Junkies 25: Komlón startol a jubileumi klubturné

25 éves idén a budapesti Junkies, amit a fővárosban tartott hivatalos születésnapi buli után az ország legnépszerűbb klubjaiban is megünnepelnek a zenészek. A jubileumi koncertkörút Komlón startol, ahol a banda szeptember 21-én a Zrínyi Klubban lép fel.2019 fontos év a Junkies naptárában: a zenekar idén 25 éves jubileumot ünnepel, amit igyekszik a rajongók számára is emlékezetessé tenni. A jeles évforduló apropóján „Negyedszázad kockázat és mellékhatás” címmel áprilisban egy exkluzív kiadvánnyal rukkoltak elő a zenészek, június közepén pedig a budapesti Barba Negra Trackben egy nagyszabású show-val emlékeztek meg a 25 éves karrierjükről. A mozgalmas nyári szezonban a hazai rendezvények mellett egy koreai rockfesztiválon is felléptek, ám ezzel még közel sincs vége az ünneplésnek: szeptemberben turnézni indul a csapat, felkeresve Magyarország legnépszerűbb klubjait.„Mindannyian nagyon készültünk erre az évre, mindenképp szerettük volna a közönségünk számára is különlegessé tenni. Jóleső visszaigazolás, hogy a jubileumi kiadványunk alig pár hónap alatt aranylemez lett, és hogy a hivatalos születésnapi koncertünkre olyan sokan eljöttek júniusban. Mivel senkit nem szeretnénk kihagyni az ünneplésből, szeptember végén nyakunkba vesszük az országot és több nagyvárosban is fellépünk a jubileumi műsorunkkal” – mondja Szekeres András, a Junkies frontembere.A negyedszázados klubturné szeptember 21-én Komlón startol, ahova a zenekar a dombóvári Hátsó Ajtó társaságában érkezik majd. A koncertnek a Zrínyi Klub ad otthont, ami már ismerős terep a Junkies tagjainak – korábban játszottak már a szórakozóhelyen.  „Jó érzés egy olyan helyen indítani a turnét, ahol viszonylag otthonosan mozog a csapat, még úgy is, ha már elég régen jártunk ott. Komló, illetve Pécs környéke egyébként is sok szép emléket idéz – én imádok futni és túrázni, nem meglepő talán, hogy kirándulni is többször jártam arra magánemberként” – mondja Szekeres. „A koncertre egy igazi besztof műsort viszünk, megspékelve néhány ritkasággal. Reméljük, hogy a közönségünk is legalább annyira élvezi majd, amennyire mi élveztük a felkészülést a próbák alatt.”A komlói koncert után egy rövid külföldi kitérőt tesznek a zenészek: a következő héten a szerbiai Topolyán játszanak, október elején pedig a Tankcsapda vendégeként pályafutásuk során először az Egyesült Államokba is ellátogatnak. A magyarországi turné az amerikai utat követően október 18-án Egerben folytatódik, de év végéig Miskolc, Szolnok, Debrecen és Mezőkövesd is sorra kerül majd, sőt, november közepén a budapesti Barba Negrában is ad egy nagyszabású koncertet a zenekar. Facebook esemény: Junkies koncert KomlóForrás: sajtóközlemény / Junkiesmusic

A sötét anyag idősebb lehet a világegyetemnél

Hát az meg hogy lehetséges?! – kaphatja fel a fejét joggal az olvasó. – Nem úgy van, hogy a világegyetem – a világmindenség – tartalmaz minden fizikai létező dolgot? És ha a világegyetem kora véges – hisz jól tudjuk, hogy 13,8 milliárd évvel ezelőtt az ősrobbanással vette kezdetét – akkor semmilyen fizikai entitás nem lehet idősebb nála?Nos, hosszú ideig így gondolták a fizikusok is. Ám az utóbbi évtizedben egyre több kozmológus szerint számos közvetett bizonyíték támasztja alá a multiverzum-hipotézist. Ennek értelmében a mi világegyetemünk egy csupán a sok, talán végtelen számú párhuzamos univerzum közül, amely az egymásból fürtszerűen előbukkanó és felfúvódó világegyetemek láncolatának, vagy más hasonlattal a téridő-buborékok habjának csak egyetlen eleme. Ha ez igaz, akkor a mi világegyetemünk mégsem a világmindenség, és akár örökölhetett is dolgokat a szülőuniverzumától.Erre talált most közvetett, matematikai bizonyítékot Tommi Tenkanen asztrofizikus, az Amerikai Egyesült Államokbeli Johns Hopkins Egyetem posztdoktori kutatója.A rejtélyes sötét anyag, amely csak gravitációs hatása révén, közvetetten nyilvánul meg előttünk, az asztrofizikusok számításai szerint a világegyetem anyagának 80%-át teszi ki. Ennek az anyagnak a mibenléte és részletes tulajdonságai a modern fizika legfontosabb megválaszolatlan kérdései. Tenkannen számításainak eredménye csak tovább fokozza a rejtélyt, eszerint ugyanis ez az anyag már az ősrobbanás előtt is létezhetett.„A vizsgálatom új kapcsolatot tárt fel a részecskefizika és a csillagászat között. Ha a sötét anyag olyan újfajta részecskékből áll, amelyek már az ősrobbanás előtt is léteztek, akkor ennek sajátos nyomot kell hagynia a galaxisok égbolton megfigyelhető eloszlásában. Ez a kapcsolat feltárhatja a sötétanyag-részecskék mibenlétét, és az ősrobbanást megelőző időszakra vonatkozó következtetések is levonhatóak lehetnek belőle” – magyarázza Tenkanen.Annak ellenére, hogy alig tudunk valamit az eredetéről, a kozmológusok kimutatták, hogy a sötét anyag fizikai tulajdonságai kulcsszerepet játszottak a galaxisok és galaxishalmazok keletkezésében. Így, bár közvetlenül nem látjuk, a kutatók a világegyetem látható anyagának mozgásai és eloszlása alapján teljesen bizonyosak a létezésében. Sokáig azt képzelték, hogy a sötét anyag az ősrobbanás valamiféle maradványa lehet, ám az összes ilyen irányú keresési kísérlet eredménytelen maradt. „Ha a sötét anyag az ősrobbanás után maradt volna vissza, akkor annak nyomát a fizikusoknak már meg kellett volna találniuk a részecskefizikai kísérletekben” – húzza alá Tenkanen.Tenkanen egy egyszerű új matematikai módszerrel mutatta ki, hogy a sötét anyag az ősrobbanás előtti kozmikus felfúvódás korszakában jöhetett létre, amikor a tér rendkívül heves táguláson ment keresztül. Ez a folyamat hatalmas mennyiségben hozott létre úgynevezett skalárrészecskéket. Egyelőre csak egy ilyen típusú részecskét ismerünk, a Higgs-bozont. „Nem tudjuk, mi alkotja a sötét anyagot, de ha köze van a skalárrészecskékhez, akkor régebbi lehet az ősrobbanásnál. Ezzel az új matematikai módszerrel nem szükséges feltételeznünk a gravitációs kölcsönhatáson túl egyéb erőket a látható és a sötét anyag között, a gravitációs kölcsönhatásáról pedig már eddig is tudtunk” – folytatja Tenkanen.Habár az ötlet nem teljesen új, korábbi elméletek nem tudtak a sötét anyag ősrobbanás előtti eredetére vonatkozó számításokkal előállni. Az új tanulmány értelmében az ilyen eredetű sötét anyag a világegyetem anyageloszlásán is megfigyelhető nyomokat hagyhatott. A Euclid űrszonda 2022-re tervezett indítását követően a sötét anyag eredetéről is többet tudhatunk majd.Forrás: csillagaszat.hu / releases.jhu.edu

Nincs olyan, hogy „meleg gén”

Az eddigi legnagyobb vonatkozó kutatás is igazolta, hogy a szexuális beállítottság genetikai meghatározottsága nagyon összetett, és nincs egyetlen gén, amely a homoszexuális viselkedéshez köthető, hanem több ilyen is van, és a társadalmi, illetve környezeti tényezők befolyásáról sem szabad elfeledkezni.A kérdés, hogy a gének hogyan hatnak a szexuális irányultságra, régóta izgatja a kutatók és a szélesebb közvélemény fantáziáját is. Egy új vizsgálat azonban talán közelebb hozhatja a témával kapcsolatos viták végét – legalábbis ami a szakmai berkeket illeti.Az eddigi legnagyobb homoszexuális viselkedést vizsgáló genetikai kutatás ugyanis egyrészt kimutatta, hogy a melegség genetikailag meghatározott, és a gének legalább harmadrészben felelősek azért, ha valaki a saját neméhez vonzódik. Másrészt a vizsgálat azt is demonstrálta, hogy ez a befolyás nem köthető egyetlen génhez, hanem több, valószínűleg több ezer génnel van kapcsolatban, amelyek mindegyike csak kis mértékben van hatással a szexualitásra. Ezért, illetve a homoszexualitás társadalmi és környezeti okai miatt, nem lehet pusztán genetikai alapon megjósolni a szexuális beállítottságot.„Remélem, hogy a tudomány segíthet megértetni az emberekkel, hogy mennyire természetes és normális a homoszexualitás. Bele van írva a génjeinkbe és a környezetünkbe, fajunknak és saját magunknak is meghatározó része” – mondja Benjamin Neale, az MIT és a Harvard Broad Intézetének kutatója, a vizsgálatot elvégző nemzetközi tudóscsoport egyik vezetője.A közel félmillió ember adatain alapuló kutatás során kisebb eltéréseket találtak a meleg férfiak és nők genetikájában, illetve némi korrelációt mutattak ki bizonyos mentális problémák és személyiségjegyek, illetve a homoszexualitásban szerepet játszó génváltozatok előfordulása között. Utóbbi eredmény azonban a szerzők között könnyen betudható annak feszültségnek is, amit a társadalmi előítéletek miatt megtapasztalnak a melegek napjainkban.MAGAS LABDA AZ ELLENFELEKNEK?A tanulmány már csütörtöki publikálását megelőzően is komoly vitákat és aggodalmakat váltott ki, többek közt a Broad Intézeten belül is. Az LMBT-közösségbe tartozó kutatók közül ugyanis többen aggódnak amiatt, hogy az eredmények csak újabb fegyvert adnak a melegek elleni diszkriminációt szítók kezébe. Például a melegellenesek mondhatják azt, hogy ha a homoszexualitás genetikailag meghatározott, akkor ezt a tudást fel lehetne használni az embriók génszerkesztése vagy válogatása során. Az pedig, hogy a kutatók  eredményei szerint a melegség csak részben meghatározott genetikailag, megerősítheti hitükben azokat, akik szerint a homoszexualitás választás kérdése, és azokat akik lehetségesnek és szükségesnek tartják a melegek „gyógyítását” (konverzióját).„Egyáltalán nem értek egyet a tanulmány publikálásával. Olyasmiről van szó, ami nagyon könnyen félremagyarázható. Egy diszkrimináció nélküli világban az emberi viselkedés minden részletének megértése nemes cél lehetne, de sajnos nem ilyen világban élünk” – mondja Steven Reilly genetikus, a Broad Intézet LMBT-közösséget támogató bizottságának egyik tagja.Neale és csapata hónapokig értekezett a tanulmány publikálásáról a kutatócsoporton belül és azon kívüli felekkel is. Az eredmények megfogalmazásával és a közlés módjával kapcsolatban pszichológusokkal, szociológusokkal és különböző LMBT-csoportokkal is konzultáltak, és a tanulmány, valamint annak háttéranyagai mellett egy honlapot is létrehoztak, amely köznapi nyelven magyarázza el az eredményeket. Neale, aki maga is meleg, személy szerint szintén aggódik, hogy az eredményeket egyesek további gyűlöletkeltésre használhatják fel. Ugyanakkor viszont túl fontosnak tartja azokat ahhoz, hogy rejtve maradjanak, illetve a közlés kapcsán felmerült aggodalmak proaktív, az LMBT-közösségeket bevonó kezelését is példaértékűnek tartja.A tanulmány publikálásával egy időben a Broad Intézet több olyan értekezést is közzétett weboldalán, amelyek a projekt etikai, tudományos és társadalmi implikációival foglalkoznak. Ezekben többen felvetik azt a kérdést, hogy egyáltalán mi indokol egy olyan kutatást, amely a nem heteroszexuális beállítottságok genetikai összefüggéseit vizsgálja, amikor egy ilyen vizsgálat kapcsán világos, hogy a potenciális tudományos eredmények nem érik meg a lehetséges károkat.KORLÁTOK ÉS ELŐRELÉPÉSEKA kutatás során 408 ezer nő és férfi genetikai adatait elemezték a kutatók a brit UK Biobank nevű adatbázisból. A vizsgálat alanyai az adatbázisba való felvételükkor (2006–2010 között) 40–69 év közöttiek voltak, és egy részletes kérdőívet töltöttek ki egészségükre és életmódjukra vonatkozóan. Az adatelemzés során ezekhez hozzávették a 23andMe nevű genetikai tesztelő szolgáltatás további közel 70 ezer ügyfelének információit, akik nemi irányultságukkal kapcsolatban is nyilatkoztak. Utóbbi csoport átlagéletkora 51 év volt, és mindannyian fehér európai felmenőkkel rendelkező amerikaiak voltak. A kutatás során a nemi beállítottságot nagyrészt egyetlen kérdésre alapozva állapították meg a szakértők: hogy volt-e az illetőnek legalább egyszer életében azonos nemű partnerrel szexuális kapcsolata. A 23andMe-mintában sokkal magasabb, 19 százalék volt az erre igennel válaszolók aránya, szemben a Biobank-minta 3 százalékával. Az eltérés mögött egyrészt kulturális okok állhatnak, másrészt az, hogy a 23andMe specifikus, szexuális beállítottságra irányuló vizsgálata valószínűleg nagyobb arányba vonzza az LMBT-közösség tagjait.A kutatás mindezek alapján tehát komoly korlátokkal rendelkezik, ugyanakkor sokkal nagyobb és változatosabb volt, mint a vonatkozó korábbi vizsgálatok, amelyek jobbára meleg férfiakra, gyakran ikerpárok meleg tagjaira vagy testvérekre koncentráltak. „Már önmagában az is dicséretre méltó, hogy női alanyokat is vizsgáltak” – mondja Melinda Mills szociológus, az Oxfordi Egyetem kutatója, akinek kommentárját a Science a tanulmánnyal együtt hozta le.GÉNSZINTŰ SOKSZÍNŰSÉGA szakértők szerint a homoszexuális viselkedést több ezer gén befolyásolhatja, mindegyik aprócska szerepet vállalva a szexualitás alakulásában. Az új vizsgálat alapján a genetikai tényezők nagyjából 32 százalékban felelnek azért, hogy valaki homoszexuális-e vagy sem. Ezen tényezők közül 8–25 százalék a legegyszerűbb genetikai varianciák közül kerül ki, amelyek egy-egy bázisnyi eltérést jelentenek a DNS-ben. A 32 százalék maradéka olyan genetikai hatásokat foglal magába, amelyeket egyelőre nem tudtak felmérni a kutatók.A szakértők specifikusan öt olyan génvariánst azonosítottak a genomban, amelynek jelenléte az eredmények alapján mérhetően befolyásolja a szexualitás alakulását, azonban ezek hatása együttesen sem éri el az egy százalékot.Így nem is csoda, hogy amikor a kutatók megkísérelték genetikai alapon előre jelezni valakinek a szexualitását, az derült ki, hogy ez a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges. Annál inkább sem, mivel a genetika csak egyike azoknak a területeknek, amelyek hatással vannak a kérdésre.Érdekes ugyanakkor, hogy míg általában a génvariánsok hasonló hatással vannak a nőkre és a férfiakra is, a kutatócsoport eredményei szerint a közelebbről vizsgált öt allél közül kettő csak férfiakban, egy pedig csak nőkben van jelen. Hogy ezek pontosan mit csinálnak, az azonban egyelőre rejtély. A férfi génvariánsok egyikének talán a szaglóérzethez lehet köze, ami nem lenne meglepő, hiszen a szaglásnak komoly szerepe van a szexuális vonzódás során. A másik férfi allél a férfi kopaszodással lehet kapcsolatban, és a férfi nemi jellegeket meghatározó génekhez is közel található.A kutatók azt is vizsgálták, hogy az azonosított genetikai variánsok és az azonos, illetve nem azonos nemű szexuális partnerek aránya között kimutatható-e összefüggés. Ebben a kérdésben csak nagyon alacsony szintű korrelációt sikerült kimutatni, ami Neale magyarázata szerint azt sugallja, hogy az LMBT-közösségbe tartozók változatos nemi irányultságai mögött hasonlóan változatos genetikai háttér állhat.A szakértők évtizedek óta vizsgálják, hogy a szexuális irányultságnak vannak-e genetikai gyökerei. Az 1990-es években egy kutatás kimutatta, hogy az egypetéjű ikrek esetében gyakoribb, hogy azonos szexuális beállítottsággal rendelkeznek, mint a kétpetéjű ikreknél. Más kutatások az X kromoszóma egy specifikus régióját, az Xq28 jelű részt jelölték ki, mint a homoszexualitást a férfiak körében döntően befolyásoló területet, bár mások kétségbe vonták ezeket az eredményeket.Az említett vizsgálatok azonban egytől egyig kislétszámú, férfiakra összpontosító kutatások voltak, szemben a mostanival. Amelyből egy dolog bizonyosan kiderül: az emberi szexualitás rendkívül összetett, sok tényező által befolyásolt jelenség, amelyről még korántsem tudunk eleget. És bár az aggodalmaskodók véleménye is érthető, ahogy a kutatócsoport egyik tagja, Robbee Wedow elmondta a téma érzékenysége kapcsán felmerülő véleményekről:„Ha azt mondjuk, hogy valamit ’nem szabad vizsgálni’, azzal csak megerősítjük az azt övező stigmákat.”Forrás: ipon.hu / science.sciencemag.org / broadinstitute.org

