http://komlomedia.hu/magyar-futar/10-belfold/4907-genmodositott-allatokat-fejlesztettek-magyar-tudosok#sigProId71734e4f56
Ellenanyagot termelő, génmódosított állatokat fejlesztett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont startup cége, az ImmunoGenes.
A biotechnológiai eljárást a japán Kyowa Hakko Kirin gyógyszergyár hasznosítja - olvasható az ELTE közleményében. Kacskovics Imre immunológus, az ELTE immunológiai tanszékének docense és kutatócsoportja génmódosított állatokat, például egereket állított elő, amelyek képesek olyan betegségek kiváltói ellen is ellenanyagot termelni, amelyek esetében az eddigi eljárások kudarcot vallottak. Az eljárás 2012-ben Akadémiai Szabadalmi Nívódíjban részesült.
Vannak olyan terápiás területek, amelyeken nagyon nehéz ellenanyagot fejleszteni, ugyanis az állatok immunrendszere a kérdéses terápiás célpontot nem ismeri fel hatékonyan, ezért ellenanyagot sem termel ellene. A magyar kutatócsoport fejlesztése olyan, genetikailag módosított állatok létrehozásához vezetett, amelyek sokkal hatékonyabban reagálnak még az ilyen nehéz célpontokra is, alkalmazásukkal az ilyen ellenanyagok előállítása is megvalósulhat.
Az ELTE és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont startup cége, az ImmunoGenes Biotechnológiai Kft és AG több hazai és külföldi befektetőt is meg tudott nyerni. A transzgenikus, vagyis génmódosított állatokra elsősorban a gyógyszergyártóknak van szükségük. Jelenleg több nemzetközi gyógyszeripari nagyvállalat teszteli az ImmunoGenes által kifejlesztett állatokat, és az egyikkel, a japán Kyowa Hakko Kirin céggel az elmúlt napokban írtak alá hasznosítási szerződést.
Az ellenanyagok olyan fehérjemolekulák, amelyeket az immunrendszer azért termel, hogy semlegesítse a szervezetbe került kórokozókat. Minden egyes ellenanyag a kórokozó vagy idegen molekula egyedi részét, az úgynevezett antigént ismeri fel, majd hozzákapcsolódva elpusztítja. Ellenanyag termelődik akkor is, ha legyengített vírus kerül a szervezetbe védőoltás formájában. Számos betegség gyógyításában hoztak és hoznak áttörést az ellenanyagok. Segítségükkel célzottabban kezelhetőek egyes daganatos megbetegedések, az olyan autoimmun betegségek, mint a reumás ízületi gyulladás. Ezek az anyagok nemcsak a jelen és jövő gyógyszerei, hanem sok területen - kórházi laborvizsgálatok, orvos-biológiai és gyógyszerészeti kutatások - ma már nélkülözhetetlenek.
Alkalmazásuknál a legnagyobb gond az, hogy nagyon sok fontos kórokozó (malária, HIV, influenza) vagy más terápiás célpont esetében a hagyományos módszerekkel nem állítható elő ellenanyag. Az emberek gyógyítására állatokban, főként egerekben termelik ezeket az anyagokat, majd módosítják őket, hogy az emberi szervezetre ne legyenek veszélyesek. Jelenleg több mint 25-féle ellenanyagot használnak világszerte különféle terápiákban, számuk várhatóan hamarosan az ötvenet is meghaladja. E gyógyszerekz éves piaci értéke meghaladja az 50 milliárd amerikai dollárt (11 ezer milliárd forint) - írta közleményében az ELTE.
Magyar innováció a biotechnológiában
Immunológiai kísérleteink „melléktermékeként” vettük észre, hogy az általunk genetikailag módosított egerekben sokkal több ellenanyag termelődik, mint más ismert eljárások során – magyarázta pár évvel ezelőtt az új immunglobulin-termelő eljárás kidolgozásának előzményeit Kacskovics Imre, az ELTE Immunológiai Tanszékének docense, a technológia fejlesztésére és értékesítésére létrehozott Immunogenes Kft társtulajdonosa. Ha az általunk felismert eredményeken alapuló eljárás elterjed, akkor jóval kevesebb állat is elég lesz ugyannak az ellenanyag mennyiségnek a termeléséhez – összegezte az innovatív technológia előnyeit Kacskovics Imre, aki az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának ösztöndíjasaként a gödöllői Állatorvostudományi Egyetem Élettani és Biokémiai Tanszékén kezdte kutatói pályafutását.
A fehérjetermészetű ellenanyagok a szervezet védekezőrendszerének kritikus alkotóelemei. Egyes immunhiányos betegségekben az immunglobulinok nem termelődnek elégséges mennyiségben, ami a szervezet számára végzetes kimenetelű is lehet. E betegeket tünetmentessé lehet tenni, azzal hogy az emberi vérből tisztított ellenanyagokat rendszeres időközönként a betegek szervezetébe fecskendezik. Az ellenanyag-terápia igen jelentős áttörésnek számított az 1980-as évek elején, mert így gyógyíthatóvá vált számos, korábban akár halálos kimenetelű immunbetegség - mondta Kacskovics Imre, majd kihangsúlyozta: sajnos manapság csökken a véradók száma, pedig többek között ebből a szempontból is egyre nagyobb szükség lenne rájuk. Bár kisebb mértékben, de állatokban termelt ellenanyagokat is alkalmaznak terápiás célokra (pl. kígyómarás ellen vagy vesetranszplantációt követően).
Az állati eredetű ellenanyagok terápiás lehetőségeit azonban alapvetően korlátozza az a tény, hogy ezek az emberi szervezet számára idegen anyagoknak minősülnek és hosszabb távon ún. szérumbetegséget okoznak. A kutató elmondta, hogy ennek a problémának az egyik lehetséges megoldása azoknak a genetikailag módosított állatoknak a kifejlesztése, amelyek emberi ellenanyagokat termelnek. A terápia mellett az ellenanyagokat széles körben alkalmazzák diagnosztikai és kutatási célokra is. Újonnan kifejlesztett technológiánk mindezek hatékonyságát alapvetően fokozhatja – mondta az ELTE docense.
Az 1987-ben eredetileg állatorvosként végzett Kacskovics Imre kutatómunkájának kezdetén arra volt kíváncsi, hogy a tehenek véréből milyen mechanizmus juttatja át az immunglobulinokat, vagyis a specifikus immunválaszért felelős ellenanyagokat a tehéntejbe. Az immunológusnak sikerült azonosítania a tehén tejmirigysejtjeiben egy olyan receptor fehérjét, amelyről kiderült, hogy meghatározó szerepet játszik az antitestek lebomlásának és szervezeten belüli megoszlásának szabályozásában is. A folyamat jobb megértése érdekében a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban dolgozó kolléganőmmel, Dr. Bősze Zsuzsannával (MTA doktora, tudományos tanácsadó) genetikailag módosított, ún. transzgenikus egerekben kezdtük el vizsgálni e receptor szerepét, kifejeződésének szabályozó faktorait – magyarázta a kutató, majd hozzátette: az egerek ideális alanyai az immunológiai kísérleteknek, mert a méretük miatt könnyű velük dolgozni, gyorsan szaporodnak és az egyes egyedek genetikailag nagymértékben hasonlítanak egymáshoz.
Az egérzigótákba a kutatók a szarvasmarha immunglobulin termelését és lebontását szabályozó receptor génjét fecskendezték be, amely így beépült az egér sejtjeinek saját génállományába. Mivel a gén bejuttatása az egér egyedfejlődésének nagyon korai, egysejtes szakaszában történik, ezért a megszületendő, kifejlett egér valamennyi sejtje tartalmazza az idegen DNS szakaszt. A kutató elmagyarázta, hogy az idegen gén kifejeződése, azaz fehérjemolekulákká történő átírása sejt- és szövetspecifikus, így a gén által kódolt receptor az egér ugyanazon sejtjeiben és szöveteiben jelenik meg, mint a tehenekében. A meglepő eredmény az volt, hogy az idegen DNS hatására a transzgenikus egerek jelentősen nagyobb mennyiségű ellenanyagot termeltek, mint vártuk – mondta Kacskovics Imre. Így az ellenanyagok szervezeten belüli megoszlását vizsgáló alapkutatásból, mintegy nem várt melléktermékként az antitestek előállításának új, a meglévő eljárásoknál jóval hatékonyabb módjára bukkantunk – tette hozzá az immunológus.
Kacskovics Imre, akinek teljesítményét a közelmúltban az ELTE Innovatív Kutatója díjjal ismerte el az egyetem, elmondta, hogy az általuk kidolgozott, transzgenikus egereken alapuló technológia az ELTE és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont közös szellemi tulajdona. Az új technológiát 2006 végén és 2007 közepén benyújtott szabadalmi bejelentések védik – említette az immunológus. Kacskovics Imre cége, az Immunogenes Kft. tulajdonképpen összetett feladatot lát el, amennyiben egyszerre foglalkozik kutatásfejlesztéssel és az új technológia piacon történő értékesítésével. Örömmel mondhatom, hogy az új eljárás felkeltette a hazai és nemzetközi befektetők figyelmét – mondta az immunológus, hozzátéve, hogy 2008-ban sikerült magyar és külföldi magántőkét egyaránt bevonni a biotechnológiai vállalkozás üzemeltetésébe. A cég 2008-ban megnyerte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatát, amelynek keretében transzgenikus nyulak előállításán és értékelésén dolgoznak.
Kacskovics Imre úgy véli az Immunogenes életében jelentős előrelépés, hogy sikerült szerződést kötniük a transzgenikus birkák létrehozásával foglalkozó skóciai Roslin Intézettel. A Roslin Intézetben a mi technológiánk alapján állítanak elő genetikailag módosított birkákat, amelyek hasznosítási joga az Immunogenes-t, ill. rajta keresztül az ELTE-t és az MBK-t illetik majd meg – hangsúlyozta a kutató, továbbá elmondta, hogy a magyar innováció védelme érdekében leszerződtek egy, a biotechnológiai ügyek jogi képviseletében kiemelkedően elismert amerikai ügyvédi irodával, amely az üzleti tárgyalások folyamán látja el a vállalat érdekképviseletét. A nemzetközi befektetők és partnerek növekvő érdeklődése, valamint az értékesítésről folytatott tárgyalások előrehaladása reményt ad arra, hogy az új biotechnológiai eljárásunk a gyakorlatba is utat találva az ellenanyagok előállításának egy nagyon hatékony módszerévé válhasson – mondta még pár éve Kacskovics Imre.
Forrás: richpoi.com
Kapcsolódó blog bejegyzésünk:
Genetikai kísérletek: ember-állat hibridek Kattintson ide...