Aktív béke - ez Abe Sinzo miniszterelnök jelszava, aki nyolcnapos európai útja során Brüsszelben az Európai Unió és a NATO központjába is ellátogat.

Miért tölt ilyen sok időt Európában? Mit akar elérni a japán miniszterelnök Londonban, Berlinben, Párizsban és Brüsszelben?

"Mindenekelőtt katonai-technológiai együttműködést"- mondta egy magát megnevezni nem kívánó japán diplomata a párizsi Le Figaro tudósítójának. Japán ugyanis tart Kínától, amely egyre fokozza gazdasági és katonai erejét. Obama elnök nemrég Tokióban újra hitet tett az amerikai-japán stratégiai együttműködés mellett. Japán nem bízik igazán az USA ázsiai elkötelezettségében.

Nem mintha Washingtonban nem gondolnák komolyan azt, hanem mert Amerikának nincs elég pénze. Nemrég a washingtoni Világbank jelentése közölte: Kína GDP- je immár magasabb, mint az USA-é, ha vásárlóerő paritáson számolunk. Japán is visszaesett: Ázsiában immár nemcsak Kína, de India is megelőzi, ráadásul a költségvetés hiánya a GDP duplája Japánban, az állam tehát nem képes finanszírozni a nagy katonai fejlesztéseket.

Tokió tehát közös katonai fejlesztési programokat akar Európával. Egyetlen kikötése van csupán: semmiképp sem kerülhet az új hadi technológia a kínaiak kezébe. Tokióban ugyanis emlékeznek annak a kínai tábornoknak a figyelmeztetésére, aki Obama látogatása kapcsán kifejtette: Kína népessége a tízszerese Japánnak, vagyis a szigetországnak el kell fogadnia ezt a különbséget minden területen. A gazdaságban és a fegyveres erők terén is. Japán egyenrangú nagyhatalomnak tekinti Kínát és esze ágában sincs elfogadni ezt a tízszeres különbséget.

Mi van az Oroszországgal és az ukrajnai konfliktussal? Erről is tárgyal Európában Abe Sinzo. Japánnak is van területi vitája Moszkvával, a Kurili-szigetek ügye kapcsán. Tokió támogatja Ukrajna területi egységét, ugyanakkor Japán Európánál is jobban függ az orosz földgáztól, mert a fukusimai katasztrófa miatt atomerőművei nem operatívak. Szahalin szigetén japán cégek is részt vesznek a földgáz kitermelésében és azt folyékony formában exportálják Japánba. Ez a szigetország gáz importjának 10%-a.

Japán nagyon óvatos Oroszországgal kapcsolatban, ezért keres partnert az Európai Unióban, amelynek helyzete sokban hasonlít Japánhoz.

Forrás: asiaport.hu