Győzött a Mesterséges Intelligencia a vadászpilóta ellen

Az 5 forduló mindegyikét megnyerte a szoftver, jöhetnek a komolyabb kihívások.A hónap közepén írtunk arról, hogy az USA-ban hamarosan emberi vadászpilóta ellen mérkőzhet meg a külön versenyből győztesként kikerülő MI-platform, ezt az összecsapást pedig a következő években további komoly munka követné. Most lezárult a közdelem, az eredmény pedig teljesen egyértelmű.A DARPA speciális programjának keretében már harmadik alkalommal került sor a versenyre, amelynek csúcspontja volt az emberi pilóta elleni összecsapás. Itt először ismét 8 csapat fejlesztése versenyzett a szimulált ellenfelek ellen, majd a 4 legjobb mérkőzött meg egymással (az Aurora Flight Sciences, a Heron Systems, a Lockheed Martin, valamint a PhysicsAI fejlesztései), a második körben győztesnek bizonyult Heron szoftvere pedig végül valóban összekerült a tapasztalt F-16 pilótával. A harmadik és egyben utolsó kör nem tartott sokáig, itt az MI mindössze 10 perc alatt megnyerte az 5 találkozó mindegyikét, így gyorsan végleges győztesnek kiáltották azt ki, ezzel a korábban az Atari, a Doom, valamint a StarCraft 2 esetében is AI-funkciókat fejlesztő cég megoldása megnyerte a kiírást. Hivatalos oldaluk szerint már 2012 óta dolgoznak ezen a téren, van tehát bőven tapasztalatuk, ez azonban nem lesz elég a következő lépések megtételéhez.A DARPA illetékesei ugyanis a jövő év végéig szeretnének még komplexebb feladattal előállni, ennek során pedig egy kisebb méretű helikopter, illetve sugárhajtású vadász emelkedne fel a szoftver irányításával. A fizikai méret terén ekkor még messze elmaradnának a megszokott szinttől, viszont az MI fokozatosan megtanulná az említett eszközök irányítását, azok eltérő viselkedését és jellemzőit, 2024-ig pedig már a megfelelő méretben, valódi vadászgépekkel ismételnék meg a most lezárult összecsapást, hogy élesben is lássák a végeredményt. Ezt követően a légierőnek adnák át a programot, hogy az élvezze a hosszú munka gyümölcseit.Az már a katonai vezetőkön (és a közvéleményre érzékeny politikusokon) múlik majd, hogy mikor adnak helyet ilyen és hasonló szoftvereknek a valódi eszközök kezelése és bevetése terén, ettől még legalább 5-6 évre vagyunk.Forrás: sg.hu / militaryembedded.com / heronsystems.com

