Az energiapiacok mostani gyengélkedése és a kínai gazdasági növekedés lassulása dacára a következő évtizedekben nőni fog és változásokat is hoz a világ energiafogyasztása.

Az Egyesült Államok 2030-ra eléri a teljes függetlenséget az olajellátásban, míg Oroszország a világon az elsődleges energiahordozók legnagyobb exportőre, s a második legnagyobb olaj- és gáztermelője marad - írta a BP Energy Outlook, amely 2030-ig prognosztizálta a világ energetikai helyzetének alakulását.

Mint megállapította, a globális energiapiac mostani gyengélkedése és a kínai gazdaság növekedésének lassulása dacára 2014-2035-ben összesen 34 százalékkal nő a világ energiaigénye, ami évi 1,4 százalékos bővülést jelent.

Előtörnek a megújulók

A dokumentum figyelmeztet, hogy az olaj és gáz árak radikális csökkenésének közepette sem elég a jelenlegi kemény körülményekhez alkalmazkodni, fel kell készülni a kihívások következő fordulójára, köztük a szén-dioxid kibocsátás további csökkentésére. Ennek jegyében 2035-ig a globális elsődleges energiatermelés növekedésének negyedét a megújuló források fogják adni.

Az Európai Unió energiaszükséglete 2035-re ott fog tartani, ahol 50 évvel korábban, annak ellenére, hogy gazdaságának nagysága közel 150 százalékkal haladja meg az akkorit. A BP arra számít, hogy az USA 2021-re eléri a teljes energiafüggetlenséget és 2030-ra az olajimporttól való függetlenséget. Kína 2035-re lehagyja az Egyesült Államokat mint a világ vezető olajfogyasztója, de az egy főre jutó olajfogyasztása még mindig csak a 27 százaléka marad az amerikainak.

Oroszország őrzi a pozícióját

A világ gázfogyasztása a két évtized alatt meg fogja haladni az Egyesült Államok és Oroszország jelenlegi együttes termelését. Az ipari forradalom óta a legalacsonyabbra esik a szénfogyasztás, 2035-re csak kevesebb mint 25 százalékát tenné ki az elsődleges energiaforrásoknak.

Az elemzők úgy vélik, hogy az egész periódusban Oroszország marad a világ egyik legnagyobb fosszilis üzemanyag-termelője, a világtermelés több mint 10 százalékával - írta a TASZSZ. Olajtermelése 2035-ig átlag napi 11 millió hordó marad, gáztermelése viszont az időszak végéig 30 százalékkal megnő a kereslet emelkedésének hatására.

Az áramfejlesztésben meghatározó marad a földgáz szerepe annak ellenére, hogy részesedése 58-ról 55 százalékra csökken, míg az atomenergiáé 14-ről 16 százalékra emelkedik, a vízi erőműveké 13 százalék marad, a szén részesedése pedig 14-ről 12 százalékra mérséklődik. Az ipar energiafogyasztása a húsz év alatt 10 százalékkal bővül, a leggyorsabb, 38 százalékos a szállításban lesz.

Nő a gázfogyasztás

Az olajtermelés 2035-re eléri a napi 11 millió hordót, ebben Oroszországot csak az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia hagyja le, a földgáztermelésben is a második lesz. A BP Outlook szerint erőteljesen növekedni fog a gázfogyasztás, amit alátámaszt a palagáz-termelés bővülése, amelynek mértéke évi 5,6 százalék lesz. A palagáz-termelés részesedése a 2014-es 10 százalékról közel 25 százalékra megy fel 2035-ben.

Az egyéb források hasznosítása ellenére a fosszilis üzemanyagok maradnak az uralkodók a piacon, és 2035-ben is a világ energiaellátásának közel 80 százalékát fogják biztosítani.

Mindjárt 8,8 milliárd embernek lesz szüksége energiára

Az energia iránti igény növekedésének fő hajtóereje a lakosság létszámának és jövedelmének emelkedése. 2035-re a világ lakossága megközelíti a 8,8 milliárd főt, vagyis a mostaninál 1,5 milliárddal több embernek lesz szüksége energiára. Ez idő alatt a világ GDP-je több mint kétszeresére megy fel, a növekedés mintegy felét Kína és India adja. A fejlődő gazdaságok hajtják fel az olaj iránti igényt - ahogy a járművek száma a Földön megkétszereződik, ennek több mint a felét Kína és India adja.

Forrás: napi.hu