Vegyszer nélkül a szúnyogok ellen – 10 növény, amit nem bírnak a vérszívók

Minél jobb az idő, annál többet mozdulunk ki a szabadba. Kirándulunk, kertészkedünk, szabadtéren töltjük az időnk. Nyári estéken pedig előszeretettel alszunk nyitott ablak mellett, hogy bejöjjön a hűs éjszakai levegő.Vannak olyan emberek, akik egy pillanatot sem tudnak úgy kint tölteni, hogy ne marják őket össze azonnal a szúnyogok. Ezek a kellemetlen rovarok meleg időben mindenhol ott vannak, és megkeserítik sokak szabadban töltött pillanatait. Egyesek szúnyogriasztó spray-vel védekeznek ellenük, de nem mindenki szereti a vegyszereket. Nekik nyújthatnak segítséget azok a növények, amelyeknek szúnyogriasztó hatása van. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat. LevendulaEzernyi jó tulajdonsága van közkedvelt virágunknak, többek közt ismert tény róla, hogy kiváló molyűző. A molyokon kívül azonban a legyeket, szúnyogokat is távol tartja. Napfény, kevés víz, s máris búcsút inthetünk a kellemetlen vendégeknek. CitromfűFriss, citromhoz hasonlító illatát mindenki ismeri, ha máshonnan nem, hát onnan, hogy a citromfű a leggyakrabban használt természetes összetevő a szúnyogriasztókban. Azt már kevesebben tudják, hogy az élő növény is hatékony a kártevők ellen. Ültessünk kis cserépbe és tegyük az ablakba, teraszra, de levelét tenyerünkben összedörzsölve, magunkra oszlatva is alkalmazhatjuk. Számunkra kellemes illatuk a szúnyogokat messzire kergeti. Bársonyvirág, más néven büdöskeA bársonyvirág elnevezést finom tapintású szirmai miatt, a büdöske nevet pedig igencsak kellemetlen illata miatt kapta a virág, ami jó szolgálatot tehet nekünk a szúnyogok ellen, hisz épp úgy, ahogy mi nem bírjuk, a rovarok sem kedvelik a büdöske illatát. A benne található vegyület a rovarirtók egyik alapanyaga. Kiváló terasznövény. Cserepekbe ültetve remekül mutat majd, vidám színével feldobja a környezetét, a szúnyogokat pedig távol tartja. MuskátliHasonlóan jó szolgálatot tehet nekünk a muskátli is. Balkonnövényünk csodásan pompázik nekünk a teraszon, az ablakban, s bónuszként távol tartja a darazsakat, szúnyogokat is. Macskamenta, csobormenta, borsmentaMi emberek nagyon kedveljük a menta illatát, de a rovarok nem. Erős rovartaszító növények, így a mentafélék is kiválóan alkalmasak arra, hogy távol tartsák a repülő betolakodókat. Akaszthatunk kisebb csokorban az ablak, ajtó köré, de ültethetünk is belőle cserépbe. Egyiket sem bánjuk meg. BazsalikomFűszernövényként él a köztudatban, előszeretettel használjuk olasz ételek ízesítésére, azonban az ablakpárkányra cserepekben elültetett egy-két csokor bazsalikomot nem csak az ételeknél tudjuk majd használni. Erős illatú növény, aminek hatása morzsolás nélkül is érződik, így a rovarokat távol tartja. RozmaringA rozmaring is ismert fűszer és gyógynövény. Minden része kifejezetten aromás illatú, amit a rovarok nem kedvelnek. Kerti sütögetések alkalmával a szárnyas hús ízesítése mellett a tűzbe is dobhatunk egy-egy ág rozmaringot, illata a füst közelében biztosan távol fogja tartani a szúnyogokat. KörömvirágA körömvirág sokféleképpen használt gyógynövény. Nagyszerű választás a szúnyogok visszaszorítására. Ez a virág is tartalmaz olyan vegyületet, ami számos rovarriasztóban megtalálható, egyedi aromája van, amit a szúnyogok visszataszítónak találnak. A kis színes virágok egyébként szépek, és remekül mutatnak bármilyen virágágyásban. Érdemes az otthon köré ültetni, s a szúnyogok kevésbé akarnak majd közelebb merészkedni. Kakassarkantyú, szúnyogűzőMár a neve is sokatmondó! Igénytelen, egynyári balkonnövény, jól kombinálható vidám színű virágokkal, de akár magában is mutatós. Leveleinek citrusos illata van, ezzel tartja távol a szúnyogokat. DohányvirágA pillangók kedvelik, a szúnyogok viszont messziről kerülik a fehér, rózsaszín vagy lila színű, csillag formájú szépséges dohányvirágot, ugyanis erős illatukat nem bírják a vérszívók. Jó barátja lesz a virág minden kertésznek, aki alkonyatkor még tenne-venne a kertben. Ha dohányvirág van a közelben, a szúnyogok nem fogják zavarni a munkában. Forrás: Sokszínű vidék