Önjavító anyagból készítenék a robotokat

A Terminátor-filmekből ismert tulajdonságokkal ruháznának fel egyes katonai eszközöket.A védelmi szférán belül dolgozó amerikai kutatók egy csoportja bejelentette, hogy elérték az első eredményeket az önjavító és gyorsan átalakuló anyagok kifejlesztése terén, amelynek révén idővel megvalósítható lenne a Terminátor-filmekből ismert egyes tulajdonságok alkalmazása. Ettől persze még picit messze vagyunk, az eddigi lépések azonban azt jelzik számunkra, hogy nem lehetetlen a cél elérése.Az Army Combat Capabilities Development Command (CCDC) kutatólaboratóriumában hosszabb ideje dolgoznak a szakemberek az új anyagok kutatásán. A Texas A&M Egyetemmel összefogva bukkantak egy olyan, epoxi-alapú példányra, amely a 3D-nyomtatást követően is több alkalommal gyorsan átalakítható, emellett pedig önjavító jelleggel is bír. Vagyis a jövőben a kisebb-nagyobb sérülések automatikus, emberi beavatkozás nélküli kiküszöbölése valósággá válhat, legalábbis az erre alkalmas polimerek esetében. Példaként hozzák fel a T-1000 típusú terminátor folyékonyfém-külsejét, amely a második filmben hasonló tulajdonságokkal ruházta fel a főgonoszt, ez pedig nyilván nagyon hasznos lenne a különböző drónok és egyéb, szintén katonai alkalmazásra szánt, már pilóta nélküli repülők és további eszközök esetében. Nyilván a valóság eltér majd a filmben látottaktól, az első adatok azonban mindenképpen bizakodásra adnak okot.A polimereknél az egymáshoz kapcsolódó elemeken, pontosabban a kapcsolódások számán múlik, hogy puhább vagy keményebb anyagot kapunk. Korábban komoly problémát jelentett, hogy a 3D-nyomtatás alkalmazása esetén nem igazán tudtunk olyan végeredményt biztosítani, amely egymás után többször könnyen átalakulhatott az egyéb alakzatokba és a külső stimulusok száma is erősen korlátozott volt. Viszont a most előállított példánynál már sikerült a hő és a fény hatására gyorsan átalakuló, illetve önmagát kijavító (helyreállító) verzióval előállni, amely megadja a megfelelő alapot a munka folytatására. Tekintettel arra, hogy kifejezetten olyan projektről van szó, amely távoli célokat fogalmaz meg, a sikeres lezárásra az elkövetkező 30-50 évben kerülhet majd sor, ez azonban nem tántorítja el a résztvevőket a folytatástól.A jövő tehát olyan robotokat hozhat el, amelyek még ritkábban igénylik majd a közvetlen emberi irányítást és beavatkozást, ezzel egy időben pedig jóval ellenállóbbak és tartósabbak lesznek.Forrás: sg.hu / army.mil

