meg Pécs környékén. Ezek a tájkísérletek szorosan kapcsolódnak az ekkoriban a nemzetközi színtéren kibontakozó természetművészeti irányzatokhoz és olyan nézőpontból mutatják meg a várost, ahonnan az ember nem szemlélné. Ezt városmarketingnek is tekinthetjük – fogalmazta meg a terembe lépve dr. Fabényi Júlia Németh Lajos-díjas magyar művészettörténész, a Ludwig Múzeum igazgatója, aki arra is rámutatott: még sehol sem volt látható ilyen részletességben a Pécsi Műhely alkotóinak munkássága. Erről nemcsak a művektől roskadozó falak tanúskodtak, hanem az is, hogy a tárlat csak két szinten fért el. A kronologikus sorrendet követő kiállításon végig haladva tökéletesen kirajzolódott, hogy az 1971-es évet követő időszakban a Pécsi Műhely tagjai egyre hangsúlyosabb és aktuálisabb kérdésekkel kezdtek el foglalkozni: a művészeti nyelv megújítása, a művészet intézményi problémái, illetve a társadalmi-politikai szimbólumképzés és annak dekonstrukciója jelenik meg ezen időszakban készült műveiken – mondta el Doboviczki Attila kurátor. A Párhuzamos avantgárd – Pécsi Műhely 1968 – 1980 termeiben emellett arra is találunk ékes példákat, miképpen éltek az alkotók a fejlődő technika adta lehetőségekkel, és hogyan alakították át például egy televízió képernyőjét olyan tükörré, melybe a Kádár-kornak kellett (volna) belenéznie. Aki még nem tette, mindenképpen látogasson el a Párhuzamos avantgárd – Pécsi Műhely 1968 – 1980 című kiállításra, mely a múltba utaztatja a látogatókat, felnyitja a szemüket és hihetetlen erővel varázsolja el őket. A kiállítás június 25-éig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban.

2017-06-20

491 olvasó

Izrael titokban évek óta támogatást nyújt egyes felkelőcsoportoknak

Izrael évek óta rendszeres támogatást nyújt egyes szíriai felkelőcsoportoknak egy titkos megállapodás értelmében azzal a céllal, hogy egyfajta pufferzónát hozzon létre a határai közelében a polgárháború sújtotta szomszédos országban - írta a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politika-üzleti lap hétfőn. A cikk szerzője arról számolt be több szíriai fegyveresre hivatkozva, hogy az izraeli hadsereg rendszeres kommunikációt folytat bizonyos lázadószervezetekkel, és anyagi támogatást nyújt a "katonák" zsoldjára, fegyverre és lőszerre. Mint írták, az izraeli hadseregben külön egység felügyeli a szíriai milíciáknak nyújtott támogatásokat.    Azt már eddig is lehetett tudni, hogy 2013 óta mintegy háromezer szíriai sebesült kapott kezelést izraeli kórházakban, illetve hogy a zsidó állam élelmiszert és egyéb humanitárius szállítmányokat küldött a segítségre szoruló civileknek, de a WSJ értesülései szerint a támogatás ennél jóval "mélyebb és koordináltabb", ellenzéki fegyveresek közvetlen finanszírozását is magában foglalja.    "Izrael hősiesen kiállt mellettünk. Nem éltük volna túl az izraeli támogatás nélkül" - közölte az egyik helyi milícia szóvivője, hozzátéve, hogy havonta mintegy ötezer dollárt kapnak.    Az újság szerint Izraelnek ezzel az a legfőbb célja, hogy távol tartsa a határaitól a damaszkuszi rezsimmel szövetséges, iráni támogatású milíciákat, például a Hezbollah libanoni szervezetét.    A Golán-fennsík térségében a beszámoló szerint nagyjából nyolcszáz felkelő fegyveres tevékenykedik, akik közül eltérő mértékben és formában, de sokan részesülnek izraeli támogatásban.    "A legtöbben együtt akarnak működni Izraellel" - idézte a WSJ egy másik lázadócsoport vezérét.    Szakértők szerint Izrael jórészt távol tartja magát a szíriai belháborútól, a hadsereg azonban az utóbbi években többször is célzott csapásokat mért Szíriában a Hezbollahnak küldött iráni fegyverszállítmányokra. Forrás: MTI / wsj.com

2017-06-20

326 olvasó

Irán Szíriára kilőtt közép-hatótávolságú rakétái aggodalmakat keltett Izraelben

Izraeli katonai elemzők szerint erődemonstráció volt, és aggodalomra ad okot, hogy Irán szíriai területre, az Iszlám Állam terrorszervezet katonai létesítményeire lőtt ki rakétákat vasárnap. Ámosz Harel a Háárec című újság honlapján hétfőn megjelent állásfoglalása szerint úgy látja, hogy az iráni rakétakilövés olyan katonai erődemonstráció volt, amely egyszerre üzenet az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Izraelnek.    Harel szerint néhány órán belül két példátlan fejlemény is történt a második világháborúnál már hosszabb ideje tartó szíriai háborúban: egyrészt egy amerikai katonai gép lelőtte a szíriai légierő egy vadászgépét, amely a Washington támogatta lázadók állásait célozta, másrészt Irán középtávú rakétákat lőtt ki az Iszlám Államhez tartozó szíriai célpontra, válaszul a múlt heti teheráni dupla merényletére.     Az utóbbi időben átalakult a háború, amelyben két éve Bassár el-Aszad szíriai elnök "már a szakadék szélén táncolt", de "az orosz katonai beavatkozás megmentette uralmát" - vélte az elemző.     Két új folyamat okozta a változást: hosszú késleltetés után a nemzetközi koalíció támadni kezdte az Iszlám Államot, és Irán - kihasználva az Iszlám Állam visszavonulását - egyesíteni kezdte Iraknak a síita milíciák ellenőrzése alatt álló nyugati részét az Aszad uralta kelet-szíriai területekkel.     Ezen két terület között találhatók jelenleg az iraki határnál, Irán célkeresztjében az amerikaiak által kiképzett és fizetett szunnita erők, ami a harcok felerősödéséhez vezetett.    Az iráni rakéták Teherán erejét jelezték az amerikaiaknak, az oroszoknak és az izraelieknek, azt demonstrálták, hogy kész a harc folytatására Szíriában stratégiai eredményei megvédése érdekében, vagyis hogy megőrizze megnövekedett befolyását Irakban, Szíriában és Libanonban.    Harel szerint Washington leginkább azt próbálja elkerülni, hogy taktikai okokból, helyi érdekszféráinak védelmében nagyobb háborúba keveredjen, ami Donald Trump januárban kezdődött amerikai elnöksége alatt "valóságos veszély lett".     Izrael legfőbb célja, hogy megakadályozza a Golán-fennsík szíriai oldalán Aszad erőinek közös megjelenését a libanoni síita milíciával, a Hezbollahhal, valamint az iráni Forradalmi Gárdával.     Jeruzsálem nem cáfolta meg a The Wall Street Journal című értesülését, hogy pénzzel támogatná a szíriai elnök ellen harcoló szunnita lázadókat, ami azt jelzi, hogy Izrael is kész növelni a tétet határa védelme érdekében.     Egy másik elemző, Ron Ben-Jisáj a Jediót Ahronót című újság honlapján, a yneten egyenesen úgy vélte, hogy a vasárnapi, hétszáz kilométerről Szíriába intézett rakétatámadás a térség, sőt talán a világ katonai hatalmává tette Iránt, s ennek el kellene riasztania nemcsak Izraelt, hanem az Arab-öböl államait és Washingtont is.     Amennyiben Irán rakétái célba is értek ekkora távolságról, akkor azt is jelzik, hogy a síita, iszlamista államnak nem csak a Hezbollah áll a rendelkezésére Izraellel szemben - vélte az elemző.     A teheráni merényletek aláásták az iráni állampolgárok biztonságérzetét, és megtépázták az ajatollah vezette rezsim és az iráni forradalmi gárda (IRGC) elpusztíthatatlan imázsát, s az erre válaszul kilőtt rakéták azt üzenték, hogy Irán képes lesújtani az Iszlám Állam harcosaira saját erődítményükben is, nem tudják elkerülni messzire elérő karjait. Korábban csak az Egyesült Államok és Oroszország lőtt ki ekkora távolságra pontosan célba érő rakétákat a Közel-Keleten.     Irán hat rakéta kilövését jelentette be, de nem világos, hogy hajóról indított vagy ballisztikus rakéták voltak-e, és nem ismeretes az sem, hogy milyen pontossággal találtak célba. Azonban ha célba értek, akkor elvileg elérhetik Izraelt is a Golán-fennsíkon vagy akár távolabbi részeken is.     Izraelnek diplomáciai harcot kell kezdenie közösen a Trump-kormánnyal az iráni rakétaprogrammal szemben, és a Perzsa-öböl országainak is lépniük kell, hiszen olajmezőik és katonai létesítményeik csak mintegy négyszáz kilométerre vannak Irántól, és ezért még kiszolgáltatottabbak - vélekedett az elemző, s hangsúlyozta, hogy a Katarban és Bahreinben lévő amerikai légi és tengeri támaszpontok is az iráni rakéták hatótávolságán belül vannak. Forrás: MTI

2017-06-20

159 olvasó

Kétszer háziasította a vadmacskát az ősi ember

Kétszer szelídítette meg a vadmacskát az ősi ember, egyszer a Közel-Keleten, egyszer Egyiptomban - állapította meg a téma eddigi legnagyobb léptékű genetikai kutatása. A közel-keleti "termékeny félhold", a mezőgazdaság bölcsőjének lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a vadmacskát sikerrel háziasították, néhány ezer évvel később a macskák az ősi Egyiptomból terjedtek el a hajózási útvonalak mentén. Ma az Antarktisz kivételével minden földrészen élnek - írta a BBC hírportálja.    A tudósok úgy vélik, a vadmacska a gabonaraktárak köré gyűlő egerek miatt közeledett a földművesekhez.    "A mai macskákban mindkét területről származó állatok génjei megtalálhatók" - mondta Eva-Maria Geigl, a Nature Ecology & Evolution című szaklap friss számában ismertetett kutatás vezetője.    Mielőtt az ember teljesen háziasította volna, évezredeken át patkányfogónak használta a macskát a hajókon és a gazdaságokban.    "Mondhatnánk, hogy a macskák választották az ember társaságát, de a kapcsolat mindkét fél számára haszonnal járt" - magyarázta Geigl, a párizsi Jacques Monod intézet kutatója.    Genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a macskát ott háziasították először, ahol a mezőgazdaság elkezdődött: a Közel-Keleten. A földművesek voltak az elsők, akik a vadmacskát a házhoz szoktatták, majd - akár szándékosan, akár véletlenül - magukkal vitték az utazásaikra.    A háziasítás második hulláma az ősi Egyiptomban ment végbe. A macskák a római birodalom idején terjedtek el Európában, majd a vikingek korában ennél is messzebbre jutottak.    Az egyiptomi macska DNS-ét egy viking kikötőben is megtalálták, ami arra utal, hogy az állatokat észak-európai kereskedelmi hajóutakra is magukkal vitték a tengerészek.    Meglepő, hogy a cirmos bundájú macskák csak a középkorban jelentek meg. A DNS-vizsgálat alapján a jellemző mintázatot okozó génmutáció Nyugat-Törökországban jelent meg a 14. században.    Az ezt követő évszázadokban, amikor a macskák értékét inkább a szépségük, mint a hasznosságuk jelentette, a cirmosok elterjedtek az egész világon.    "Fajták kitenyésztéséről alig beszélhetünk a 19. századig, ellentétben a kutyákkal. A macska már a kezdetektől hasznos volt, vagyis nem volt min változtatni" - mutatott rá Geigl. Forrás: MTI / bbc.com