Donald Trump amerikai elnök csütörtöki nyilatkozatában kijelentette, hogy az Egyesült Államok egyelőre "nem beszél" megelőző csapásmérésről Észak-Koreára.

Az elnök a bedminsteri (New Jersey) golfklubjában - ahol nyári szabadságát tölti - Mike Pence alelnökkel együtt jelent meg az újságírók előtt, és rövid nyilatkozatot tett.
   
Donald Trump figyelmeztette Észak-Koreát, hogy ha bármit is lép, vagy támadást tervez az Egyesült Államok és szövetségesei ellen, akkor "legyen nagyon ideges", mert "olyan bajba kerülhet, mint korábban kevés más nemzet". Hangsúlyozta, hogy keddi kijelentése, miszerint "tüzet és haragot" zúdít Észak-Koreára, "talán nem volt eléggé kemény". Majd hozzátette: Phenjan "hosszú évek óta ezt csinálja országunkkal, és már ideje volt, hogy valaki felemelje szavát ennek az országnak a népéért és más országok népeiért is".
   
Az elnök ugyanakkor leszögezte, hogy Washington továbbra is számol a feszültség tárgyalásos enyhítésével és a konfliktus ily módon történő rendezésével.
   
Amikor az egyik újságíró azt firtatta, hogy várható-e megelőző csapásmérés Észak-Koreára, Trump határozottan kijelentette: "erről nem beszélünk soha, majd meglátjuk, mi történik".
   
Trump ismét kifejtette, hogy Kína tehetne többet is a helyzet rendezése érdekében, de az az érzése, hogy Peking a jövőben aktívabb lesz ez ügyben.
   
A rövid sajtótájékoztatón bejelentette azt is, hogy "szükségállapotot" fog kihirdetni a kábítószerek és opiáttartalmú szerek terjedése miatti országos válság enyhítésére, de ennek részleteiről egyelőre nem mondott semmit.
   
Donald Trump a sajtóértekezlet előtt konzultációt tartott nemzetbiztonsági tanácsadóival. Erről külön tájékoztatta az újságírókat. Kifejtette, hogy az afganisztáni háború új stratégiáját illetően nemsokára döntést hoz.
   
Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Herbert McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó változatlanul élvezi a bizalmát. Ezt az állásfoglalását megfigyelők különösen fontosnak tartották, sajtójelentések szerint ugyanis a Fehér Ház stratégiai tanácsadója, Steve Bannon McMaster eltávolítását szorgalmazza, éppen az afganisztáni háborúban követendő új stratégia miatti nézetkülönbségükre hivatkozva.
   
Iránnal kapcsolatban az elnök ismét hangot adott azon véleményének, hogy az iszlám köztársaság nem tartja be az atomalku "szellemiségét".
   
Moszkva döntéséről, miszerint az oroszországi amerikai képviseletek munkatársainak létszámát 775 fővel csökkenteni kell, megjegyezte: "úgyis megpróbáltuk csökkenteni a bérköltségeket, így nagyon hálás vagyok, hogy ezektől az alkalmazottaktól most megválhatunk. Nincs reális oka, hogy visszavegyük őket."

NATO-illetékes: nem tartozna az ötödik cikkely hatálya alá egy észak-koreai támadás Guam ellen

Nem tartozna a NATO-alapszerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkelyének hatálya alá egy esetleges észak-koreai támadás az Egyesült Államok csendes-óceáni külbirtokát képező Guam szigete ellen - közölte a katonai szövetség egyik névtelenséget kérő illetékese csütörtökön.

A tisztségviselő úgy vélekedett, hogy Guam jogilag nem számít az Egyesült Államok részének, és más szempontból sem tartozik a kérdéses cikkely hatálya alá, így nem vonatkozik rá a kollektív védelmi garancia.
   
Mint mondta, az esetleges katonai válaszlépések ezért kizárólag a szervezet tagállamainak politikai döntésén múlnának.
   
A NATO-t létrehozó, 1949-ben aláírt szerződés ötödik cikkelye automatikus szolidaritást ír elő, azaz a tagállamoknak az egyik szövetséges ellen indított támadást valamennyiük ellen irányuló agressziónak kell tekinteniük. A hatodik cikkelyben ugyanakkor kitértek rá, hogy ez a NATO-tagok területére vagy a joghatóságuk alá tartozó szigetekre, illetve a fegyveres erőikre vonatkozik az észak-atlanti térségben a Ráktérítőtől északra.
   
Guam az Egyesült Államok legtávolabbi területe a Csendes-óceánon. A sziget, ahol amerikai katonai támaszpont működik, légvonalban 3300 kilométerre fekszik Észak-Koreától, és így földrajzilag közelebb van Ázsiához, mint a legközelebbi amerikai szövetségi államnak számító Hawaii-hoz.
   
Az utóbbi napokban kiéleződött a feszültség az Egyesült Államok és Észak-Korea között. Donald Trump amerikai elnök "tűzzel és haraggal" fenyegette Phenjant, amely erre válaszul közölte: "komolyan mérlegeli", hogy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáival csapást mér Guam szigetére.

