Az Európai Bizottság konzultációt indít és munkacsoportot hív össze az álhírek, illetve az internetes félretájékoztatás vizsgálatára a tudományos élet, az online platformok, médiaszervezetek és a társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével.

Az uniós végrehajtó testület hétfői tájékoztatása szerint a munkacsoport munkája és a konzultáció eredménye hozzá fog járulni a 2018 tavaszára elkészülő uniós szintű stratégia kialakításához, melynek célja az álhírek terjedésének megakadályozása lesz.   

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a kezdeményezéssel kapcsolatban elmondta, mivel jelentős a hírek és álhírek áradata, olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik a hamis közlések azonosítását, az online környezet iránti bizalom megerősítését és az információk kezelését. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a szólásszabadság, a médiapluralizmus és a sokoldalú, megbízható tájékoztatáshoz való jog között.   

A február közepéig tartó konzultáció kérdései arra keresik a választ, hogy milyen uniós szintű intézkedésekkel lehetne megfelelő eszközöket kialakítani, amelyekkel azonosítani lehet a megbízható és ellenőrzött információkat, és amelyek megkönnyítik az alkalmazkodást a digitális kor kihívásaihoz. A konzultáció az online álhíreknek és félretájékoztatásnak csak azon fajtájával foglalkozik, amelynek tartalma nem jogellenes és ezért jelenleg nem orvosolható az uniós vagy a nemzeti jog eszközeivel vagy önszabályozó intézkedésekkel.   

Az Európai Parlament 2017 júniusában állásfoglalást fogadott el, melyben felhívta az uniós bizottságot, hogy készítsen mélyreható elemzést a jelenlegi helyzetről és a jogi keretről az álhírek tekintetében, valamint ellenőrizze a jogalkotáson alapuló beavatkozás lehetőségét a valótlan tartalmak terjesztésének és terjedésének a visszaszorítása érdekében.   

Október végén uniós tagállamok arra szólították fel Brüsszelt, hogy fokozza erőfeszítéseit az unió és tagországainak hitelét romboló, EU-n kívüli forrású, főként orosz dezinformációs és propaganda tevékenység visszaszorítása érdekében. Véleményük szerint égető szükség van az Európai Unió stratégiai kommunikációs képességeinek fejlesztésére a félretájékoztatást és megtévesztést célzó kampányok megelőzése érdekében. A "kifinomult és intenzív" kampányok célja, hogy bizalmatlanságot és elégedetlenséget teremtsenek a demokratikus renddel, az Európai Unióval, a transzatlanti közösséggel és partnereivel szemben, és gyengítsék egységüket - foglaltak állást.   

Információk szerint jelentősen élénkült az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO ellen folytatott orosz és kínai propagandatevékenység. Az említett országok komoly energiát fektetnek abba, hogy különböző médiumokon, közösségi oldalakon keresztül dezinformációs és propagandatevékenységet folytathassanak, befolyásolva ezzel a közhangulatot, az érintett országok és közösségek politikájának alakulását.

Forrás: MTI