http://komlomedia.hu/komloi-naplo/10-belfold/4647-merfoldko-egyezkedne-az-erste-bank-lehmann-ugyfelevel#sigProId2410bcb621
Mérföldkő – így minősítette Léhmann György az Erste Bank egyezségi ajánlatát, melyet egy olyan ügyfelének tett, aki jogerősen pert nyert devizahitel-szerződése kapcsán. – Úgy gondolom, ezek után nagyon közel állunk ahhoz, hogy egyezség formájában megoldást találjunk ebben a lehetetlen jogi helyzetben – tette hozzá a siófoki ügyvéd.
„Az elszámolás alapja az – áll a bank levelében –, hogy a semmisségi okot kiküszöböljük, azaz olyan helyzetet szimuláljunk, mintha az ügylet során nem történt volna a szerződés rögzítetten túl kamatemelés. Ez azt jelenti, hogy az elszámolásban végig az induló, azaz a kamatemeléseket nem tartalmazó részletezést mutatunk ki.”
– A bank tehát nem terjesztett elő felülvizsgálat kérelmet a Kúria felé, hanem elismerte egyes, általa diktált szerződési feltételek érvénytelenségét – így Léhmann. A jogász egyébként (ahogyan megírtuk) már tavaly ősszel szerkesztett egy egyezségi ajánlatot a bankok felé, mely néhány pontba szedve kiküszöböli a bankok immár jogerős ítéletekben is kifogásolt egyoldalú szerződésmódosítási jogát, azaz tisztességessé teszi a megállapodásokat. Ezen egyezségi ajánlatot Léhmann egyebek között Orbán Viktor miniszterelnöknek is elküldte. Erre fel most egy bank állt elő egyezségi ajánlattal...
A „devizás” ügyvéd emlékeztetett a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete (PSZÁF) állásfoglalására, miszerint „amennyiben a svájci frank kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is”, illetve azt is közölték, hogy a fizetendő kamat összege elsősorban a Svájci Nemzeti Bank, vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ. Csakhogy – tette hozzá – közben a 2008-as kamatszintekhez képest a frank jegybanki alapkamata egytizedére, egyhuszadára csökkent, ez a változás pedig nem tükröződött vissza a törlesztőrészletek csökkenésében. – Nem vitatom azt, hogy a tőketartozást a bank az adóstól követelje, de a kamat, vagy kezelési költség esetében valóban egyezségre van szükség – vélekedett Léhmann György. – Itt a lengyel példa: a kamatváltoztatási szisztémát figyelembe véve az ottani adósok évek óta egyharmadnyi kamatot és kezelési költséget fizetnek a magyar viszonyokhoz képest. A bankoknak se jó, ha soha egyetlen forintot sem kapnak kamat, vagy kezelési költség címén... Az adósok pedig igenis akarnak kamatot fizetni (én legalábbis mindig ezt képviselem a pereim során), de csak tisztességes mértékűt, az egyoldalúságot, aránytalanságot kiküszöbölve.
Forrás: sonline.hu