A háztartások fogyasztása májusban tetőzhetett, az első negyedévi állami juttatások nagy részét már felélte a lakosság és vásárlási szokásait a magas inflációnak megfelelően kezdi átalakítani - nyilatkozták az MTI-nek elemzők a kiskereskedelmi forgalom legfrisseb adataiból

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 12,0, naptárhatástól megtisztítva 11,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.  

Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző hónapok rendkívül dinamikus növekedése után mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom bővülése. A lassulás mögött részben bázishatások állnak, de a havi alapon mért 0,1 százalékos zsugorodás azt sejteti, hogy itt a bázishatásnál  többről van szó: egyértelműen kirajzolódik, hogy a háztartások az első negyedévben kapott transzfereket nagyrészt már elkölthették.  

A legdinamikusabb bővülést a használtcikk üzletek forgalmában mérte a KSH, ami vélhetően a háztartások  elsődleges reakcióját  mutatja az elszálló inflációra. Egyre többen próbálnak alternatív beszerzési forrásokat, olcsóbb termékeket keresni, vagyis vélhetően már elkezdett átalakulni a fogyasztás szerkezete.  

A lakosság inflációs alkalmazkodása  egyelőre még érdemi visszaesést nem, sokkal inkább stagnálást hozhatott a fogyasztás volumenében. A második negyedévi adatok  azt jelzik, hogy a kiskereskedelmi fogyasztás tetőzhetett. Egyelőre ez azt jelenti, hogy a fogyasztás az előző negyedévhez képest még magasabb lehetett, vagyis negyedéves bázison továbbra is pozitív lehetett a hozzájárulása a GDP-növekedéshez.  

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: a várakozásokhoz közeli mértékben bővült a kiskereskedelmi forgalom májusban, míg az árbevétel az magas infláció miatt még jobban nőtt. Az április-májusi növekedés  jelentős gyorsulást mutat az első negyedéves növekedéshez képest, ami hozzájárulhat, hogy a GDP növekedési üteme a második negyedévben se mérséklődjék jelentősen.  

A kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékű növekedését egyértelműen támogatta az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz mellett a kiemelkedő, 15 százalék feletti bérdinamika, valamint a foglalkoztatás gyors bővülése - sorolta. Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások pedig a határ menti forgalmat lendítették fel, ami májusban is támogatta a hazai kiskereskedelem bővülését, a külföldiek kedvezményes tankolásának megszűnése azonban júniusban visszaesést okozhat - sejtette. Az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások szintén hozzájárulhattak a kiskereskedelem bővüléséhez - jegyezte meg a bankholding vezető elemzője.    

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzőjei is azt emelte ki, hogy a GDP 3-4 százalékát kitevő eleji fiskális expanzió hatása májusban is jelentkezett. Emellett az üzemanyag-kereskedelem ismét számottevő növekedésében egyrészt az alacsony bázis is közrejátszik, másrészt az üzemanyag-árstop a szomszédos országokból májusban is járművezetők tömegét vonzotta hazánkba. Végül a Magyarországra érkező ukrajnai menekültek költései is  komoly hatással bírhattak.    

Júniustól vélhetően minimálisra szorul vissza az eddigi jelentős benzinturizmus. Nyártól a fiskális konszolidáció, a transzferek kifutása és minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb inflációja - ezen belül is az egyik leglényegesebb csoport, az élelmiszerek áremelkedése - a fogyasztás lassulását váltja majd ki, jegyezte meg.

Forrás: MTI