Tegnaptól hatályos az a jogszabály-módosítás, amely megtiltja az önkormányzatoknak a haszonállatok tartásának korlátozását. A változás révén elvileg nincs akadály egyes régi telepek újbóli termelésbe vonására, de kérdéses, hányan élnek majd a lehetőséggel.

Hatályba lépett tegnap az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény egy korábbi módosítása, amely megtiltja az önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletekkel akadályozzák a haszonállatok tartását, így a helyhatóságok nem tilthatják meg, vagy limitálhatják a haszonállatok tartását, és tiltott övezeteket sem jelölhetnek ki a belterületeken. Fontos, hogy a változás csak a mezőgazdasági haszonállatokra vonatkozik, tehát például a baromfira, a sertésre, lóra, nyúlra, vagy szarvasmarhára. A társállatok, így például a kutya vagy a macska tartását továbbra is szabályozhatják rendeletben az önkormányzatok.

A Vidékfejlesztési Minisztérium ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy mindez „nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást. Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet.” A szaktárca szerint az intézkedés egyik célja, hogy az állattenyésztés és a növénytermelés egyensúlya helyreálljon. A közlemény megfogalmazása szerint „a Nemzeti Vidékstratégia ösztönzi a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztését, a mezőgazdasági munka szerepének erősödését, a háztáji állattartás növelését, és minden támogatást megad ahhoz, hogy a vidék népesség-megtartó ereje növekedjen.”

A rendelkezés szervesen illeszkedik a kormány által nemrégiben elfogadott sertésstratégiához, amelynek célja, hogy a jelenlegi hárommilliót sem elérő állományt hét éven belül megduplázza. A terv a nagyüzemi sertéstartás mellett újból felpörgetné a nyolcvanas években még jelentősnek számító háztáji hízlalást. A sertésstratégia menetrendje szerint október 31-éig fel kell mérni a hazai sertéságazat kapacitásait, valamint a meglévő és a potenciális külföldi piaci igényeket. Programot kell kidolgozni emellett magyar sertéshústermékek külpiaci megjelenésének támogatására.

Az elmúlt több mint egy évtizedben az egyes önkormányzatok szerte az országban korlátozták a tartható haszonállatok számát, vagy teljesen megtiltották azt. A helyi tiltó rendeletek sokszor nem csupán a települések belterületét, hanem minden önkormányzathoz tartozó területet érintettek, így egyes esetekben a régi termelőszövetkezetek létesítményeit sem lehetett erre a célre használni. Ezeken a helyeken csak a zöldmezős beruházások maradtak lehetőségként, amelyeket csak a legritkább esetben kockáztattak meg befektetők. A változás következménye lehet tehát az is, hogy a potenciális befektetők már meglévő, településekhez közelebb eső létesítményekben kezdjenek kisüzemi állattenyésztésbe.

„Az önkormányzatok eddig jobbára társadalmi nyomásra döntöttek úgy, hogy korlátozzák az állattartást, helyi igény volt, hogy a tenyésztelepek kikerüljenek a településeken kívülre” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy Tamás. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „az állattenyésztők rendszerint arra hivatkoztak, hogy például Ausztriában nincsenek hasonló szabályok, ott nem zavarja a lakókat az egyébként elterjedt állattartás, de Magyarországon mások a szokások, mert a falvak társadalmi összetétele jelentősen átalakult.”

Nagy Tamás ugyanakkor hozzátette: „ha a kormányzat segíteni akarja az állattenyésztés terjedését, akkor nem szabadna a jelenlegihez hasonló földtörvény-tervezetet benyújtani. Az állatok jelentős részét jelenleg a gazdasági társaságok tartják, amelyeket a tervezet nehéz helyzetbe hoz. Ennek eredményeképp azt az állatállományt is likvidálni fogják, amelyet ma még tartanak” – fogalmazott az elnök.

Forrás: vg.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters