Az Országgyűlés február közepén tárgyalja a hungarikumokról szóló törvénytervezetet. A készülő törvény tervezetéről Polics József adott tájékoztatást.

Magyarország Alaptörvénye alapján, „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

Az Országgyűlés fentiek értelmében és érdekében alkotja meg a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényt, amely egy kerettörvény és vázát adja annak a szabályozási rendszernek, melyen keresztül megvalósul a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok körének a meghatározása, azok felkutatása, dokumentálása, rendszerezése, népszerűsítése, a jelenlegi és a jövő nemzedékkel történő megismertetése és ápolása. – ismertette az elfogadásra váró törvényjavaslat célját Polics József országgyűlési képviselő.

A jogszabály a tervek szerint meghatározza a települési és megyei önkormányzatok, valamint a hatáskörrel rendelkező minisztériumok ezzel kapcsolatos feladatait, továbbá felállítja azt a rendszert, amelyen keresztül e komplex és sokrétű feladat megvalósítható. A jogszabály kerettörvényként a főbb szabályozási irányvonalakat határozza meg, ennek megfelelően további végrehajtási jogszabályok megalkotása válik szükségessé a jövőben.

A honatya emlékeztetett, hogy a törvényjavaslat szerepel a Nemzeti Együttműködés Programja című dokumentumban, a III/1/1.5. A magyar mezőgazdaság megújítása címszava alatt, nevezetesen: „El kell érni, hogy a nemzeti kiutat jelentő hungarikumaink kiemelt védelemben és támogatásban részesüljenek. A hungarikumok megtartása, leltározása és méltó támogatása nemzeti ügy, elsőrendű kormányzati, állami és társadalmi feladat kell, hogy legyen.” Ugyanezen dokumentum III/1/1.7. A magyar termékek, áruk, termelők, fogyasztók védelme címszó alatt pedig a következő olvasható: „A magyar innovációk, szakértelem a globális piacokon (egészségipar, víz alapú gazdaságfejlesztés, hungarikumok) jól értékesíthetők lennének, ha az elméleti és gyakorlati tudás vállalkozási láncok keretében egyesülne. Ennek érdekében fejlesztjük a kockázati tőketársaságokat, valamint a horizontális és vertikális üzleti láncokat, a klasztereket és a szövetkezéseket.” A nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme egy többszörösen összetett, vertikálisan felfutó rendszerben, az ún. Magyar Nemzeti Értékek Piramisában (a továbbiakban: nemzeti értékpiramis) történik. Ahhoz, hogy a hungarikum szónak valóban megkülönböztető szerepe legyen, és hogy a fogalom ne üresedjen ki, szükséges egy tágabb kör meghatározása, ezen a szinten tehát nemzeti értékekről beszélünk, melyek közül a Hungarikum Bizottság (HB) választja ki a hungarikumokat. A törvényjavaslat meghatározza a HB összetételét, felépítését, feladatait, működését, jogkörét.

A törvényjavaslat értelmező rendelkezéseket tartalmaz, meghatározza a nemzeti értékek azonosításának feltételeit. A települési önkormányzatok települési, valamint tájegységi értéktárat hozhatnak létre, megyei értéktárat a megyei önkormányzatok hozzák létre. Az egyes ágazatokért felelős miniszterek szakágazatukban meghatározzák a feladatkörükbe tartozó, egyéb szabályozás szerint önállóan nyilvántartott nemzeti értékek körét. – hívta fel a figyelmet térségünk parlament képviselője.

Polics József tájékoztatta honlapunkat arról is, hogy a nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba, valamint a Magyar Értéktárba bárki kezdeményezheti. Az egyes értéktárakban fellelhető nemzeti értékek megismerését lehetővé kell tenni. A hungarikumok adatainak nyilvántartása a Hungarikumok Gyűjteményében történik. Az ebben szereplő termékek, eljárások, készítési módok, sportelemek és szolgáltatások széles körben történő megismertetésének elősegítése, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartása érdekében hungarikum tanúsító védjegy kerül bevezetésre.

Forrás: komlo.hu