A tagállami hatóságok közötti automatikus információcsere bevezetésére tett javaslatot a feltételes adómegállapításokra vonatkozóan szerdán az Európai Bizottság több más, az adózás átláthatóvá tételét célzó intézkedés társaságában. Az EP zöldpárti frakciójának társelnöke üres csomagnak titulálta a javaslatot, amely szerinte arról tanúskodik, hogy a Juncker-bizottság még mindig nincs tisztában a helyzet komolyságával.

Előterjesztette szerdán a társasági adózás átláthatóvá tételét célzó első javaslatcsomagot az Európai Bizottság, amikor kezdeményezte a tagállami hatóságok közötti automatikus információcserét az elsősorban a multinacionális cégek által igénybe vett feltételes adómegállapítások terén.

Az automatikus információcsere az első jogalkotási válasz a sajtóban ősszel megjelent Luxleaks leleplezésekre, amelyek tényszerűen bemutatták, hogyan takarítanak meg multinacionális cégcsoportok, mint az Apple, a Starbucks, az Amazon és mások több milliárd eurónyi adót Luxemburg és más tagállamok által nyújtott nagyvonalú adókedvezmények, úgynevezett feltételes adómegállapítások révén.

Az érintett vállalkozások az adószabályok összetettségét és a tagállami együttműködés hiányát kihasználva igyekeznek átcsoportosítani nyereségeiket és a lehető legalacsonyabbra csökkenteni adófizetési kötelezettségeiket.

Az átláthatósági csomag központi elemét képező jogalkotási javaslat „javítani kívánja a tagállamok közötti együttműködést a határokon átnyúló feltételes adómegállapítási határozatok terén, és egyúttal az átláthatóság korszakának kezdetét is hivatott jelezni” – áll a testület közleményében.

A Bizottság szerint a tagállamok jelenleg igen kevés információval rendelkeznek egymás feltételes adómegállapításairól. Minden tagállam önállóan döntheti el, hogy egy adott feltételes adómegállapítás releváns lehet-e más uniós tagállamok számára. Ebből adódóan a tagállamok gyakran mit sem tudnak az Unión belül máshol kiadott, határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokról, amelyek akár saját adóbázisukat is hátrányosan érinthetik. Egyes vállalkozások pedig visszaélnek az átláthatóság hiányával, és mesterségen lefaragják adóbefizetéseiket.

A Bizottság ezért e mérlegelési jogkör és értelmezési mozgástér megszüntetését javasolja. A tagállamok számára ezentúl automatikus információcserét írnának elő a feltételes adómegállapításokkal kapcsolatban. A nemzeti adóhatóságoknak háromhavonta rövid jelentésben kell tájékoztatniuk az összes többi tagállamot a jelentést küldő tagállamban kiadott valamennyi, határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatról. A tagállamoknak ezt követően lehetőségük lesz részletesebb információkat kérni egy-egy konkrét határozatról.

Az automatikus információcserének köszönhetően a tagállamok képesek lesznek felderíteni a vállalkozások egyes visszaélésszerű adózási gyakorlatait, és megtenni a szükséges válaszlépéseket. Emellett a Bizottság szerint az egészségesebb adóverseny is ösztönzést kaphat, mivel az adóhatóságok előreláthatólag kisebb valószínűséggel fognak megkülönböztető adóügyi bánásmódot felajánlani a vállalkozásoknak, ha ezt a gyakorlatot a többi tagállam is ellenőrizheti.

„Mindenkinek eleget kell tennie a rá eső adófizetési kötelezettségnek. Ez a multinacionális vállalatokra ugyanúgy vonatkozik, mint bárki másra. Az automatikus információcseréről szóló javaslat nyomán az adóhatóságok jobban tudják majd azonosítani a tagállamok közötti kiskapukat, vagy az adózás megkettőzését. Az elkövetkező hónapokban konkrét intézkedéseket fogunk előterjeszteni az ilyen joghézagok, illetve átfedések kezelése érdekében”, jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnöke.

„Többé nem tolerálhatók a jogos adófizetési kötelezettségeiket nem teljesítő vállalkozások, és azok a rendszerek sem, amelyek megengedik számukra ezt a magatartást. Újra össze kell kapcsolnunk a vállalkozások tényleges nyereségtermelésének és adóztatásának helyét. Ez nyitottságot és együttműködést követel a tagállamoktól – pontosan azt, amit a mai adózási átláthatósági csomag is célul tűz ki” - hangsúlyozta Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos.

A március 18-án bemutatott csomag egy közleményt is tartalmaz, amely számos további kezdeményezést vázol fel az uniós adózási átláthatósági program előmozdítása érdekében. Ezek a következők:

• A multinacionális vállalatokra vonatkozó lehetséges új átláthatósági követelmények mérlegelése

• A vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódex felülvizsgálata

• Az adókikerülés és adócsalás mértékének számszerűsítése

• A megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv hatályon kívül helyezése

A Bizottság azért indítványozza a megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv hatályon kívül helyezését, mert a szöveget ambiciózusabb uniós jogszabály váltotta fel, amely a legszélesebb körben előírja a számlainformációk – köztük a megtakarításokból származó jövedelemmel kapcsolatos információk – automatikus cseréjét.

A Bizottság a csomagban szereplő két jogalkotási javaslatot konzultáció céljából az Európai Parlament, majd jóváhagyás céljából a Tanács elé terjeszti. A tagállamoknak még 2015-ben megállapodásra kellene jutniuk a feltételes adómegállapításokról szóló javaslatról, hogy a jogszabály 2016. január 1-jén hatályba léphessen.

A következő mérföldkő a társasági adózásra vonatkozó cselekvési terv lesz, amelyet a Bizottság még nyár előtt bemutat.

E második cselekvési terv középpontjában olyan intézkedések állnak, amelyek tisztességesebbé és hatékonyabbá teszik a társasági adózást az egységes piacon belül. Ezek közé tartozik a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) ismételt előterjesztése, valamint az új OECD/G20-intézkedések beágyazására vonatkozó elképzelés az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni uniós szintű küzdelem jegyében.

Philippe Lamberts, az európai zöldek EP-frakciójának társelnöke szerint a Bizottság adóátláthatósági csomag helyett egy teljesen üres csomagot tett le az asztalra, ami szerinte egyetlen konkrét jogalkotási javaslatot tartalmaz, illetve azt az ígéretet, hogy azt egy új társasági adózási csomag követi majd. „Ez azt mutatja, hogy a Juncker-bizottság még mindig nem fogta fel a helyzet súlyosságát, és azt, hogy erre átfogó EU-szintű választ kell adni” – bírálta a javaslatot a belga nemzetiségű zöldpárti képviselő.

Lamberts értelmezése szerint az automatikus információcserére vonatkozó javaslat szükséges és üdvözlendő, mert tisztáz egy olyan kötelezettséget, ami már a ’70-es évek óta megvolt, de mindmáig nem alkalmazták megfelelően. A zöldek társelnöke szerint a tagállamok közötti jelentéstételi kötelezettséget valamennyi multinacionális cégre ki kell terjeszteni. Molly Scott Cato, a pártcsoport pénzügyi koordinátora úgy véli, hogy a Bizottság nem megfelelően elemezte a Luxleaks féle leleplezések kapcsán a reflektorfénybe került problémákat.

„A Bizottság konkrétan nem ismeri el azt, hogy az adóverseny vagy a dömping számottevő alapvető probléma, ami aláássa az EU egységes belső piacát. Ha ezt nem orvosolják, a Bizottság társasági adócsomagja is el fogja véteni a célt” – tette hozzá a képviselő.

Forrás: bruxinfo.eu

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3857846

Jelenleg az oldalon

8
Online