Az emberi energiafelhasználás végső határát derítették fel

Az emberi állóképesség kulcsa, az energiafelhasználás végső határát állapították meg amerikai kutatók egy 4828 kilométeres futás, a Tour de France kerékpárverseny és más rangos sportesemények elemzésével. Az amerikai Duke Egyetem kutatói kimutatták, hogy csúcs az átlagos emberi szervezet úgynevezett nyugalmi anyagcseréjének két és félszerese vagy napi 4000 kalória, hosszú távon ennél nagyobb energiafelhasználás nem tartható fenn.      Azt is megállapították, hogy a várandós nők az állóképesség bajnokai, mivel anyagcseréjük az emberi szervezet tűrőképessége közelében van - írta a BBC.    A kutatás az Egyesült Államokat átszelő futóversennyel kezdődött, melynek résztvevői 140 nap alatt tettek meg 4828 kilométert, hogy Kaliforniából Washingtonba, a fővárosba jussanak. Hónapokon át heti hat maratoni távot (42,2 kilométer) futottak, közben a tudósok megvizsgálták, hogy reagál minderre a szervezetük.    A verseny előtt és alatt megmérték a nyugalmi anyagcseréjüket, vagyis azt, hogy hány kalóriát égetnek el, amikor pihennek. Azt is megmérték, hány kalóriát használtak fel az extrém állóképességi versenyek alatt.    Nagy energiafelhasználással kezdték a versenyt, mely végül a nyugalmi anyagcsere 2,5-szeresén állapodott meg - mutatták ki a Science Advances tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmány készítői.    A csak egy maratont futók a nyugalmi anyagcseréjük 15,6-szorosát is felhasználták. A Tour de France 23 három napja alatt a kerékpárosok nyugalmi anyagcseréjük 4,9-szeresét, a 95 napos antarktiszi kerékpározáson a 3,5-szörösét bevetve versenyeztek.    "Pár napig megy a rendkívüli intenzitás, de ha annál is tovább akarunk futni vagy kerékpározni, akkor vissza kell vennünk, erre mutat a vizsgált versenyek résztvevőinek minden adata" - mondta el a BBC-nek Herman Pontzer, a kutatás egyik résztvevője.    A várandós nők energiafelhasználása a nyugalmi anyagcsere 2,2-szeresét is eléri, vagyis az extrém sportolók közelében van.    A tudósok szerint a nyugalmi anyagcsere 2,5-szeresének felhasználása nem annyira a szív, a tüdő vagy az izmok, inkább az emberi emésztőrendszer teljesítőképességén múlik.    Azt találták, hogy a szervezet nem tud megemészteni, felszívni és feldolgozni elég kalóriát és tápanyagot ahhoz, hogy ennél nagyobb energiafelhasználást hosszú távon fenntartson.    Rövidebb távokon a test égetheti, majd a pihenés alatt visszaépítheti a saját zsírját vagy izomtömegét. Extrém távú versenyeken, a kimerültség határán azonban ki kell egyensúlyozni az energiafelhasználást - írták a tudósok.    Pontzer szerint az eredmények abban is segíthetnek a sportolóknak, hogy okosan válasszák meg az iramukat. Forrás: MTI / bbc.com

Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben

99 éve, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely napot az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az erről szóló, 2010. évi XLV. törvénnyel. A rendelkezés kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.A béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva - teljesen hatástalanul.A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott. A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd állva.Az Osztrák-Magyar Monarchiával hadban álló 17 ország kötött békét ekkor hazánkkal, az Egyesült Államok kivételével (Woodrow Wilson amerikai elnök nem adta nevét ehhez a békéhez, az amerikai-magyar békeszerződést 1921. augusztus 29-én kötötték meg).Délelőtt 10 órakor - az aláírás vélelmezett időpontjában - a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen.A magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét.A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyéből kapott területeket.Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén.A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kulturális, vallási életük zavartalanságát.A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is.A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.Forrás: mult-kor.hu / MTI

A sok kávé az eddig véltnél kevésbé ártalmas a szívre

Az eddig véltnél kevésbé ártalmas a szívre és az érrendszerre, nem teszi rugalmatlanná az artériákat a kávézás, akár napi 25 kávé elfogyasztása sem brit kutatók szerint. A londoni Queen Mary Egyetem kardiológusai a Brit Kardiológiai Társaság éves manchesteri konferenciáján mutatták be több mint nyolcezer ember bevonásával készült új tanulmányukat.     Ez cáfolta a korábbi tanulmányokat arról, hogy a kávézás növeli az artériák merevségét. A kutatók szerint ellentmondóak a korábbi feltételezések arról, hogy a kávéfogyasztás az artériák rugalmatlanságához vezet, mivel azok kis számú résztvevő bevonásával készültek - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.    A tanulmány készítői három csoportra osztották a résztvevőket. Az elsőbe tartoztak azok, akik napi egynél kevesebb kávét, a másodikba a napi egy-három, a harmadikba a háromnál több kávét fogyasztók kerültek. Kizárták azokat, akik napi 25-nél több kávét fogyasztottak, de nem találtak összefüggést az artériák nagyobb mértékű merevsége és az ilyen nagy mennyiségű kávé fogyasztása között, amikor összehasonlították adataikat azokkal, akik napi egynél kevesebb kávét ittak.     Eredményeiket még olyan tényezők sem módosították, mint a résztvevő kora, neme, magassága, súlya, az, hogy dohányzott-e vagy fogyasztott-e alkoholt, milyen étrenden élt és volt-e magas vérnyomása.    "A kávé világméretű népszerűsége ellenére különböző jelentések eltántoríthatják az embereket a kávézás élvezetétől. Bár nem tudjuk bizonyítani az általános kapcsolatot, tanulmányunk azt jelzi, hogy a kávé nem ártalmas az artériákra, ahogyan korábbi tanulmányok felvetették. Bár tanulmányukban voltak olyanok is, akik napi 25 kávét ittak, az átlagos fogyasztó napi 5 kávét ivott. Ezeket az embereket szeretnénk tanulmányozni közelebbről jövőbeni munkánkban, hogy segítsünk megállapítani a kávéfogyasztás biztonságos mennyiségét" - mondta Kenneth Fung, a kutatás egyik készítője. Forrás: MTI / medicalxpress.com

