Felhatalmazást kért a kongresszustól Barack Obama amerikai elnök szerdán arra, hogy három éven át katonai erőt alkalmazhasson a Szíria és Irak területének jelentős részét uraló Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel szemben.

Az elnöki háborús felhatalmazási határozati javaslat értelmében elképzelhető lenne az amerikai erők "korlátozott" alkalmazása az IÁ, valamit az ahhoz "kapcsolódó személyek vagy erők'' ellen, de kizárnák bevetésüket "elhúzódó támadó szárazföldi harcokban". A dokumentum nem nevezett meg földrajzi határokat.

Obama egyúttal kérte a törvényhozástól az iraki háború 2002-ben történt engedélyezésének visszavonását is, de az elnöki javaslat egyúttal helyben hagyatná a röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott, az al-Kaida és társszervezetei elleni harcra vonatkozó felhatalmazást.

Az elnök által beterjesztett határozati javaslathoz csatolt levél szerint az IÁ "súlyos fenyegetést" jelent az Egyesült Államokra és közel-keleti szövetségeseire, s az a régión túl amerikai területre is kiterjed. A dokumentum elítélte az IÁ erőszakcselekményeit, a tömeges gyilkosságokat, és kitér négy amerikai túsz, James Foley, Steven Sotloff, Abdul-Rahman Peter Kassig és Kayla Mueller halálára, amelyért a terrorszervezetet tette felelőssé.

Az IÁ elleni amerikai légicsapások már tavaly augusztusban megkezdődtek, de az amerikai kormány az elmúlt hónapokban többször is kifejezésre juttatta álláspontját, miszerint a katonai erő alkalmazására való kongresszusi felhatalmazás a szövetségesek és az ellenségek számára is fontos üzenet lenne.

Barack Obama a Fehér Házban kamerák előtt kijelentette, hogy az IÁ elleni koalíció "támadásban van", és eddig mintegy kétezer légicsapást mért a terrorszervezetre, amely a szavai szerint "veszíteni fog". Az elnök ismételten hangsúlyozta, hogy nem egy újabb, az irakihoz vagy az afganisztánihoz hasonló háborúhoz kér felhatalmazást. Mint mondta, az iraki erőket és a szíriai felkelőket kiképző katonák bázisokon fognak szolgálni.

Az elnök egyúttal rugalmasságot kért, hogy előre nem látott helyzet esetén különleges egységeket vethessen be.

A kongresszus részéről az első reagálások szkeptikusok voltak. John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke Obama kérését szerdai sajtótájékoztatóján egy törvényhozási folyamat elejének nevezte és kijelentette: arra számít, hogy a kongresszus módosítani fog a határozati javaslat szövegén.

Boehner egy korábbi sajtóközleményében annak fontosságát hangoztatta, hogy a katonai parancsnokoknak meg kell adni a sikerhez szükséges rugalmasság lehetőségét és a felhatalmazást, egyúttal azt állítva, hogy az elnök kérése nem felel meg ennek a követelménynek. A házelnök ugyanakkor szerdán újságírók előtt kitért az elől, hogy részletezze kifogásait.

Mitch McConnell, a szenátusi republikánus többség vezetője Boehnerhez hasonlóan úgy vélekedett, hogy az elnök kérését komoly megfontolás tárgyává kell tenni. Megfigyelők szerint az amerikai szárazföldi erők bevetésének ügye éles vitákat gerjeszt majd a kongresszusban. Miközben több republikánus törvényhozó támogatná ezt a megoldást, az újabb közel-keleti háborúba való belebonyolódástól ódzkodó demokraták körében sok az ellenzője.

Nancy Pelosi, a képviselőházi demokrata kisebbség vezetője közleményében tartózkodott attól, hogy támogassa Obama elnök javaslatát, és úgy vélte, a kongresszusnak megfontoltan és gyorsan "szűkre szabott" törvényt kell elfogadnia az IÁ elleni harc ügyében.

Forrás: MTI