http://komlomedia.hu/magyar-futar/10-belfold/11603-az-erdei-fulesbagoly-lett-az-ev-madara#sigProIdd7d6a8963a
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közönségszavazásán az erdei fülesbagoly vitte a prímet 3146 szavazattal. A füleskuvik 2312, az uráli bagoly 1118 voksot kapott.
1979-ben indították el az Év Madara programot azzal a céllal, hogy a természetvédelmi problémákkal érintett fajokat vagy madárcsoportokat a társadalom szélesebb rétegei is megismerjék. Most a 2020-as év madarát lehetett megválasztani.
Az erdei fülesbagoly Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg. Közepes termetű bagolyféle, testhossza 31–37 cm, szárnyfesztávolsága 85–99 cm. Szárnya hosszú és meglehetősen keskeny, szeme narancsvörös, tollfüle méretes. Utóbbit képes lelapítani, de például udvarlásnál vagy rejtőzködés közben nem rejtegeti karakteres fejdíszét. A nappalokat pihenéssel tölti, szürkületkor azonban aktivizálódik, a sötétség beálltával pedig táplálékkereső portyára indul. Az erdei fülesbagoly elsősorban rágcsálókkal (főként mezei pockokkal) táplálkozik, de étlapján egérfélék és énekesmadarak is szerepelnek.
Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll. Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek.
A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészeli át. Hazai állománya stabil, 6500-12 000 párra tehető, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdeifülesbagoly-állomány is. A védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Forrás: Turista Termlészetjáró Magazin