A szaúdi hadsereg szóvivője megerősítette, hogy Rijád készen áll részt venni Szíria területén az amerikai vezetésű koalíció hadmozdulataiban, amennyiben a koalíció azt jóváhagyja. Valóra válhat John McCain szenátor terve, miszerint az Egyesült Államok a térségi országokat felhasználva kezdené meg a Szíria elleni inváziót.

Ahmed Asseri altábornagy az Al-Arabija TV-nek nyilatkozva számolt be a tervezett szíriai beavatkozásról. Elmondása szerint a légierő beavatkozása “nem ideális megoldás” és emellett szárazföldi offenzívára is szükség van. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, John Kirby azonnal reagált a kijelentésre, Washington “üdvözli a koalíciós partnerek szerepvállalását az Iszlám Állam elleni harcban”, bár nem akart kifejezetten Asseri kijelentésére vonatkozó választ adni, a szaúdi részvétel lehetőségét egyelőre “vizsgálják”.

A The Guardian brit napilap csütörtökön meg nem nevezett szaúdi tisztekre hivatkozva azt írta, Szaúd-Arábia több ezer fős haderőt küldene Szíriába, valószínűleg Törökországgal összehangolt művelet részeként.

Rijád eddig névlegesen volt tagja annak a nyugati koalíciónak, ami a szíriai kormány vagy az ENSZ BT felhatalmazása nélkül folytat hadmozdulatokat Szíria területén, ezzel egy szuverén ország elleni agressziót hajt végre. 2015 decemberében Szaúd-Arábia létrehozott egy saját vezetése alatt álló muszlim koalíciót, ami szintén nem rendelkezik Szíria legitim kormányának felhatalmazásával a beavatkozásra.

John McCain, az amerikai szenátus katonai bizottságának elnöke, és Lindsey Graham republikánus elnökjelölt november 29-én vasárnap egy kétszer tízezer főből álló amerikai katonai kontingens bevetését kezdeményezték Szíria és Irak területén, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcra hivatkozva. Elképzelésük szerint azonban nem az amerikai hadsereg jelentené az offenzíva gerincét; az amerikai csapatok egy százezer főnyi, főként török-szaúdi-egyiptomi csapatokból álló fősereg támogatására vonulnának be.

Irak miniszterelnöke, Haider al-Abadi másnap az amerikai szenátusban elhangzottakra reakcióként kijelentette; Bagdad nem ad felhatalmazást egy ilyen katonai beavatkozásra, és nem adnak engedélyt arra, hogy külföldi fegyveres erő bevonuljon Irakba.

Napokkal később a török hadsereg bevonult Irakba, miközben Bagdad egyértelművé tette, hogy erre nem adott engedélyt.

Hétfőn Szíria külügyminisztériuma bejelentette, hogy a török hadsereg tüzérségi támadás alá vonta Latakia északi részét, és a támadásnak számos civil halálos áldozata volt. Korábban a libanoni Al Mayadeen TV közölte, hogy szíriai katonák is életüket vesztették a török területekről érkező támadások következtében.

December 30-án Basar al-Dzsafari, Szíria ENSZ-nagykövete levelet küldött az ENSZ főtitkárának és a Biztonsági Tanácsnak, amelyben kijelentette; Törökország fegyveres erői közvetlen részt vesznek a Szíriában működő terrorszervezetek támogatásában. A levél szerint Ankara a szíriai fegyveres erők ellenében segítette a terroristákat bejutni Szíria területére, és a török katonák fedezőtüzet biztosítottak az Iszlám Állam szíriai határon belépő alakulatai számára.

Bár a nyugati sajtó teljesen elfogadható és legitim műveletnek tünteti fel a nyugati koalíció beavatkozását, hangsúlyozni kell, hogy semelyik nyugati ország, se a térségi arab országok nem rendelkeznek se a legitim kormány felhatalmazásával, se az ENSZ BT felhatalmazásával arra, hogy katonai beavatkozást kezdjenek Irak és Szíria területén. Irak és Szíria kormánya egyaránt tiltakozását fejezte ki az ENSZ irányába az országaik ellen elkövetett agresszió ellen. Mindeddig egyedül Oroszország kapott felhatalmazást Szíria kormányától arra, hogy az ország területén zajló terrorellenes műveletben a légierővel részt vegyen. Az összes többi fegyveres beavatkozás – beleértve az amerikai légierő által folytatott bombázásokat is – egy szuverén ország elleni agressziónak, Szíria és Irak elleni háborús cselekménynek minősül.

Forrás: hidfo.ru Kattintson ide... Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters