Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a természet és az élővilág megóvásának fontosságára.

A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok közösen emlékeznek meg erről a neves napról, amelyet több mint 100 évvel ezelőtt Herman Ottó magyar természetkutató hozott létre. Az erdei fákkal és cserjékkel borított területek a hazánkban fészkelő 230 madárfaj jelentős része számára elsődleges fontosságú élőhelynek számítanak.

Az erdei fákkal és cserjékkel borított területek a hazánkban fészkelő 230 madárfaj jelentős része számára elsődleges fontosságú élőhelynek számítanak. A madarak és a fák egy kölcsönhatásban álló életközösség egyaránt fontos elemei, melynek megóvásáért a nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok jelentős közös szakmai munkát végeznek.

Az agrártárca irányítása alá tartozó szervezetek fontos feladata az erdei élőhelyek fenntartása. Örvendetes hír, hogy Magyarország termőtalajainak 32%-án erdei fa- és cserjefajokból álló vegetáció található. A Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár adatai szerint ebből 2 millió hektár fölött van a fenntartható erdőgazdálkodással kezelt terület. A madárvilág szempontjából külön jelentősége van a cserjéseknek, amelyek több mint 100 ezer hektárt borítanak, és a különféle vadgyümölcsöknek, mint a diónak, a madárcseresznyének vagy a különböző berkenyéknek, melyekből összesen 50 ezer hektárt tartanak nyilván.

Az erdőleltár közel száz különböző fafajt regisztrál az országban, amelyből kiemelt jelentősége van a 47 őshonos fafajnak. A legnagyobb területaránnyal bíró fajcsoport is őshonos fajokból áll, a különböző tölgyek ugyanis minden más fajnál többet, mintegy 600 ezer hektárnyi területet borítanak.

A fafajok összetétele az utóbbi időszakban kismértékben változott: az idegenhonos nemesnyárak és a fenyők területfoglalása némileg csökkent, helyüket elsősorban hazai fajok foglalják el. Őshonos fajokból álló változatos erdők ültetését ösztönzik a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásai is, amelyekben magasabb összeg igényelhető az őshonos fajok és a vadgyümölcsök ültetése, illetve a cserjés erdőszegélyek kialakítása esetén.

Az Európában előforduló madárfajok állományainak változása, drasztikus csökkenése - amely a természeti környezetünk állapotát is jól indikálja – minden eddiginél hangsúlyosabban ráirányítja a figyelmünket a természet védelmének fontosságára. Magyarországon 230 fészkelő madárfajt tartunk nyilván, ebből 12 faj regionálisan kipusztult, míg a fajok egyharmada, 78 faj veszélyeztetett.

A madarakat illető változások összeköthetőek az ökoszisztémák állapotával, az általuk nyújtott szolgáltatásokkal és így a jóllétünkkel. Gondoljunk csak a drasztikusan megfogyott fecskékre, amelyek minden példánya éves szinten 1,5-3,5 kg rovart fogyaszt el, jelentős részben legyeket és szúnyogokat. A fecskékért szinte bárki tehet lakóhelye környezetében is, például azzal, hogy segíti megtelepedésüket, sárgyűjtő helyet alakít ki a kertben vagy műfészket helyez ki az eresz alá.

A madarakat és a fákat nem véletlenül emeli ki közös fókuszba, hiszen ez az immár több mint 100 éve ünnepelt jeles napunk. Nagyon sokat tehetünk a madarakért azzal, ha óvjuk élőhelyeiket, a fákat és a bokrokat, és bár vannak olyan esetek, amikor ezek kivágása indokolt, fontos, hogy az ne a tavaszi-nyári költési időszakban történjen, hiszen az akár védett állatok és növények tömeges pusztulásához is vezethet.

Az állami természetvédelem és erdőgazdálkodás élőhely-rekonstrukciós, élőhelykezelési és fajmegőrzési tevékenységgel járul hozzá a madarak és a fák, illetve általánosan az őshonos hazai élővilág védelméhez.

A nemzeti park igazgatóságok utóbbi években megvalósult és most záruló projektjeinek köszönhetően több mint 100 000 hektáron javul természeti területeink állapota, és a most következő európai uniós költségvetési ciklusban hasonló nagyságrendben tervezünk természetvédelmi fejlesztéseket. Az állami erdőgazdaságok a természetvédelemmel együttműködve az állami erdők kezelésébe integrálják a madárvédelmi szempontokat: a védett fajok fészkelőhelyeit kíméleti területekkel védik, az eredményes utódnevelés érdekében mesterséges odúkat és fészkeket helyeznek ki, együttműködnek olyan fokozottan védett fajok megfigyelésében, mint például a feketególya vagy a rétisas.

Mindennek fontosságára idén is rámutat a Madarak és Fák Napja, amelynek alkalmából a nemzeti park igazgatóságok és az erdőgazdaságok programokkal is várják az érdeklődőket, amelyekről részleteiben a magyarnemzetiparkok.hu oldalon vagy az egyes társaságok honlapjain lehet tájékozódni.

Forrás: Hello Vidék