A NATO kibervédelemmel foglalkozó központja kidolgozta az irányelveket. Az ajánlásban megfogalmazzák, hogy a kiberhadviselés milyen nemzetközi jogi elvek alapján legyen szabályozva. A „Tallini útmutató a kiberhadviselére” c. kézikönyv felkeltette az orosz hivatalos szervek figyelmét.

A kézikönyv elnevezése nem véletlen. 2008-ban az észt fővárosban megalapított CCD COE intézet alapvető célja az, hogy segítse a NATO-t az elektronikus hadviseléssel kapcsolatos technikai, jogi és politikai kérdések rendezésében.

Maga a kézikönyv 95 elvet tartalmaz, amelyek szabályozzák a kibertérségben a konfliktusokat. A projekt szerzőinek véleménye szerint az állam vagy felelősségre vonja az agresszort, vagy „arányos ellenintézkedésekkel” válaszolhat. Az ilyen támadásokat „fegyveres támadásnak” lehet minősíteni, így jogos az önvédelem a megtámadott állam részéről, beleértve a hagyományos fegyverek alkalmazását is. Ugyanakkor nem tekinthető fegyveres támadásnak a kiberkémkedés, a számítógépes lopás, a honlapok elleni attak, amennyiben a károk nem állami méretűek. Az agresszor állam viseli a felelősséget, akkor is, ha más országokból való közvetítők útján végzi a támadást. A kézikönyv összeállítói szerint a kibertámadásokat a vegyi, a biológiai és a radiológiai fegyverek alkalmazásához kell hasonlítani.

Amint a Kommerszant-Vlaszty kiadvány rámutat, a tallinni útmutató az államok és a katonai tömbök tevékenységének elveit rajzolja meg átfogó kibertámadás esetére. A dokumentum szerzői értésre adták, hogy a kiberháborúkhoz nincs szükség új törvényekre, elegendő az érvényes nemzetközi jogi normák alkalmazása. Mindez gyökeresen ellentmond nemcsak Oroszország, de számos más állam elképzeléseinek. Oroszországnak azt javasolják, hogy foglalkozzon fontos, de az adott területen mégis csak másodrangú kérdésekkel: a hackerek elleni védelemmel, a szerzői jogok megsértése témájával.

Oroszországban figyelmesen tanulmányozzák a kiberháború kézikönyvét a Külügyminisztériumtól és a Védelmi Minisztériumtól kezdve a titkosszolgálatokig. A szakemberek szerint a tallinni útmutató lehetőséget nyújt arra, hogy a NATO-országok kiberháborút folytassanak.

Az elemzők azonban úgy látják, hogy a tömb országainak képviselői nemigen cselekednek az ajánlás szerint, legalábbis kezdetben. Mindenesetre a kompromisszumos készségre utal, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnöknek az a szándékuk, hogy júniusi találkozójuk során kormányközi egyezményeket írnak alá a kibertérséget érintő bizalmi intézkedésekről.

Forrás: ruvr.ru