Százfős megyei és 174 fős járási tanácsadói hálózat létrehozását javasolja a kormánynak a Nemzetgazdasági Minisztérium annak érdekében, hogy javuljon a közfoglalkoztatásból a versenyszférába visszatérők aránya. Több jogszabály módosítását is javasolja a közfoglalkoztatási program átalakítására felkért, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium szakértői által alkotott grémium – tudta meg a Világgazdaság.

Az általuk megalkotott, nem végleges kormány-előterjesztésben többek között felvetik: az érintett előírásokat úgy módosítsák, hogy a jövőben a 25 év alatti személyek és azok, akik várhatóan képesek önállóan vagy az állami foglalkoztatási szerv segítségével elhelyezkedni a versenyszférában, ne kerülhessenek be a közfoglalkoztatási programokba. A közfoglalkoztatási jogviszonyban állók időszakonkénti újbóli bevonását a közfoglalkoztatásba meg kívánják gátolni, mégpedig úgy, hogy három éven belül egyéves időtartamban maximálnák a programban eltölthető időt. A szakképzettséggel rendelkezők pedig csak abban az esetben kerülhetnének be a közfoglalkoztatási programokba, ha a járási hivatal közvetítési kísérlete három alkalommal sikertelen volt a munkáltató oldalán felmerülő okból, vagy ha három hónapig nem tudott a járási hivatal a közfoglalkoztatott számára megfelelő állást felajánlani.

Fontos, hogy jelenleg a járási hivatalok ilyen feladatot nem végeznek. Az előterjesztés szerint e tevékenység magas színvonalú ellátása érdekében úgynevezett tanácsadó- és fejlesztőközpontokat hoznának létre. Erre azért van szükség, mert a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által jelenleg biztosított munkaerőpiaci szolgáltatások szerepe az elmúlt években jelentős mértékben visszaszorult, különös tekintettel az állások feltárására és az üres álláshelyekre történő közvetítésekre. A központok létrehozását a megyei és fővárosi kormányhivatalokban kívánják megvalósítani átlagosan öt fővel, két évig, vagyis 2018. december 31-ig tartó központi munkaerőpiaci program keretében. Ez, a húsz megyével számolva pontosan százfős bővítés lenne.

Az alkalmazott személyek munkakörük szerint tanácsadók, mentorok, pszichológusok, illetve állásfeltárói munkakörben foglalkoztatott szakemberek lennének. A humánszakemberek és állásfeltárók munkáját a jelenleg uniós programokban ilyen feladattal megbízott szakemberek is segítik. A tanácsadó- és fejlesztőközpontokat éves szinten 2,6 milliárd forintból lehetne létrehozni és fenntartani. Emellett ugyanezen program keretében minden járásba egy-egy tanácsadó felvételét is javasolják. E szakember a közfoglalkoztatásba bevont, illetve álláskereső személyeknek nyújtana segítséget abban, hogy a versenyszférában találhassanak munkahelyet. A százfős megyei és a 174 fős járási tanácsadói hálózat éves szinten mintegy 3,5 milliárd forintba kerülne.

A tervezet úgy számol, hogy a jogszabály átalakítások és forrásátcsoportosítások nyomán legalább tízezer fővel csökkenhetne a közfoglalkoztatásban részt vevők száma, ami 12-15 milliárd forintnyi összeget szabadítana fel. A fennmaradó összeget pedig a versenyszférában történő elhelyezkedést ösztönző programokra és intézkedésekre költenék, például a munkahelyteremtő beruházások támogatására. E téren fontos célként tekintenek arra a javaslattevők, hogy azok az álláskeresők, akik önálló elhelyezkedésre részben képesek, vagy piacképes szakképesítéssel, diplomával rendelkeznek, vagy alacsony iskolai végzettségűek, de motiváltak a munkavégzésre, ne kerüljenek be a közfoglalkoztatás rendszerébe, hanem egy központi munkaerőpiaci program segítségével a nyílt piaci elhelyezkedésükhöz kapjanak segítséget. Ezt pedig egy öt hónapos, úgynevezett prevenciós program elindításával érnék el, ami egyéni és csoportos tanácsadásból, mentorálásból, továbbképzésből és keresetpótló juttatásból állna, éves költsége ötezer fővel számolva valamivel több mint 7,5 milliárd forint lenne.

Forrás: vg.hu