Mérséklődött a túlfogyasztás 2020-ban

Tavalyhoz képest több mint három héttel későbbre, 2020. augusztus 22-ére esik a túlfogyasztás világnapja, vagyis az a dátum, amikorra a Föld lakossága elhasználja a bolygó egyéves erőforrásait.Nagy eredmény ez a csökkenés a modern társadalom ökológiai lábnyomában, ez azonban nem annak tudható be, hogy hirtelen elkezdtünk jóval tudatosabban élni, hanem a koronavírus-járvány miatti korlátozásokra és annak gazdasági következményeire vezethető vissza – olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében.A nagy kérdés most az, helyre tudjuk-e állítani a gazdaságot úgy, hogy közben a lábnyomunk tovább csökkenjen. Az emberiség először 1970-ben lépte túl a Föld erőforrás-felhasználásának fenntartható szintjét. Akkor még december 29-ére esett az a nap, amikorra elhasználtuk a bolygónk egy évre elegendő erőforrásait – innentől az év hátralévő részében annak kimeríthető tartalékaira hagyatkoztunk. Vagyis akkor még az emberiség fogyasztása csak éppen túllépte azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve a fogyasztásunkkal járó kibocsátást elnyelni. Az elmúlt 50 évben azonban a Túlfogyasztás világnapja folyamatosan egyre korábbra esett – 2019-ben már július 29-én volt, vagyis 5 hónappal előrébb, mint 1970-ben.Habár előfordult már, hogy a Túlfogyasztás világnapja későbbre tolódott az előző évhez képest, ez mind valamilyen gazdasági recesszióra volt visszavezethető – például az olajválságok idején a 70-es években vagy a 2008-as gazdasági világválság során. Idén a koronavírus-járvány miatti korlátozásokkal járó gazdasági visszaesés az oka, hogy a dátum későbbre tolódott. A három hetes „ugrás” példa nélküli: azt jelenti, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma közel 10 százalékkal csökkent a tavalyi értékhez képest.A szén alapú fogyasztás csökkenése adta a legnagyobb lökéstA számításokat végző Global Footprint Network adatai szerint a csökkenéshez leginkább a fosszilis energiahordozók visszafogottabb fogyasztása járult hozzá, amely a globális ökológiai lábnyom 60 százalékát adja. Modellezéseik szerint a Túlfogyasztás világnapjáig az energiafogyasztás 9,5 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. Mivel ez elsősorban a fosszilis alapú erőműveket érintette, az ökológiai lábnyom karbonkibocsátásának visszaesése ennél is jelentősebb, 14,5 százalék volt.Globálisan a teljes ökolábnyomunk 10 szűzalékát a faanyaghoz köthető termékek (rönkfa-, papíralapanyag-, faáru és tűzifa) iránti kereslet teszi ki. Idén ez az érték is jelentősen, 8,4 százalékkal csökkent. Ennek oka egyrészt a korlátozások okozta hirtelen keresletcsökkenés, másrészt pedig általánosságban az építőipar gazdasági teljesítményének visszaesése.Bár azt még nem tudni pontosan, hogy az élelmiszer-fogyasztáshoz köthető lábnyomunk változott-e, az előzetes számítások szerint ez az érték valószínűsíthetően ugyanakkora maradt. Az iskolák és munkahelyi menzák bezárásával csökkenhetett az élelmiszer-pazarlás egy része, hiszen a legtöbben otthon étkeztek – persze ehhez hozzátartozik, hogy sok élelmiszerkészletet halmoztak fel a járvány elején, amiket aztán nem tudtak felhasználni és végül a kukába kerültek.Ellátási oldalról azonban nagyobb pazarlás volt megfigyelhető, ami alátámasztja, mennyire törékenyek a jelenlegi élelmiszer-ellátó rendszerek. A korlátozások következtében például sok helyen nem tudták betakarítani a terményeket, a szállítás és elosztás pedig nehézkessé vált.Csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók használatát!A fenti adatok és előrejelzések alapján látható, hogy az élelmiszer-pazarlás és a fogyasztás általános mérséklése mellett a leghatékonyabb módon úgy tudjuk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat, és ezzel későbbre tolni a túlfogyasztás világnapját, ha kevesebb fosszilis energiahordozót használunk fel. „A legnagyobb felelőssége most azoknak a döntéshozóknak van, akik meghatározzák a gazdasági élénkítőcsomagok pontos tartalmát. Tanulnunk kell a korábbi hibákból. A 2008-as válságra adott állami segélyek a fosszilis energiahordozók még nagyobb mértékű felhasználásához vezettek. Az EU-s javaslatban az egyik fő prioritás az épületek szigetelése, amely a lehető legjobb válasz a klímaválságra – hiszen az a legtisztább energia, amit fel sem használunk. Ez különösen igaz Magyarországra, ahol a lakásállomány döntő része nem rendelkezik szigeteléssel” – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.Forrás: ng.hu / footprintnetwork.org

Több mint három héttel későbbre tolódott idén a túlfogyasztás világnapja

Tavalyhoz képest több mint három héttel későbbre, augusztus 22-ére esik idén a túlfogyasztás világnapja, vagyis az a dátum, amikorra a Föld lakossága elhasználja a bolygó egyéves erőforrásait - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében, amely szerint az emberiség ökológiai lábnyomának zsugorodása a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye.Noha a járvány több százezer emberéletet követelt eddig világszerte és jelentős gazdasági károkat okozott, a közép- és kelet-európai országok ökológiai lábnyoma többé-kevésbé változatlan maradt 2019-hez képest. A régió állampolgárai idén is jóval december 31. előtt felélték a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokat. Magyarország tavalyhoz hasonlóan idén is június 14-én érte el a túlfogyasztás napját.    A globális ökológiai lábnyom hirtelen zsugorodása ugyanakkor messze elmarad attól a mértékű változástól, amelyre szükség van a fenntarthatóság két alappillérének, az ökológiai egyensúlynak és az emberek jólétének biztosításához.    A Global Footprint Network szerint tavaly július 29-ére esett a túlfogyasztás világnapja. Az idei dátum azt tükrözi, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma 9,3 százalékkal csökkent a január 1-je és a túlfogyasztás világnapjának aktuális dátuma közötti időszakban az előző év azonos periódusához képest, ami a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye.    A történelmi zsugorodás - az 1970-es évek elején megkezdett mérések óta ez volt a legnagyobb elmozdulás a túlfogyasztás napjában egyik évről a másikra - hátterében álló két legfőbb tényező a fakitermelés és a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás visszaesése.    Az emberiség jelenleg 1,6-szor gyorsabban használja fel a bolygó erőforrásait, mint ahogy az ökoszisztémák regenerálódni képesek, vagyis úgy élünk, mintha 1,6 Föld állna rendelkezésünkre.    Az európai országok közötti jelentős eltérések ellenére egyetlen állam működése sem éri el a fenntartható szintet. Irene Lucius, a WWF közép- és kelet-európai részlegének vezető munkatársa szerint Európa hosszú távú stabilitását, biztonságát és jólétét kizárólag egy egyebek között a párizsi klímaegyezményt és a fenntartható fejlesztési célokat is magába foglaló európai zöld megállapodással és zöld megújulással lehet biztosítani.    A túlfogyasztás világnapjának évente öt nappal való kitolásával - ennek elősegítésére indult a #MoveTheDate kezdeményezés - az emberiségnek már 2050 előtt sikerülne elérnie, hogy csak annyi erőforrást használjon fel, amennyi ténylegesen meg tud újulni egy év alatt.    A koronavírus-járvány kezelését célzó erőfeszítések azt mutatják, hogy lehetséges rövid idő alatt megváltoztatni az erőforrás-felhasználási trendeket. Az elmúlt hónapokból levonható legfőbb tanulságok közé tartozik, hogy a biológiai sokféleséget muszáj megóvni az emberek és a bolygó egészsége érdekében, a jövőbeli világjárványok csak úgy kerülhetőek el, ha az emberek megtanulnak harmóniában élni a természettel, és a kormányok képesek gyorsan cselekedni - a szabályozások és a pénzügyi döntések szempontjából egyaránt -, ha az emberéletet helyezik mindenek elé.Forrás: MTI / wwf.panda.org

Békalencsével etetnék az űrhajósokat

A Föld egyik leggyorsabban növő növénye ideális lehet az űrben való termesztésre, mivel rengeteg fehérjét és sugárvédelmi szempontból is lényeges antioxidánsokat tartalmaz.Barbara Demmig-Adams, a Coloradói Egyetem növénykutatója és társai azon dolgoznak, hogy kitalálják, milyen növényeket (és hogyan) kellene termeszteni a hosszú távú mélyűri küldetéseken ahhoz, hogy ezek megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékkal lássák el az asztronautákat. Ezeknek a növényeknek persze ehetőségük mellett kis hely-, fény- és vízigényűnek is kell lenniük, hiszen az űrhajón korlátozott, hogy mekkora térben és milyen erőforrásokra támaszkodva termeszthetők.A jelenlegi földi élelmiszeripar egy olyan mezőgazdaságon alapul, amelynek elsődleges célja, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű táplálékot termelje ki a lehető legalacsonyabb áron. Amikor azonban a hely, illetve a termesztéshez szükséges víz és fény szűkösen áll rendelkezésre, megváltoznak a prioritások.Ami az űrutazások élelmiszerrel való ellátását illeti, erre jelenthet egy kiváló megoldást a békalencse, mondja Demmig-Adams. A növény édesvizek felszínén nő, és bár Ázsiában több helyen is táplálékként fogyasztják, a világ többi részén elsősorban gyomnövényként tartják számon, amely kellő gondozás hiányában gyorsan elborítja az állóvizeket. Erre azért képes, mert a Föld egyik leggyorsabban növő növénye, amely ráadásul rendkívül nagy fehérjetartalommal rendelkezik, és egy csomó szükséges mikrotápanyagot (pl. antioxidánsokat) is tartalmaz.Demmig-Adams és társai kísérleteik során kidolgozták a módját, hogyan lehet a békalencsét alacsony intenzitású fényviszonyok között úgy növeszteni, hogy a növekedés gyors üteme megmaradjon, és a növény továbbra is megőrizze tápanyaggazdagságát. A szakértők ráadásul úgy találták, hogy ha a megvilágító fény intenzitását még alacsonyabbra veszik, viszont abba időnként erősebb villanásokat iktatnak be, a növények még több antioxidánst termelnek és gyorsabban is nőnek a korábbinál. Így még kevesebb energia szükséges a termesztésükhöz, ami ideálissá teszi ezeket az űrkerti termesztésre.Az antioxidánsokra azért van fokozott szükség az űrben és azokon az égitesteken, amelyek nem rendelkeznek a földihez hasonló magnetoszférával, mert az erős ionizáló sugárzás miatt az űrhajósoknál magas a kockázata a krónikus gyulladások kialakulásának. A békalencsében termelődő zeaxatin és lutein pedig bizonyítottan javítani képes a sugárzás okozta károsodásokon, és az űrhajósokat már most is gyakran érintő szemproblémákon is.Forrás: ipon.hu / frontiersin.org / sciencedirect.com

100 millió éves mikrobákat keltettek életre

Az egysejtűeket a tengerfenék egy energiaszegény, ősi rétegében találták, majd a laborban sikeresen felélesztették ezeket.A japán tudósok vezette nemzetközi kutatócsoport által talált mikrobákat egy 101,5 millió évesre datált rétegből vonták ki, majd amikor táplálékot biztosítottak számukra, enni és osztódni kezdtek. A szakértők elmondása szerint mindez azt jelenti, hogy az apró életformák évmilliókon át képesek voltak megőrizni metabolikus potenciáljukat. A felfedezés ismét tágított egy kicsit az életre alkalmasnak ítélt körülmények határain.Más kutatók korábban állítólagosan 250 millió éves sókristályokból kivont bakteriális spórákat élesztettek újra, de ezt az eredményt sokan kétségbe vonták, mondván hogy valószínűbb, hogy a minták utólagosan szennyeződtek. 1995-ben pedig egy tudóscsoport egy borostyánban megőrződött, 25–40 millió évesre datált méh bakteriális spóráit élesztették fel.A most feltárt mikrobák a valaha tanulmányozott legősibb tengeri üledékmintákból származnak. A mikroszkopikus élőlények feléledését közvetlenül is meg tudták figyelni a szakértők, az ráadásul különösen érdekes, ezek nem spórák formájában élték túl az energiaszegény környezetet. Amikor a mikrobák tápanyagokat kaptak, rögtön beindult az anyagcseréjük, és a sejtosztódás is, míg a bakteriális spórák a reprodukciós fázissal kezdik a feléledést.Az elemzett mintákat 10 évvel ezelőtt gyűjtötték be a Csendes-óceán déli részén, 75 méterrel a tengerfenék alól. A mély rétegekben némi oxigén ugyan jelen volt, szerves anyagokat, például széntartalmú molekulákat, amelyek a mikrobák táplálékául szolgálnak, viszont egyáltalán nem tartalmaztak ezek.A kérdéses rétegek fölötti óceánrész a világ legtisztább vízű régiójának számít. A víz felszínén rendkívül kevés a plankton él, amelyek elpusztulva tápanyagokkal láthatnák el a tengerfenék anyagában és alatta élő mikrobákat. Mivel az úgynevezett „tengeri havazás” nagyon csekély a területen, a tengerfenéki üledék is szokatlanul lassan gyarapodik, és évmilliónként csak 1–2 méterrel lesz vastagabb. A vizsgálat elsődleges célja annak megállapítása volt, hogy lehetséges-e az élet ennyire energiaszegény környezetben, és ha igen, az erre képes mikrobák mennyi ideig bírják táplálék nélkül.A laborban a mintákból izolált mikrobákat szén- és nitrogéntartalmú, izotópokkal felcímkézett vegyületekkel etették, így pontosan nyomon tudták követni a tápanyagok sorsát. A mikrobák pedig gyakorlatilag rögtön reagáltak, 68 nap leforgása alatt a populáció több mint négy nagyságrenddel növekedett. Ráadásul az üledékben talált egysejtűek 99 százaléka újjáéledt, vagyis nem elszigetelt jelenségről van szó.A mikrobák genetikai állományuk elemzése alapján aerob, vagyis oxigénkedvelő baktériumok. Az nagyon valószínűtlen, hogy az egysejtűek a közelmúltban kerültek a mély rétegekbe, mivel a tengerfenék gyakorlatilag átjárhatatlan ebben a mélységben, mondják a szakértők. A vizsgálat közbeni kontamináció esélye is roppant alacsony, így minden bizonnyal olyan egysejtűekről lehet szó, amelyek (esetleg ezek felmenői) az üledékkel együtt kerültek mostani helyükre több mint 100 millió évvel ezelőtt.A kutatók szerint a mikrobák az évmilliók alatt vagy hibernált állapotban lehettek, amikor szinte minden működésüket felfüggesztették, vagy nagyon ritkán osztódtak egyet-egyet, és most az eredeti sejtek sokadik generációját látjuk. Bármi is legyen azonban a helyzet, a mikrobák igazolták, hogy elképesztően hosszú ideig képesek létezni nagyon szélsőséges körülmények között. Hogy ez hogyan lehetséges, arra a későbbi vizsgálatok adhatnak választ.Ami az ősi mikrobák felélesztésével kapcsolatos potenciális egészségügyi kockázatokat illeti, ezek a tengerfenéki mikrobák esetében a szakértők szerint nagyon alacsonyak. Mivel a mikrobák nem gazdaszervezetekben élték túl, kicsi az esélye, hogy betegséget okoznának, de a vizsgálatokkor persze minden óvintézkedést megtettek a tudósok.Forrás: ipon.hu / gizmodo.com / nature.com

Orosz vezérkar: rakétatámadásra atomcsapás lesz a válasz

Oroszország működésbe hozza nukleáris potenciálját egy területe ellen intézett rakétatámadás esetén - figyelmeztetett az orosz védelmi minisztérium hivatalos lapjában, a Krasznaja Zvezdában pénteken közölt cikkében Andrej Sztyerlin vezérőrnagy, az orosz vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője és Alekszandr Hrjapin, a vezérkari akadémia katonai-stratégiai kutatóintézetének munkatársa. "Bármely támadó rakéta nukleáris robbanótöltettel felszerelt rakétaként lesz pozicionálva. A rakéta indítására vonatkozó információ automatikusan Oroszország katonai-politikai vezetése elé kerül, amely a kialakult helyzet függvényében állapítja meg a nukleáris erők válaszlépésének nagyságrendjét" - írták. A szerzőpáros szerint most először konkretizálták nyilvánosan a nukleáris fegyver Moszkva általi bevetésének feltételeit azóta, hogy Vlagyimir Putyin elnök június elején jóváhagyta az orosz nukleáris elrettentési politika alapjait.    Sztyerlin és Hrjapin szerint ezekben az alapelvekben Oroszország kijelölte azokat a határokat, amelyeket senki sem léphet át, ellenkező esetben a potenciális ellenségnek azzal kell számolnia, hogy "a válasz kétségtelenül megsemmisítő lesz".    "Az első feltétel az Oroszország és (vagy) szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták indítására vonatkozó hiteles információ beérkezésévek áll összefüggésben. Magát a ballisztikus rakéta indítását rögzíti majd a rakétatámadásra figyelmeztető rendszer. Emellett nem lesz mód megállapítani felszereltségének (nukleáris vagy nem nukleáris) típusát" - áll a publikációban.     "Arra a feltett kérdésre, hogy mi a célja a jelentős nukleáris potenciállal rendelkező Oroszország elleni agressziónak, konkrét válasz adható: Oroszország mint állam megsemmisítése" - írták a szerzők.    Szerintük éppen ezért fognak orosz részről minden rakétát nukleárisnak tekinteni, ezért a válasz felől nem lehet kételye egyetlen szakértőnek sem, de annak mértékét az orosz vezetés fogja meghatározni.     Putyin június 2-ai, Oroszország nukleáris elrettentési politikájának alapjait megfogalmazó rendelete értelmében Moszkva atomfegyverrel válaszolna egy, az ország kritikus fontosságú kormányzati vagy katonai infrastruktúráját célba vevő, hagyományos fegyverrel végrehajtandó csapásra is. Az orosz hadászati tervezés alapját jelentő dokumentum mindemellett leszögezte, hogy a nukleáris feltartóztatás orosz politikája védelmi jellegű, célja a nukleáris erők képességének olyan szinten tartása, amely elégséges a potenciális ellenség feltartóztatására. Egyúttal szavatolja az ország szuverenitásának és területi épségének védelmét.    A Putyin által jóváhagyott politika értelmében Moszkva akkor is kész nukleáris fegyvert bevetni, ha az ellenség "hatást gyakorol" a kritikus fontosságú állami és katonai objektumaira, amelyek kiiktatása a nukleáris erők válaszlépéseinek meghiúsításához vezet, valamint olyan, hagyományos fegyverekkel végrehajtott agresszió esetén, amely az orosz állam létét veszélyezteti.    Sztyerlin és Hrjapin rámutatott, hogy a júniusi dokumentum a Szovjetunió és jogutódja, az Oroszországi Föderáció történelme során első alkalommal fejtette ki nyilvánosan Moszkvának a nukleáris feltartóztatásra vonatkozó hivatalos álláspontját. A szerzőpáros emlékeztetett rá, hogy július 27. és 30. között Bécsben orosz-amerikai szakértői konzultációkat tartottak a kétoldalú stratégiai párbeszéd keretében. Forrás: MTI

Tizenkét év után került elő egy családi nyaraláson eltűnt macska Nagy-Britanniában

Tizenkét év után került elő egy skóciai családi nyaraláson elveszett macska Nagy-Britanniában.A trikolor bundájú Georgie a Skót-felföld határán lévő Loch Lomondnál vakációzott gazdáival 2008-ban, ám nyoma veszett, amikor a család hazaindulni készült a Greater Manchester megyei Rochdale-be - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.   Daviesék tűvé tették a kempinget a macskáért, ám végül Georgie nélkül indultak haza, remélve, hogy a mikrocsippel ellátott, hároméves állatot megtalálja majd valaki.   Georgie a táborhely közelében töltötte az elmúlt 12 évet, ahol a kemping személyzete és a nyaraló turisták etették, gondoskodtak róla.   Miután a területet is elérték a koronavírus-járvány miatti szigorítások, a táborhely egyik alkalmazottja befogta a macskát, amelynek mikrocsipje elárulta, hogy az állat Rochdale-ből származik.   "Megszakadt a szívünk, amikor Georgie nem jött velünk haza a Loch Lomond-i nyaralás utolsó napján. Csodálatos meglepetés volt hallani, hogy nemcsak jól van, hanem a jelek szerint remekül érezte magát a kempingezőkkel" - idézte fel Amy Davies, a macska gazdája.   Davies ugyanakkor elmondta, nem tudják magukhoz venni Georgie-t, mivel van egy kilencéves macskájuk és félő, hogy a két állat nem jönne ki jól egymással.   Georgie jelenleg a glasgow-i állatörökbefogadó központban van, amelynek munkatársai csendes, nyugodt otthont keresnek neki. Forrás: MTI / theguardian.com

A vízfelszínt tisztító technológiák nem jelentenek megoldást az óceánokban úszó műanyag problémájára

