Harminc évvel a csernobili katasztrófa után Ukrajnára még mindig súlyos terheket ró a tragédia következményeinek kezelése, szakértők azonban már megoldásokat is kínálnak arra, hogyan lehet hasznosítani az atomerőmű környékét, a radioaktív fertőzés miatt a mezőgazdasági termelésből kivont úgynevezett tiltott zónát.

1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb ipari balesete a mai Ukrajna területén lévő csernobili atomerőműben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a nukleáris baleset által érintett Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában máig összesen több mint ötezer olyan személyt jegyeztek fel, akik a nukleáris baleset idején 18 évesnél fiatalabbak voltak, és a katasztrófa után pajzsmirigyrákban betegedtek meg. Nemzetközi és ukrán szakértők egyöntetűen rámutatnak arra, hogy az 1986-ban történt csernobili atombaleset előtt gyerekeknél szinte egyáltalán nem fordult elő az említett országokban pajzsmirigyrák, így a megbetegedések magas száma egyértelműen a nukleáris baleset következménye.

Nem bizonyítható ugyan közvetlen kapcsolat, de egyes ukrán szakértők rámutatnak arra, hogy a második generációban, azaz a katasztrófa idején nagy sugárdózisnak kitett akkori gyerekek gyermekeinél megnövekedett számban fordul elő Ukrajnában törpenövés, cukorbetegség, leukémia és egyéb daganatos megbetegedés. Azt azonban már korábban lejegyezték, hogy nagy számban születtek törpenövésű borjaik azoknak a szarvasmarháknak, amelyek hosszabb ideig voltak kitéve radioaktív sugárzásnak a csernobili zónában, így nem kizárt, hogy embereknél is hasonló mutáció öröklődhet.

Tavaly júliusi adatok szerint Ukrajnában jelenleg 4186 személy kap állandó havi állami támogatást a csernobili katasztrófával összefüggésben szerzett tartós egészségkárosodás miatt. Közülük 855-en elhunyt házastársuk után kapják a rokkantsági nyugdíjat.

Vannak azonban, akik idegenforgalmi úticélnak tekintik az egykori tragédia helyszínét. Ukrán híradások szerint az extrém turizmus egyik közkedvelt célpontja lett a csernobili zóna, benne a szellemváros, Pripjaty. Egyes "irodák" szerveznek olyan illegális látogatásokat, amikor kísérővel a kerítés résén át, mindenféle ellenőrzést és biztonsági óvintézkedést figyelmen kívül hagyva viszik be a turistákat, akik kívánság szerint az éjszakát is a zónában tölthetik. Szerveznek továbbá - legális és illegális - vadászatokat, horgászatot is a területen.

Ma is gyakran buknak le tolvajok, akik a zónából sugárzó fémeket és fát csempésznek ki, a korábban ott lakók személyes tárgyait fosztogatják, amelyek később a feketepiacokon tűnnek fel. Létezik viszont legális fa- és fémkereskedelem is, ez esetben hatósági dokumentumokkal igazolják a szállítócégek, hogy a zónából származó fém vagy fa radioaktivitási szintje nem haladja meg az egészségre veszélyes mértéket.

A szakemberek azonban már több tervet is kidolgoztak arra vonatkozóan, miként lehet hasznosítani a katasztrófa által sújtott környéket.

Az egyik ilyen lehetőség, amely már a megvalósulás felé halad, hogy atomtemetőt hoznak létre a területen. Az elhasznált fűtőelem-tároló ötlete már évekkel ezelőtt felvetődött, de megvalósításához csak 2014 augusztusában láttak hozzá az erőművet üzemeltető Enerhoatom ukrán állami vállalat és az amerikai Holtec között létrejött szerződés alapján.

Egy másik kormányzati elképzelés az, hogy a területen alternatív energia előállítására alkalmas eszközöket állítsanak fel. A terv megvalósításához először az atomerőmű körüli, mintegy 260 ezer hektáros tiltott övezetet 30 kilométeres sugarúról 10 kilométeresre csökkentenék. Ukrán kormányzati források szerint a különleges ipari terület kijelöléséről szóló törvényjavaslatot már kidolgozták, de még nem terjesztették a parlament elé. Egy másik lehetőség a repcetermesztés a területen, amiből bioüzemanyag állítható elő. A szakemberek szerint a repce olyan növény, amelybe nem épülnek be a radioaktív szennyezőanyagok.

A napokban jelentette be a csernobili atomerőmű igazgatója, hogy Kijev reményei szerint hosszú évek után végre az idén elkészül és a sérült 4-es energiablokk fölé helyezik a francia Novarka konszern által épített új szarkofágot. Szintén elkészülhet az év végéig a használt nukleáris fűtőelemek tárolója. A szükséges próbaüzemek után a tervek szerint már jövőre megkezdődik a létesítmények működtetése.

A nemzetközi donorok további 87,5 millió eurót nyújtanak Ukrajnának a csernobili beruházások megvalósítására

Összesen mintegy 87,5 millió euró támogatást kap Ukrajna a harminc évvel ezelőtti csernobili atomerőmű-baleset helyszínén megvalósítandó projektek finanszírozására - közölte újságírókkal Sigeki Szumi, Japán kijevi nagykövete azon a donorkonferencián, amelyet hétfőn tartottak az ukrán fővárosban.

A jelentések szerint a hét legfejlettebb ipari ország (G7) és az Európai Bizottság együttesen mintegy 45 millió euró kiegészítő támogatást ajánlottak fel - ebből az EU része mintegy 20 millió euró -, 2,5 millió eurót pedig más államok. "Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatja azt a javaslatot, hogy további 40 millió eurót különítsenek el a pénzintézet forrásaiból" - tette hozzá a japán diplomata.

Hennagyij Zubko ukrán miniszterelnök-helyettes, regionális fejlesztési miniszter bejelentette a konferencián, hogy Ukrajna 1,4 millió euró saját forrást fektet a csernobili beruházásokba.

Az összegyűjtött összeget az új szarkofág befejezésére és kiégett atomerőművi fűtőelemek tárolójának a megépítésére fordítják.

A csernobili atomerőmű igazgatója a napokban jelentette be, hogy Kijev reményei szerint hosszú évek után végre az idén elkészül és a sérült 4-es energiablokk fölé helyezik a francia Novarka konszern által épített új szarkofágot. Szintén elkészülhet az év végéig a használt nukleáris fűtőelemek tárolója. A szükséges próbaüzemek után a tervek szerint már jövőre megkezdődik a létesítmények működtetése.

Margaritis Schinas, az Európai Bizottság szóvivője ukrán sajtójelentések szerint hétfőn Brüsszelben közölte, hogy a csernobili atombaleset bekövetkezte óta az Európai Unió és elődje, az Európai Közösség összesen 550 millió eurónyi összeggel vállalt részt csernobili beruházások finanszírozásában.

Forrás: MTI