Hiányzik a kommunikációs csatorna vészhelyzetre Phenjan és Washington között

Washington és Moszkva az évtizedek során mechanizmusokat alakított ki, hogy megakadályozzák a válságok kicsúszását az ellenőrzés alól. Ezek lehetnek vészhelyzetre fenntartott vonalak, más néven forródrótok, műholdak,  felderítő repülések, amelyek lehetővé teszik a nukleáris fegyverekkel rendelkező ellenfelek számára a katonai mozgások kölcsönös követését.

Ilyen biztonsági hálózat nem létezik Washington és Phenjan között, ami annak kimondására készteti a szakértőket, hogy baleset, téves állítás, valamelyik fél akcióinak hibás értelmezése a másik fél által  nagyszabású konfliktusba torkollhat, még akkor is, ha egyik fél sem akar háborút.
   
A feszültség érezhetően megnőtt az elmúlt néhány napban, miután Észak-Korea "komoly leckére" figyelmeztette Washingtont, ha akcióba lendülne ellene. Donald Trump amerikai elnök válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokat érő bármely fenyegetést Phenjan részéről "tűzzel és haraggal" fogadna az amerikai oldal.
   
Trump váratlan megjegyzései válaszra késztették Észak-Koreát, amely rakétacsapást helyezett kilátásba az amerikai külbirtok, a csendes-óceáni Guam szigete ellen.
   
Szakértők rámutattak arra, hogy korlátozottak a kommunikációs csatornák, amelyeken keresztül a két fél javaslatokat tehetne az észak-koreai rakéta- és nukleáris program miatt keletkezett feszültségek oldására.
   
"Van néhány ad hoc és analóg kommunikációs csatorna köztünk és Észak-Korea között, de semmi olyasmivel nem rendelkezünk, amely... kiállhatná  egy stresszhelyzet próbáját" - közölte Jon Wolfsthal Barack Obama volt elnök egyik katonai tanácsadója.
   
A két fél között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, nincsenek követségek.  Kapcsolatokat tartanak fenn ENSZ-képviseleteiken, pekingi nagykövetségeiken, valamint tisztjeiken keresztül Panmindzsonban, a Koreai-félszigetet kettéválasztó katonailag megerősített demarkációs vonal azon helyén, ahol aláírták az 1950-53-as koreai háborút lecsendesítő fegyverszüneti egyezményt.
   
Washington üzeneteket küld Kínán, Phenjan szövetségesén és szomszédján keresztül, vagy az amerikai érdekképviseletet Phenjanban ellátó Svédországon át.
   
Létezett úgynevezett forródrót Szöul és Phenjan között, de Kim Dzsong Un észak-koreai vezető 2013-ban megszüntette, s nem volt hajlandó ismét üzembe helyeztetni - közölte Gary Samore , a Fehér Ház volt magas beosztású tanácsadója.
   
Még a nukleáris eszközökkel rendelkező India és Pakisztán között is létezik egy sor alapmegállapodás, amelyek egy véletlenül kitörő háború kockázatát hivatottak csökkenteni, valamint kötelezettségvállalás, hogy nem támadják egymás nukleáris telepeit.
   
Februárban a nukleáris és rakétaprogramjaikat állandóan bővítő ősellenségek újabb öt évre megújították azt a megállapodásukat, hogy elkerülendő a félreértést tájékoztatják egymást  a nukleáris fegyvereket is érintő balesetekről. A két ország egy 1998-as megállapodás részeként minden év januárjában kicseréli nukleáris telepeinek listáját. Mindazonáltal szakértők azt mondják, hogy Indiának és Pakisztánnak további bizalomerősítő intézkedésekre van szüksége a kettejük közötti erősen feszült viszony miatt.
   
A hidegháború idején Washingtonnak és Moszkvának évekre volt szüksége forródrótok létesítésére, beazonosítási eljárások, egyéb eljárások kidolgozására. Ezek az eljárási rendek még mindig érvényben vannak, de időközben Washington és Moszkva újabb csatornákat is létesített. "Konfliktuscsökkentő csatornát" használnak például Szíriában ahol mindketten katonai műveleteket hajtanak végre, biztosítandó, hogy ne kerüljenek összeütközésbe egymással.
   
A hidegháború idején azonban még így is voltak olyan incidensek, amelyek Washingtont és Moszkvát a háború szélére sodorták, főleg a korai riasztó rendszer hibái miatt - mondja Lisbeth Grolund, egy fegyverzetellenőrzési szervezet szakértője.
   
"Egyszer a Szovjetunióban olyan figyelmeztetést kaptak, hogy támadás van folyamatban. Minden reálisnak tűnt, de az illetékes úgy döntött, hogy nem továbbítja az információt a parancsláncolaton. Kiderült, hogy helyesen cselekedett, mert semmiféle támadás nem volt. A műholdjuk csupán fényvisszaverődést észlelt a felhőkről" - meséli Grolund.

Forrás: MTI