A balatonfenyvesiek ragaszkodnak a földjükhöz

Az elmúlt történelmünk egyik legnagyobb anyagi és erkölcsi szégyene a rendszerváltás privatizációja.A privatizáció elvette a Balatonfenyves és vonzáskörzetében élő emberek boldogulását amikor az ország negyedik legnagyobb állami gazdaságát, a Nagybereki Állami Gazdaságot odaadta - szinte ingyen - egy német vállalkozónak. A fenyvesieknek most is kinyílik a bicska a zsebükben amikor nap-mint nap arra gondolnak, hogy 10 Ft-ért bérli a német évente hektáronként a nemzeti földet. És ez még nem minden, mert 7750 hektárról beszélünk.Talán azt sem kell mondani, hogy 10 Ft/hektár/év bérleti díj egy erkölcstelen tétel, szinte röhej, de az akkori vezetőink ezt lehetővé tették a külföldinek, és lehetetlenné tették a hazainak.A balatonfenyvesiek egy része, akik a falu legszélén élnek és telkük vége parlagon hevert, gazdálkodni kezdetek már 30 - 40 éve az ott lévő területen - tehát már a privatizáció előtt is – és tették ezt a mai napig is.Itt tulajdononként 600-800 négyzetméter területről van szó. Hogy értsék, ezért a területért jelenleg a Hubertus Bt. 60 - 80 fillért fizet évente a magyar államnak.A területet tulajdonuknak tekintették, és ott növényeket termesztettek, lovakat tartottak, fákat ültettek, kis focipályán gyerekek fociztak, de lecsapolták a területen a talajvizet, mert minden esőzéskor állt a területen a víz, ideiglenes épületeket emeltek a gazdálkodásukhoz...Eddig senki soha nem neheztelte, hogy a külföldi által erkölcstelenül megszerzett földterületből a helyiek kicsíptek maguknak egy morzsányit.A helyiek elmondása szerint inkább alibi gazdálkodás folyik, mint sem tényleges mezőgazdasági termesztés és valószínű, hogy a földalapú támogatás megszerzése csak a cél az egykori állami gazdaság területével.A balatonfenyvesiek  - az érintett része  - a napokban hivatalos levelet kaptak a külföldi bérlőtől, hogy tűnjenek el a területről, mert ha nem, akkor bírósághoz fog fordulni a morzsányi bérelt földterülete érdekében.A fenyvesiek tanácstalanul állnak az igény előtt, mert eddig annak tudatában voltak, hogy övék ez a kis terület. Közben az is kiderült, hogy az önkormányzatnak van egy közterületnek kikiáltott 4 m -es út is ami végig megy a telkeken, ami soha nem volt út és sehol sem csatlakozott közterülethez, csak egy vonal a térképen. Most ügyvédeket fogadnak, hogy hivatalosan is magukénak tudják a telkük végében lévő kicsiny földterületet, amit minimum 30 éve művelnek. Remélik, hogy az egykoron parlagon volt terület továbbra is helyiek gondozásában marad. Kapcsolódó dokumentumfilmünk: A Nagybereki Állami Gazdaság után

A Pentagon elismerte, hogy volt UFO-kutatási programja

A Pentagon szóvivője elismerte szerdán, hogy az amerikai védelmi minisztériumnak éveken keresztül volt egy UFO-kutatási programja. Christopher Sherwood a New York Post című lapnak küldött közleményében erősítette meg, hogy az amerikai kormányzatnak valóban volt titkosított UFO-programja vagy ahogyan fogalmazott: "azonosítatlan légi jelenségek" vizsgálatait célzó programja.     A programot 2012-ben ugyan lezárták, de a szóvivő szerint a minisztérium változatlanul vizsgálódik, ha "azonosítatlan tárgyakról" vagy "idegen űrjárművekről" érkezik bejelentés.     "A védelmi minisztérium mindig aggodalmasan megvizsgál minden, a környezetünkben észlelt ismeretlen repülőgépet, továbbá beazonosít minden idegen tárgyat, amely fenyegetést jelenthet hazánkra" - fogalmazott közleményében a szóvivő. Hangsúlyozta egyúttal, hogy a tárca a továbbiakban is kivizsgál "azonosítatlan légi járművekről vagy tárgyakról" érkező minden bejelentést. Ennek célja az Egyesült Államok védelme, valamint az Egyesült Államok ellenfeleitől érkező esetleges támadások elhárítása.     A New York Post megszólaltatta Nick Pope angol írót-újságírót, aki korábban az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának munkatársa volt, és többször foglalkozott az brit kormányzati UFO-kutatásokkal. Pope szerint a Pentagon közleménye "bombaként ható beismerés". Emlékeztetett arra, hogy az amerikai minisztérium korábbi közleményei csupán homályosan, kétértelműen fogalmaztak, és azt engedték sejtetni, hogy amit a közvélemény UFO-kutatásként emlegetett, az nem volt más, mint egyszerűen az új típusú repülőgépek, rakéták, drónok miatti aggodalomból eredő kutatás.     John Greenewald Los Angeles-i producer, aki honlapot működtet ufókkal foglalkozó, de már nem titkosított kormányzati dokumentumok nyilvánosságra hozatalára, ugyancsak meglepőnek és példátlanul őszintének minősítette a Pentagon közlését. Ugyanakkor reményét is kifejezte, hogy a minisztérium további részleteket hoz nyilvánosságra a kutatásokról.     A Pentagon UFO-kutató programjáról a nyilvánosság előtt először 2017-ben esett szó, amikor maga a Pentagon hozott nyilvánosságra egy 33 másodperces videót, amelyen az amerikai légierő két vadászgépe egy "beazonosítatlan tárgyat" vett üldözőbe a kaliforniai San Diego partjainál, még 2004-ben. Harry Reid, Nevada akkori demokrata párti szenátora a The New York Times című lapnak elismerte, hogy ő szorgalmazta a Pentagon-program évi 22 millió dolláros kongresszusi támogatásának megszavazását.    Harry Reid a szóvivője révén jelezte: nem kívánja kommentálni a Pentagon közleményét. Forrás: MTI

