Nagy-Britanniának az elkövetkező években súlyos milliókat kell fordítania az elektromos hálózatok fejlesztésére, új erőművek létesítésére és töltőpontok kiépítésére, ha tényleg meg akarják szüntetni a hagyományos autók értékesítését 2040-ig és egyben el akarják kerülni a sorozatos áramszüneteket is. A példa a brit helyzetet elemzi részletesen, de a problémák sok más országban is felmerülnek majd.

A brit kormányzat júliusban bejelentette, hogy 2040-től betiltják a benzin- és dízelüzemű új járművek forgalomba helyezését. Az intézkedés célja a légszennyezés csökkentése, Nagy-Britannia ugyanis azt a célt tűzte ki, hogy 2050-ig az 1990-es szintek ötödére csökkentik a szénalapú emissziót.

Az előrejelzések szerint ugyan még ekkor is maradnak majd hagyományos autók az utakon, az elektromos autók száma azonban óriásit nőne, a jelenlegi 90 ezer körüli értékről 20 millió közelébe. Ennyi autónak a töltése pedig értelemszerűen jelentős pótlólagos energiaszükségletet jelent majd.

Sok millió elektromos autó rendszeres töltésének a támogatása technikailag nem lehetetlen feladat, de mind a fogyasztókat, mind az elektromos hálózatokat fel kell készíteni a váltásra. Az egyik legfontosabb elem, hogy az áramhálózatok csúcsidőn kívül – azaz jellemzően éjszaka – tudnák legkönnyebben kiszolgálni ezt a jelentős többletigényt.

Amennyiben a csúcsidőben eresztenénk rá a jelenlegi hálózatokra több millió autót, körülbelül 40%-os többletterhet jelentene a hálózatoknak – amit jellemzően nem is bírnának el. Ennek elkerülése érdekében a fogyasztókat olcsóbb éjszakai árammal kell ösztönözni arra, hogy autóikat leginkább éjszaka töltsék fel.

Ez a megoldás azonban csak azoknál jöhet szóba, akik saját garázzsal rendelkeznek, ami a felmérések szerint Nagy-Britanniában jelenleg az autósok 57%-át jelenti. A fennmaradó 43% kénytelen lenne külső, nyilvános töltőt keresni, de ez éjszaka meglehetősen körülményes.

A másik probléma a helyi hálózatoknál merülhet fel, ugyanis hiába van országosan megfelelő mennyiségű energia, ha azt a vidéki, helyi szolgáltatók nem tudják átadni. Ma jellemzően 15%-nyi plusz energiaigényt tudnak kiszolgálni a helyi szolgáltatók, így egy 40%-os “tüske” az energiaigényben szintén megakasztaná az áramellátást és áramszünetekhez vezethet.

“Nagy kihívás lesz és sok befektetésre lesz szükség – a kapacitásgenerálás területén, az elosztóhálózat fejlesztésénél és a töltőhálózat kiépítésénél egyaránt” – mondta el Johannes Wetzel, a Wood Mackenzie energiapiaci elemzője.

Nagy-Britannia már a 2020-as évek elején is a kínálat szűkösségével küzdhet, amikor a jelenleg még működő nukleáris reaktorok elérik üzemidejük végét, a széntüzelésű erőműveket pedig 2025-ig tervezik kivezetni az áramellátásból.

A gázerőműveket pedig ugyan olcsón lehet üzemeltetni és gyorsan üzembe helyezhetőek, de az alacsony árak miatt új erőművek építésébe nem sokan fognak bele – és ami még fontosabb – ezek is környezetszennyezőek.

Ha pedig az extra áramigényt még több fosszilis energiahordozó elégetésével érné el az ország, akkor végül több üvegházhatású gázt bocsátana ki az elektromos autók töltése miatt, mint amit a jelenlegi autópark használata termel.

A megoldást a megújuló energia jelentheti, itt azonban a kereslet és a kínálat párosításával akadhatnak gondok. A napelemes panelek például éjszaka nem termelnek áramot, miközben az autók töltésére általában éppen az  éjszaka lenne a legalkalmasabb időszak. A probléma áthidalásán persze dolgoznak az autógyárak – a Daimler például éppen idén tavasszal kezdett együttműködésbe egy napelemeket telepítő céggel – és várhatóan 2040-ig ki is találják majd az energia tárolásának megfelelő módját, amit egy házi töltővel is alkalmazni lehet.

Ezzel viszont el is érkeztünk a következő problémakörhöz: az egyes háztartások áramellátásához. Egy skót áramszolgáltató felmérése szerint az elektromos autókhoz használt töltők alkalmazása megemeli az adott háztartás energiaigényét a most jellemző 1 kilowattról 2 kilowattra, erősebb töltők használata esetén pedig még magasabbra.

A társaság innovációs igazgatója, Stewart Reid at is elmondta, hogy ha ügyfeleik 40-70 százaléka rendelkezne elektromos autóval, akkor a helyi hálózatok 30%-ában jelentkeznének áramellátási problémák. Az áramszünetek mellett itt olyan problémákra kell gondolni, mint például ha működik az autó töltője, akkor a háztartásban elérhető kapacitás szűkössége miatt egyidejűleg már nem lehetne használni a sütőt, elektromos fűtést vagy nagyobb elektromos fogyasztókat.

Összességében tehát csak óvatosan és fokozatosan történhet meg az átállás az elektromos autók használatára.

“Ha megnöveljük a megújuló energiák arányát és elindítunk néhány új gáz- és nukleáris erőművet, megkaphatjuk a kívánt energiamennyiséget, de a kormányzatnak és a szabályozóknak kell gondoskodniuk arról, hogy el is tudjuk azt juttatni a háztartásokhoz” – foglalta össze az előttünk álló évek feladatait Simon Virley, a KPMG UK áram- és közmű részlegének vezetője.

Forrás: kitekinto.hu / reuters.com