http://komlomedia.hu/komloi-naplo/9-kulfold/3220-merkel-es-a-shell-felnyomnak-a-karbonarfolyamot#sigProId559c6b9d38
Évek óta gyengélkedik a karbonpiac: túl sok a kibocsátási engedély, és e mennyiséghez képest kicsi a piaci kereslet a recesszió miatt. Az Európai Parlamentet nem érdekli a kérdés, a karbonintenzív ágazatok a kvótarendszer megmentése ellen lobbiznak, Angela Merkel viszont a sarkára állt. Az üvegházgáz-kibocsátás 50 euróra történő beárazása tenné kecsegtetővé, olcsóbbá a megújuló energiákat. Brüsszel már 20 euróval beérné. Ehhez képest jó ideje rendre 3 euró körül mozog az árfolyam.
Áprilisban az EP 19 szavazattal a reform ellen döntött, mely kivonta volna a kvótafelesleget a piacról. Az Európai Bizottság (EB) – amely benyújtotta a javaslatot – természetesen magasabb árakat szeretne látni az üvegházgáz-kibocsátás tonnánkénti tarifájaként, mert a fosszilis technológiák ilyetén drágulása olcsóbb alternatívává tenné a megújuló energiákat, s így a szél-, víz- és napenergia-szektorokba irányítaná a befektetéseket.
Az unióban eddig Anglia fixálta a karbonárfolyam alsó határát, hogy garantálja az államkasszának a légszennyezésből eredő bevételeket. Szakértők szerint 50 eurónak kellene lennie a kibocsátás tonnánkénti árának, hogy az átállás a megújuló energiákra anyagilag szükségszerű legyen. Az EB már 20 eurós árral is boldog lenne, és már ettől az árszinttől látványos eredményeket vár.
A szavazást érthető módon erős lobbizás övezte. A kiszámítható befektetési környezet létrejöttében érdekelt multicégek (például a Shell) közös hirdetést helyeztek el a Financial Times-ban a reform és a kvótafelesleg-kivonás mellett foglalva állást. Úgy vélik, enélkül zavaros, következetlen nemzeti szabályozásokra bomlana szét az egységes uniós energiapiac. A hirdetésben megnevezett cégek összesen 1150 milliárd dolláros éves forgalmat bonyolítanak évente! Ugyanakkor köztudott, hogy számos (a sajtó által meg nem nevezett) vállalat lobbizott a reform ellen, kiemelve, hogy a karbonárfolyam emelkedése versenyhátrányt okozna Európának, ahol az emiatt emelkedő energiaárak jócskán meghaladnák az amerikai áram- és fűtési költségeket. (Az Egyesült Államokban a palagázmezők kitermelésének gazdaságossá válása miatti energiatöbblet csökkentette az árakat.)Connie Hedegaard klímaügyi biztos aggodalmát fejezte ki: ha az emissziókereskedelmi rendszer (ETS) szétesik, azzal az unió elveszti a lehetőséget, hogy teljesítse kibocsátáscsökkentési vállalásait. Májusban Angela Merkel német kancellár volt az első tagországi kormányfő, aki nyíltan kiállt az ETS reformja mellett és a kvótafelesleg kivonását szorgalmazta.
Merkel ősszel tenne hathatós lépéseket az ügyben, közvetlenül a szeptemberi német szövetségi választások után. Egyúttal a megújuló energiák állami támogatását is átalakítaná Németországban – de részletekbe nem bocsátkozott. Hedegaard egyetért azzal, hogy a kivonás gyors megoldás lehet, amit még az idén életbe lehetne léptetni. Merkel színvallása azért meglepő, mert kormányzatán belül megoszlottak a vélemények az ügyről, ezért Németország a strasbourgi EP-szavazáson sem szerepelt a reformot határozottan támogató tagállamok között. (Merkel gazdasági minisztere ellenzi a kvóta-kivonást.)
A Societe General 2014-re 7,5 eurós karbonárfolyamot jósolt – igaz, még az EP voksolása előtti hónapokban.
Forrás: alternativenergia.hu