Megfejthették, hogy lehet óceánja a Plutónak

A New Horizons szonda törpebolygónál tett látogatásának talán legmeglepőbb eredménye azt volt, hogy a vizsgálatok szerint az égitest felszíne alatt egy méretes, folyékony óceán rejtőzik.A felfedezés igencsak megdöbbentette a szakértőket, hiszen rögtön felmerült a kérdés, hogy hogyan maradhatott folyékony egy ekkora víztömeg a Naprendszer jeges peremvidékén, egy olyan piciny égitesten, amelynek mára gyakorlatilag teljesen ki kellett volna hűlnie. Egy amerikai és japán kutatókból álló tudóscsoport mostanra előállt egy magyarázattal, amely révén talán végre meg lehet érteni a rejtélyt.A szakértők most megjelent tanulmányukban arról írnak, hogy feltehetőleg egy szigetelő gázréteg lehet a felszíni jég alatt, és ez óvhatja meg az óceánt a külső hidegtől. Ha az elméletet sikerül igazolni, az más jeges égitestek szerkezetére is magyarázatot adhat, és valószínűsítheti, hogy az ilyen égi objektumokon gyakoribbak a felszín alatti óceánok, mint gondoltuk, mondja Francis Nimmo, a Kaliforniai Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.A New Horizons 2015 nyarán repült át a Pluto rendszerén, és az eredmények alapján rögtön világossá vált, hogy a törpebolygó meglepően aktív geológiailag. Az adatok elemzése nyomán 2016-ra a kutatók felvázolták az égitest új modelljét, amely alapján nagyon valószínűnek látszott, hogy a Szputnyik-síkság (a Pluto „szívének” bal lebenye) alatt egy felszín alatti óceán húzódik, amely hasonló a Jupiter és a Szaturnusz jeges holdjainak rejtett óceánjaihoz.Ez ahogy már említettük, rendkívül meglepő volt, hiszen a Plutóról korábban mindenki azt hitte, hogy egy ennyire távoli és apró égitest csak teljesen fagyott lehet, erre hirtelen úgy tűnt, hogy folyékony víz van a felszíne alatt. A kutatók számos lehetőséget végigjátszottak, hogy mi lehet a magyarázat a víz jelenlétére, de egyik sem tűnt megalapozottnak. A Plutó közelében nincs olyan nagyobb égitest, amely árapály-hatásával fűtené a vizet, és a belsejében található radioaktív anyagok bomlása sem szolgáltathat elég energiát ehhez. Továbbá a jelek szerint ahhoz nincs elég ammónia a Plutón, hogy az a vízbe beleoldódva ennyire lecsökkentse olvadáspontját.Így a szakértők kénytelenek voltak alternatív magyarázatok után nézni. Ezek közül az egyik legvalószínűbbnek a gázburok tűnik, amely egyben gyökeresen új magyarázatot kínál más felszín alatti óceánok létezésére is. A teória szerint a gáz a jég alatt esett csapdába, és többek közt metánt tartalmazhat úgynevezett gázhidrátok, vagyis kristályrácsba rendeződött vízmolekulák által elzárt gázmolekulák formájában, ez a burok pedig hatásosan szigeteli a Pluto belsejét: a belső hőt nem engedi ki, és a külső hideget sem engedi be. A metán csapdába esése egyben azt is megmagyarázná, hogy miért van olyan kevés a gázból a Pluto légkörében, mondja Nimmo.Forrás: ipon.hu / gizmodo.com / nature.com