A hulladékot a víz felszínéről  összegyűjtő tisztító technológiák nem jelentenek megoldást az óceánok műanyag-szennyezettségére - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A szakemberek összehasonlították a jelenlegi és a jövőbeni műanyaghulladék mennyiségét ezen eszközök hulladékgyűjtő képességeivel és azt találták, hogy nagyon kicsi a hatásuk a műanyagszennyezés problémájának megoldására.     A kutatók szerint a folyókon felállított gátak hatékonyabbak - és bár ezeknek nincs hatásuk a már az óceánokban lévő műanyaghulladékra - "jelentősen csökkentheti a szennyezést, ha együtt alkalmazzák őket a vízfelszint tisztító technológiákkal".    Az Exeteri Egyetem, a Leibniz Trópusi Tengerkutatóközpont, a Zoológiai és Vadvilágkutató Leibniz Intézet, a Jacobs Egyetem és a Making Oceans Plastic Free kezdeményezés közös kutatása az úszó műanyagokra összpontosult, mivel az elsüllyedt hulladékot bonyolult vagy szinte lehetetlen eltávolítani.    Az Exeteri Egyetem közleménye szerint a kutatók úgy becsülik, hogy az óceánokba érkező műanyaghulladék mennyisége 2029-ben éri el a csúcspontját,  a vízfelszíni műanyaghulladék több mint 860 ezer tonnát tesz ki 2052-ben, ami több mint kétszerese a jelenleg becsült 399 ezer tonnának.    "A tanulmány fontos üzenete, hogy nem folytathatjuk az óceánok szennyezését abban reménykedve, hogy a technológia feltakarítja azt" - mondta Jesse F. Abrams, az Exeteri Egyetem kutatója.    "Még ha össze is tudnánk gyűjteni az összes műanyagot az óceánokban - amire képtelenek vagyunk -, azt nehéz újrahasznosítani, különösen a műanyagrészecskéket, amelyek hosszú ideig úsztak és lebomlanak vagy beszennyeződnek. A másik nagy megoldás lehet eltemetni vagy elégetni azokat, de eltemetésükkel a talajt szennyezzük, elégetésükkel még több szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe"- magyarázta.     A kutatók kimutatták azt is, hogy ha a csendes-óceáni nagy hulladéksziget eltakarítására tervezett 600 méter hosszú úszógátból 200-et alkalmaznának 2020 és 2150 között, akkor is csak 44 900 tonnával tudnák csökkenteni a műanyaghulladékot a periódus végére. Forrás: MTI / sciencedaily.com

Első kísérleti repülését hajtotta végre a SpaceX Starship űrhajója

Elon Musk SpaceX amerikai űrkutatási vállalata Starship nevű űrhajójának prototípusa végrehajtotta első kísérleti repülését: a majdan embert Holdra és Marsra szállító űrhajó 150 méter tett meg a levegőben és sikeresen landolt. A mintegy 45 másodpercig tartó repülés kedd éjszaka zajlott a Texas állam délkeleti részén fekvő Brownsville közelében és fontos lépés volt a Starship számára, mivel előző kísérletei sikertelenül, robbanással végződtek a kilövőállomáson.    "Valósnak tűnik a Mars. Felgyorsul az előrehaladás" - írta Twitter üzenetében a kísérlet után Musk. Közölte, hogy számos ilyen rövid repülést terveznek azelőtt, hogy a Starship magasabbra repülne.     A prototípus 30 méter magas, egy acélsílóra emlékeztet alakja, amelynek tetején egy kalap van.    Musk korábbi közlése szerint az űrhajó hosszú bolygóközi utakra akár száz embert tud majd szállítani, és többszöri repülésre lehet majd felhasználni.    Musk még tavaly ősszel úgy becsülte, hogy az űrhajót a következő félévben sikerül orbitális pályára állítani, és később már embert is szállíthat. Ezt azonban nem sikerült eddig megvalósítani.    Musk már korábban felvetette a Mars benépesítésének ötletét. 2016-ban ismertetett elképzelése szerint az első emberek már 2025-ben elindulhatnak a vörös bolygóra. Az amerikai űrkutatási hivatal legkorábban a 2030-as években tart megvalósíthatónak egy Mars-missziót. Forrás: MTI / spacex.com