Kína megszünteti amerikai olajimportját

Új geopolitikai egyensúly alakul az olaj piacán: a múlt héten bejelentett kínai vámok szinte lenulláznák az amúgy is csak csordogáló amerikai importot. A piacra Irán szeretne belépni, de az árakat könnyen letörhetik a versenytársak.Az 5 százalékos vám, amelyet Kína a múlt héten kivetett az amerikai nyersolajra, nem tűnik magasnak, a válaszlépés inkább szimbolikus. Korábban azonban ezt az árut nem terhelte vám, éppen egy éve tették szabadon kereskedhetővé a fekete aranyat az ázsiai országban. A teher egy hordó amerikai nyersolaj költségét nemcsak három dollárral emeli meg a kínai importőrök számára, hanem – ahogy arra a Wood Mackenzie olajelemzője, John Coleman rámutatott – gyakorlatilag elvágja az amerikai–kínai szálakat, és az amerikai palaolaj ázsiai exportja legfeljebb Dél-Koreába és Japánba irányulhat mostantól.Az amerikai olajexport Kínába egyébként is drámaian csökkent a korábbi feszültségek miatt. 2018 júniusában – az API adatai szerint – még 22 százalékát tette ki a teljes amerikai kivitelnek, mostanra alig éri el a teljes export 3 százalékát: a ranglistán a harmadik helyről a kilencedikre csúszott egy év alatt. Az emelkedő amerikai palaolaj-kitermelés ezzel fontos piacát veszti el, s ez az azonnali és határidős árfolyamokban a vám bejelentése után rögtön meglátszott.Abban, hogy az intézkedés most érzékenyen érintheti az Amerikai Egyesült Államok gazdaságát, a palaolajboom játszott jelentős szerepet, egy új termelési módszer a vezető kitermelők közé emelte a tengerentúli országot. Közben a felvevőpiac is jelentősen változott: a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének kitermeléscsökkentéséből, a közel-keleti feszültségből, valamint az iráni és venezuelai szankciókból következő – korábban stabil – kínálatcsökkenés kiszolgáltatott helyzetbe hozta az importfüggő ázsiai államokat, amelyeknek gazdasági fejlődésük fenntartásához olajra van szükségük. A Bank of America Merrill Lynch elemzői már korábban figyelmeztettek, hogy ha az amerikai–kínai viszony nem javul, Kínának van hová fordulnia olajért.Forrás: vg.hu

Komlói Bányásznapok 2019. szeptember 5-8.

Ismét itt van városunk legnagyobb tömegeket vonzó rendezvénye, a Komlói Napok. Talán azért olyan népszerű, mert igazán sokrétű eseményeket ölel fel. A hosszú hétvége alatt mindenki talál kedvére valót. Részletes programok:   Szeptember 1. vasárnap: Múzeumkert15.00 óra Szárba szökkenő jövőnk – Komlói Bányásznapok ünnepélyes megnyitójaMegnyitja Polics József polgármester, az új kalászokat megszenteli Hamzau Relu plébános, közreműködik Papp Cecília. Arborétum16.30 Faültetés és emlékkő állítás Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke, Komló Város Díszpolgára emlékére.Díszvendég Göncz Kinga, volt miniszter és európai parlamenti képviselő, Göncz Árpád lánya. Bányászpark17.30 Koszorúzás a Bányász EmlékműnélÜnnepi beszédet mond Polics József polgármesterKözreműködik a Komlói Fúvószenekar, karnagy: Bayer Attila Béke Sörkert18.15 Bányászok köszöntése a Béke Kertben Hotel Béke20.30 Megemlékezés a Márkacsille emlékhelyen Szeptember 5. csütörtök: Béke Sörkert15.00 óra VI. Komlói Nemzetközi Pálinkamustra - minősítés Eszperantó tér18.50 Polics József polgármester megnyitó beszéde 19.00 órától BEST OF GESZTI vendége TÓTH GABI 22.00 órától Dj Pepe Városház tér - TECHNO sátor20.00 óra DJ Steel hajnalig Szeptember 6. péntek Sportközpont10.00-18.00 óráig 21. Komlóért Expó. Ünnepélyes megnyitó. Megnyitja Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. 15.00 óra: Gyermekszépségverseny Komlói Színház17.30 Ünnepélyes Képviselő-testületi ülés Eszperantó tér16:00 FONTI5 modern tánc bemutató 17:00 New Generation hip-hop bemutató 18:15 Bonbon 19:00 The Minds 20.30 Komló Csillagai Mazsorett Csoport 20:45 FESZTIVÁL MEGNYITÓ 21:00 Szikora Róbert és a R-Go ÉLŐ NAGYKONCERT 22:30 Dj. Pepe Városház tér - TECHNO sátor   20.00 óra Nonick.N hajnalig Szeptember 7. szombat: Közösségek Háza07.30 DÖKE Jó szerencsét Kerékpártúra TESCO parkoló09.00-13.00 TESCO-POLICE road-show Sportközpont10.00-18.00 21. Komlóért Expó 09.00-14.00 Véradás 15.00 Tini szépségverseny Eszperantó tér08.00 Ízek utcája 10.00 Villa Complov SC vívó bemutató 10.30 Kangoo nyílt óra 11.00 KBSK Ritmikus Gimnasztika 13.15 UFO együttes 14.00 Ízek utcája főzőverseny eredményhirdetés 14.15 A Pöndöly Néptánc együttes és a Sárarany zenekar műsora 15.15 CS.Í.T Zenekar koncertje 16.15 Fekete Láng cigány hagyományőrző együttes és a Chache Rom zenekar műsora 17.00 Kefír 18.00 Happy Gang 19.00 Kozsó 20.00 Dj. Dominique 21.00 TŰZIJÁTÉK 21.30 Vastag Csaba élő nagykoncert 22.30 Dj. Pepe Városház tér - TECHNO sátor20.00 Nonick.N hajnalig Szeptember 8. vasárnap Béke Sörkert10.00 VI. Komlói Nemzetközi Pálinkamustra-eredményhirdetés Sportközpont10.00-17.00 óráig 21. Komlóért Expó 14.00 Felnőtt szépségverseny-megyei középdöntő Eszperantó tér09.00 Ökomenikus Istentisztelet 10.00 Testvérvárosok fájának elültetése 10.30 Gipsy Kiss Anikó Akusztik 12.00 Bayerkrainers Trio 14.00 Vermes Timi gyerekműsor 15.00 Kangoo nyílt óra 15.30 Komlói Ifjúsági Fúvószenekar 16.00 Peter Šrámek 17.00 Sipos F. Tamás 18.00 Bestiák 19.00 Ronnie és Ben 20.00 Fesztivál zárás - Polics József polgármester rendezvényzáró beszéde         20.30 Kowalsky meg a Vega élő nagykoncert A SZERVEZŐK A MŰSORVÁLTOZÁS JOGÁT FENNTARTJÁK! További részletek a rendezvény Facebook oldalán: komloibanyasznapokKísérőrendezvények: Kiállítások a Magyar Fotográfia Napja alkalmábólAugusztus 29-től – Közösségek Háza – KH Fotóműhely kiállításaAugusztus 29-én 17:00 órakor- Színház – A Komlói Fotókör kiállítását Polics József polgármester nyitja megA rendezvény ideje alatt a Városház téren Kézműves vásár és mutatványosok.Augusztus 31-én, szombat Jó Szerencsét Emléktúra (Hétdomb Természetjáró Egyesület)Szeptember 3-án, 17.00 órakor – Közösségek Háza KomloArt kiállítása, megnyitja Polics József polgármesterSzeptember 4-én, 17.00 órakor – Múzeum – Fiatal képzőművészek kiállítása, megnyitja Polics József polgármester.

Arcfelismerő technológia leplezett le egy gyilkosságot Délkelet-Kínában

A rendőrség őrizetbe vett egy férfit a délkelet-kínai Fucsien tartományban, miután egy arcfelismerő technológiát használó szoftver felismerte, hogy a férfi egy halott nő arcának azonosításával próbál kölcsönt felvenni egy online felületen - olvasható a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap internetes oldalán, egy pénteken közzétett cikkben. A fucsieni hatóságokat egy online hitelközvetítéssel foglalkozó cég értesítette, a mesterséges intelligenciával működő szoftverük ugyanis jelzést adott arról, hogy nem érzékelt szemmozgást egy azonosításra beszkennelt arcon. A rendőrök röviddel ez után, egy félreeső tanyán ütöttek rajta a 29 éves férfin, bizonyos Csangon, miközben éppen megpróbálta elégetni a holttestet.     A hatóságok a nyomozás alapján azzal gyanúsítják a férfit, hogy április 11-én megfojtotta barátnőjét, aki azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja, miután anyagi vitába kerültek egymással. A gyanú szerint Csang a gyilkosságot követően autója csomagtartójába rejtette a nő holttestét, és elmenekült a tetthelyről, közben pedig a barátnőjének kiadva magát szöveges üzenetben szabadságot kért a nő munkáltatóitól, szüleinek pedig azt hazudta, hogy néhány napra szabadságra megy. Csang továbbá 30 ezer jüant (1,2 millió forintot) vett fel barátnője bankszámlájáról a nő telefonjának segítségével.     A mesterséges intelligencia annak köszönhetően tudta leleplezni az esetet, hogy az azonosítási eljárás során a hitelkézbesítő applikáció a felhasználóit kacsintásra kéri, ezúttal azonban nem érzékelt szemmozgást, a hangfelismerő szoftver pedig azt jelezte, hogy egy férfi folyamodik a kölcsönért. A sikertelen azonosítás miatt a cég egyik alkalmazottja avatkozott közbe, és miután a nő arcán zúzódásokat, nyakán pedig vastag, vörös nyomot fedezett fel, azonnal értesítette a rendőrséget.    Kínában az arcfelismerő technológiát egyre szélesebb körben használják: a nagyvárosokban számos helyen alkalmazható fizetéskor, illetve bizonyos szolgáltatások igénybevételekor, de a bűnüldözésben is fokozódik a jelentősége, hiszen a térfigyelő kamerák jó eséllyel rögzítik a bűnelkövetők arcát. Forrás: MTI / scmp.com

Putyin szimmetrikus válaszra adott utasítást az amerikai fegyverkísérlet után

Arra utasította az orosz kormányzati szerveket Vlagyimir Putyin elnök, hogy mérjék fel a módosított amerikai manőverező robotrepülőgéppel elvégzett kísérletből fakadó kockázatokat, és "készítsenek elő szimmetrikus választ" - közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata. Az orosz biztonsági tanács pénteki tanácskozásán kiadott elnöki utasítás a védelmi és a külügyminisztériumra, valamint több más állami intézményre vonatkozik.        Az Egyesült Államok augusztus 18-án tesztelt először egy szárazföldi telepítésű, több mint 500 kilométeres hatótávolságú "szárnyas rakétát", azt követően, hogy augusztus 2-án felmondta az 1987-ben aláírt, a közepes és a rövidebb hatótávolságú, szárazföldi állomásoztatású nukleáris eszközök felszámolásáról szóló orosz-amerikai egyezményt.    Putyin szerint az amerikai kísérlet ténylegesen bebizonyította: megalapozottak azok a korábban megfogalmazott orosz vádak, amelyek szerint Washington megsértette az INF-szerződést.    Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban is azt állította, az MK-41-es kilövőállások, amilyeneket egyebek között a romániai rakétavédelmi bázisra is telepítettek, és amilyenek a hasonló lengyelországi objektumon is lesznek, ellentétesek az INF-szerződés rendelkezéseivel. Washington ezt tagadta, azt hangoztatva, hogy a szárazföldi állomásoztatású MK-41-esek nem képesek tengeri telepítésű Tomahawk "szárnyas rakéták" kilövésére.    "A szerződésszegés ténye immár nyilvánvaló, ezt vitatni lehetetlen, ezt ők maguk mondták el" - mondta az orosz vezető.          Közölte: felmerül a kérdés, hogy Lengyelországba és Romániába ezek után rakétavédelmi vagy csapásmérő eszközöket telepítenek az amerikaiak. Felhívta a figyelmet, hogy a szerződés felmondása és a fegyverkísérlet között csak 16 nap telt el, és azt állította, hogy Moszkvának már régóta tudomása van arról, hogy Washington, miközben "propagandakampányában" Oroszországot vádolta szerződésszegéssel,  tiltott fegyvertípussal rendelkezik.    Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország alapvető érekeit az is érinti, ha az Egyesült Államok a rakétákat, egyes vezetői nyilatkozatainak megfelelően elsőként az ázsiai  és csendes-óceáni térségbe telepíti, mert ott is vannak határai. Az orosz elnök szerint Washington valójában meg akar szabadulni a korábbi korlátozásoktól, hogy rakétákat telepítsen a világ különböző régióiba.    Oroszország, amelynek katonai költségvetése a hetedik helyen áll a világban, nem kíván elhúzódó fegyverkezési versenybe bonyolódni és továbbra is nyitott a tárgyalásokra - közölte.     Érvelése szerint az Egyesült Államok azzal, hogy 2003-ban egyoldalúan felmondta a hadászati rakétavédelmi rendszereket betiltó ABM-egyezményt, arra "provokálta" Oroszországot, hogy dolgozzon ki új típusú fegyvereket, amit a jövőben is meg fog tenni.    Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írtak alá és amely 1988. június 1-jén lépett hatályba, a szárazföldi indítású nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.     Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.     Moszkva ezt tagadta, és azzal vádolta meg Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.     Az oroszok azt is mondják, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.     Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.     Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza az egyezményben foglaltakhoz. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére. Forrás: MTI

Elindult állomáshelyére a világ első úszó atomerőműve Oroszországban

A világ első úszó atomerőművét, a Lomonoszov Akadémikus nevet viselő erőmű-uszályt 2019. augusztus 23-án Murmanszkból elindították állomáshelyére - tájékoztatta pénteken az MTI-t a Roszatom.A Lomonoszov Akadémikus az Oroszország távol-keleti részén fekvő csukcsföldi Pevekig tartó 4700 kilométeres út megtétele után a világ legészakibb elhelyezkedésű atomerőműve lesz. Beüzemelését követően a leállításra váró Bilibinói Atomerőmű és a csaunszki széntüzelésű erőmű kiváltásával tiszta forrásból származó elektromos és hőenergiával látja el majd a régiót.    Az úszó atomerőmű "jelentősen hozzájárul az arktiszi térség fenntartható és prosperitást hozó jövőjéhez" - fogalmazott az erőmű útnak indítására rendezett ünnepségen Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója.    A 144 méter hosszú, 30 méter széles és 21 ezer tonna vízkiszorítású hajótestre épített Lomonoszov Akadémikus úszó atomerőmű a Roszatom érdekeltségébe tartozó Afrikantov Gépipari Kísérleti Tervezőiroda által kifejlesztett két KLT-40C típusú reaktorral rendelkezik. A két blokk együttesen 70 megawatt villamos és 300 megawatt hőteljesítményt biztosít. Az úszó atomerőmű tengervíz sótalanítására is alkalmassá tehető.    A reaktorokban a nukleáris üzemanyagot csak 3-5 évente kell cserélni. Az erőmű tervezett üzemideje 40 év, de ez akár 50 évre is kitolható. Oroszország a hasonló reaktorokkal kapcsolatban több évtizedes fejlesztési, gyártási és üzemeltetési tapasztalattal, valamint kipróbált és jól bevált technológiákkal rendelkezik.    A Roszatom már az úszó atomerőművek exportra szánt - orosz rövidítéssel OPEB-nek nevezett - második generációján dolgozik. Az úszó atomerőművi technológia iránt máris jelentős érdeklődés mutatkozik a közel-keleti és az észak-afrikai országok, valamint a délkelet-ázsiai régió országai részéről.Forrás: MTI

Lekörözte a világot a 15 éves magyar fiú madárfotója

A Bird Photographer of the Year (BPOTY) nemzetközi fotópályázatán idén a 15 éves fiatal magyar fiú, Koncz-Bisztricz Tamás nyerte el az Év Ifjú Madárfotósa címet és ezzel a kategória aranyérmét. Nagy elismerés a nemzetközi díj, hisz a BPOTY ma a világ első számú, csak madarakkal foglalkozó fotópályázata. A pályázatra 63 országból 13 500 fotót küldtek be, amelyeket az előválogatás során kategóriánként egy 20-45 képes „Shorlist”-re szűkítettek, majd ezekből kerültek ki az arany, ezüst, bronz helyezettek, plusz 2-2 képet emelt még ki a zsűri magas elismeréssel, írja Mother Nature Network.A negyedik alkalommal meghirdetett verseny díjátadóját idén is a Birdfair szervezet nagyszabású, háromnapos fesztiváljának a keretében rendezték meg augusztus 17-én az angliai Rutland Vízi Rezervátumban. A három nap csak a madarakról szólt, hisz a rendezvény célja az is, hogy felhívja az emberek figyelmét a világ vadon élő madarainak sokszínűségére és védelmére. Az Év Ifjú Madárfotósa címet a fiatal magyar fotós Az élet bölcsője című drónfelvételért kapta. Tömörkény falu és Pálmonostora között van egy szép, de ismeretlen rejtett tó, náddal körülvéve, ezért is különösen nehéz megfigyelni és lefényképezni az élővilágát. Ezt a légifelvételt egy távirányítású drón segítségével készítette a fiatal fotós, amely rendes használat esetén nem okoz zavart, ugyanis ennek alakja, színe és hangja nem hasonlít egyetlen ragadozóra sem. A szikes tavon tőkés récék láthatók, békésen úszkálnak, miközben a felkavarodott iszap is látszik alattuk. A képen látható jellegzetes színek a vízbe kerülő szerves anyagok, mint amilyen a nád, bomlása során keletkeznek, miközben összekeverednek a tóban található sóval és egyéb szerves vegyületekkel.A legjobb fotók közül az abszolút győztes kép Carone Steele brit fotósé lett, a görög Kerkini-tónál készült pelikános képével nyerte el az elismerést. 2019-ben ez lett Az Év Legjobb Madárfotója, Caron lett az Év Madárfotósa, valamint a Portré kategória és a közönségszavazás győztese is.Az idén bevezetett, Inspiráló találkozások kategória győztese a brit Martin Grace fotója. A nehezen megközelíthető és lencsevégre kapható császárpingvinek kolóniája fenséges látványt nyújt, maga a fotózás is lenyűgöző élmény volt Grace elmondása szerint. Chad Larsen díjnyertes fotója a Kerti és városi madarak kategóriában. Hóbaglyokat fotózott feleségével Saskatchewanban a karácsonyi ünnepek alatt, amikor is az egyik reggel megkapó jelenetet vett észre a kanadai fotós. Egy hófehér hóbagoly ült egy szintén fehér fából készült, érdekes templom tetején. Nagyon nehéznek bizonyult a háttérbe olvadó madár megörökítése anélkül, hogy megzavarta volna a meghitt pillanatot. Végül sikerült azt megörökíteni, és megszületett a díjnyertes fotó. Első pillantásra nem is olyan egyszerű meglátni a képen a messze révedő madarat. Thomas Hinsche a legjobb portfólióért nyerte el a megérdemelt díjat hét fotójával. A kormoránok a madárbirodalom egyik leghatékonyabb és legsikeresebb vadászai. A vadászat pillanatának képen való rögzítése hozta el a német fotós számára a sikert. Februárban, a leghidegebb hónapban kapta lencsevégre a pillanatot, mert télen a halak lassabbak a hideg miatt, a vadászat pedig könnyebb a madaraknak és a fotósnak is. A fotón látható áldozat ezúttal egy törpeharcsa. A Madarak repülés közben kategória díjnyertes fotóján a fekete ollócsőrű madár  elegáns repülését örökítette meg az USA-beli Nikunj Patel. A madarak röpte elnevezésű kategória győztese lett a fotó, a Head on (Fejjel előre) című. Ezek a madarak alacsonyan repülnek át a víz felett, és csőrüket közvetlenül a felszín alá merítik, és halálos sebességgel kapják el az apró halakat. A parton fekve, szemmagasságból sikerült a fotósnak elkapni a felemelő pillanatot. Forrás: Sokszínű Vidék

Először figyelhették meg, ahogy egy fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

Először figyelhették meg tudósok, amint egy fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot. A kozmikus esemény feltehetőleg mintegy 900 millió éve történhetett, de a Földön a LIGO és Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok csak augusztus 14-én észlelték a jeleit - adta hírül a space.com hírportál. Az első feltételezések és a további vizsgálatok nyomán a tudósok úgy vélik, hogy a hullámokat egy fekete lyuk és egy neutroncsillag egybeolvadása okozta.    A tudósok azt megerősítették, hogy a LIGO és a Virgo egy gravitációshullám-jelöltet érzékelt - mondta Christopher Berry, a LIGO kutatócsoport tagja, az Északnyugati Egyetem fizikusa a space.com-nak. "Kezdeti becsléseink szerint úgy tűnik, hogy egy potenciális neutroncsillag-fekete lyuk binerről van szó" - hangoztatta.    2015-ben - mintegy száz évvel az után, hogy Albert Einstein először feltételezte a gravitációs hullámok létét - az Egyesült Államokban lévő LIGO obszervatórium először észlelt ilyen hullámokat. Azóta a tudósok rendszeresen észlelnek gravitációs hullámokat. Azonban még nagyon bonyolult és időigényes meghatározni, hogy milyen jellegű kételemes összetevő egyesülése okozza azokat a "trillázó" jeleket, amelyeket a LIGO és az olaszországi Virgo észlel - mondta Berry.    Korábban érzékelték már két fekete lyuk egybeolvadását és két neutroncsillag egyesülését. Még soha nem erősítették meg azonban feketelyuk-neutroncsillag-rendszer észlelését. Ebben a rendszerben a fekete lyuk "megeszi" a neutroncsillagot.    A kutatók szerint e rendszer objektumai neutroncsillagok, amelyek háromszor nagyobbak lehetnek a Nap tömegénél, valamint fekete lyukak, amelyek legalább ötször nagyobbak a Nap tömegénél. Mivel azonban még soha nem figyeltek meg ekkora méretű fekete lyukat és neutroncsillagot, a kutatók nem tudják, mekkora lehet a fekete lyuk minimális tömege és a neutroncsillag maximális tömege.    2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült először közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által 1916-ban megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására.     A felfedezésért a LIGO három tudósa, Barry C. Barish, Kip S. Thorne és Rainer Weiss fizikai Nobel-díjat kapott 2017-ben. Azóta a LIGO/Virgo detektorok hálózata felfedezett kilenc további feketelyuk-egybeolvadást és két neutroncsillag robbanásszerű összeütközését.    A LIGO Tudományos Együttműködésben több mint ezer ember vesz részt 83 intézményből és 15 országból, Magyarországról a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG), valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC csoportja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. A gravitációs hullámok felfedezése tudománytörténeti jelentőségű esemény volt, új korszakot nyitott a világűr kutatásában: eddig nem látott kozmikus események és objektumok váltak megfigyelhetővé. Forrás: MTI / space.com