Akár két métert is nőhet a világ tengereinek szintje 2100-ra

Az eddigi becsléseket messze meghaladva akár két métert is nőhet a tengerszint 2100-ra egy új kutatás szerint. Régóta fennálló, elterjedt nézet szerint a legnagyobb vízszintemelkedés sem fogja elérni az egy métert 2100-ig.    A tengerszint változása volt az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2013-ban kiadott ötödik jelentésének egyik legvitatottabb kérdése. Tanulmányuk szerint ha a bolygó felmelegedése folytatódik és az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken, akkor 2100-ra 52-98 centiméteres vízszintnövekedés lehetséges - írta a BBC hírportálja.    Sok szakértő tartja ezt visszafogott, "konzervatív" becslésnek. A jégkutatókat az aggasztja, hogy a hatalmas jégtáblák hatását előrejelző modellek nem térnek ki az olvadással kapcsolatos összes bizonytalanságra.    A terület vezető szakértői olyan kutatást végeztek, amelynek előrejelzései a Grönlandon, Nyugat- és Kelet-Antarktiszon jelenleg végbemenő olvadásról tapasztaltakon alapulnak.     Ha a kibocsátás a mostani folyamatot követve nő, a világ tengerei nagy valószínűséggel 62-238 centiméterrel lesznek magasabbak 2100-ra. Ez lenne az egyik legpesszimistább forgatókönyv, amely szerint a globális felmelegedés mértéke elérné az 5 Celsius-fokot.    "2100-ra a jégtáblák olvadása valószínűleg 7-178 centiméterrel járul hozzá a vízszintemelkedéshez, ám ha hozzáadjuk a gleccsereket és a jégsapkákat, valamint a víz térfogatának növekedését a melegedés hatására, akkor jóval két méter fölött járunk" - mondta Jonathan Bamber, az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány vezető szerzője, a Bristoli Egyetem kutatója.    A 2013-as IPCC-jelentés csak azt tartalmazza, ami "valószínűleg" megtörténik, ami tudományos szempontból azt jelenti, hogy a lehetőségek 17-83 százalékát vették figyelembe.    Az új tanulmány a modellek eredményeinek 5-95 százalékát vette alapul.    "Ha ezeket a kisebb valószínűségű, ám lehetséges értékeket nézzük, akkor látunk egy kicsi, de statisztikailag szignifikáns lehetőséget, hogy a Nyugat-Antarktisz nagyon labilissá válik és a Kelet-Antarktisz is olvadni kezd" - tette hozzá Bamber    A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.    A legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztének esélye kicsi, körülbelül 5 százalék, mégsem szabad figyelmen kívül hagyni - mondta Bamber. Forrás: MTI / bbc.com

Nagyszabású multimédiás kiállításon mutatkoznak be Nikola Tesla munkái

Nemzetközi és magyar művészek alkotásai elevenítik meg Nikola Tesla életét és alkotásait a Magyar Elektrotechnikai Múzeum szomszédságában álló Tesla Budapestben, a május 31-én nyíló Nikola Tesla - Mind from the Future című kiállításon. A multimédiás tárlaton látható lesz az a filmes installáció is, amelyben olyan kortárs alkotók, mint Laurie Anderson,  Marina Abramovic vagy Terry Gilliam nyilatkozik arról, hogy művészetükre milyen hatást gyakorolt Tesla munkássága - olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott ajánlójában.    Az eredetileg a zágrábi Mestrovic-pavilonban bemutatott és Helena Bulaja Madunic kurátor által megálmodott interaktív kiállításon a közönség végigjárhatja Tesla életútját, amelynek során Budapest is fókuszba kerül, hiszen a tudós fiatalon érkezett a magyar fővárosba, ahol megismerkedett Puskás Tivadarral, és életre szóló barátságot kötött kollégájával, Szigeti Antallal. Puskás segítségével kapott állást a párizsi Continental Edison Company-nél, majd innen került Amerikába, hogy későbbi nagy ellenfele, Thomas Alva Edison alkalmazásába álljon.    A kiállítás sorra veszi a leghíresebb találmányokat, de a nemzetközi és magyar művészek alkotásain keresztül a történelem egyik legrejtélyesebb zsenijének életét is igyekszik jobban bemutatni. Tesla ugyanis nem csupán tudós volt, hanem alkotó elme, akinek munkái komoly hatást gyakoroltak a különféle művészeti ágakra, személye és életműve a mai napig inspirációs forrást jelent sokak számára.    A tárlat a különleges technikai megoldásokon túl ezekre az ihletett művészi pillanatokra is komoly hangsúlyt fektet. A feltaláló világlátását meghatározó Mark Twain és a Tesla alkotásaiból ihletet merítő Georges Mélies ugyanúgy felbukkan a kiállításon, mint a világhírű kortárs alkotók, akikkel Helena Bulaja Madunic készített filmet arról, hogyan leltek inspirációs forrásra a feltaláló munkásságában.    A nagyszabású kiállítás a horvát főváros után elsőként Budapesten lesz látható magyar művészek alkotásaival kiegészülve. Szűcs Attila a középgeneráció egyik legfontosabb képzőművésze, aki számos munkájában reflektált Tesla életművére, Mengyán András fénnyel és fizikával foglalkozó munkáit elsősorban a szellemiségük kapcsolja a feltalálóhoz, míg az évtizedek óta Magyarországon élő, japán születésű Fukui Yusuke művein a szikrázó fények játéka idézi meg Tesla elektromos kísérleteit - mutatnak rá az ajánlóban.    A kiállítás helyi társszervezője Winkler Nóra, aki szerint a tárlat szórakoztató, interaktív és játékos módon mutatja be a tudós életét és kapcsolatát Magyarországgal. Forrás: MTI

Mintegy 414 millió műanyagszemét árasztotta el az Indiai-óceán egy szigetcsoportját

Mintegy 414 millió darab műanyag, köztük csaknem egymillió strandpapucs és -cipő árasztotta el az Indiai-óceánban található Kókusz-szigetek partjait kutatók becslései szerint. A műanyag felfedezése óta eltelt hat évtized utolsó 13 évében gyártották a műanyagtárgyak több mint felét.    A hibás hulladékkezelés miatt ennek a mennyiségnek a nagy része az óceánokba került.    A kutatócsoport a Kókusz-szigeteken végzett felmérést. A szigetcsoport 26 kisebb, patkóalakban elhelyezkedő földdarabból áll Ausztráliától 2100 kilométerre északnyugatra.    Nagyjából 600 ember él a kontinensektől távol eső szigeteken, melyeket Ausztrália utolsó szemétmentes paradicsomának is neveznek néha.    A tudósok azonban azt találták, hogy az óceáni áramlatai rengeteg műanyagszemetet hordanak a kis korallszigetek partjaira.    Kalkulációik szerint 238 tonna műanyag szennyezi az atollokat, ebben nagyjából 977 ezer lábbeli és 373 ezer fogkefe, melyek a 414 millió műanyagdarab azonosítható elemei voltak.    A kutatók úgy vélik, becsléseik mégsem túlzóak, mivel a legszennyezettebbnek tartott partszakaszokra nem juthattak be. Számításaik szerint a szemét 93 százalékát a parti homok rejti.    A Scientific Reports friss számában megjelent kutatás vezetője, Jennifer Lavers a BBC-nek elmondta, amit a Kókusz-szigeteken, korábban pedig a csendes-óceáni Henderson-szigeten feltártak, azt mutatja, hogy a világ "drámaian alábecsülte" a probléma nagyságát.    Kutatók szerint a homokba temetett szemét veszélyezteti a partokon élő vagy ott költő állatokat, köztük a tengeri teknősöket és a rákokat.    A rejtett műanyagszemét eltakarítása jelentősen felforgatná a partok életét és lehet, hogy még nagyobb károkat okozna az élővilágban. Lavers, a Tasmánai Egyetem kutatója azt reméli, a kutatás eredményei megértetik az emberekkel, hogy a műanyagszennyezés esetében a megelőzés sokkal jobb, mint a károk elhárítása. Forrás: MTI / bbc.com