http://komlomedia.hu/magyar-futar/14-iq-light/6414-az-internet-tonkretette-a-rendori-munkat#sigProId51d075da04
Cégek, kormányok és bűnözők egyaránt vadásznak az adatainkra, mindez azonban csak a kezdet. Marc Goodman biztonsági szakértő az 1990-es évek közepétől foglalkozik a kiberbűnözéssel. Az elmúlt évtizedekben képezte többek között az Interpol nyomozóit, tanácsokat adott a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) és egyetemi előadásokat tartott. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiberbűnözés területén a következő években tovább romolhat a helyzet.
"Az internet tönkretette a rendőri munkát. A bűnözés nemzetközivé vált, míg a rendőrség továbbra is helyi szinten tevékenykedik. Amennyiben régen bankrablás volt egy városban, akkor tudni lehetett, hogy a bűncselekmény helyszíne, a sértettek, a videofelvételek és az ujjlenyomatok egyaránt abban a városban voltak és az ügyért a helyi rendőrség felelt. Napjainkban valaki Oroszországban ülve - különböző nemzetközi szervereken keresztül - megtámadhat egy brazíliai bankot, majd New Yorkban folytathatja a tevékenységét, a rendőrség pedig nem érti ezt az egészet."
"A felelősök azt mondják, hogy hatékonyabb taktikákra, jobb eszközökre és képzésre van szükség. Ez mind igaz, de nem jelent nagy különbséget. A bűnözők mindig is innovatívabbak voltak a rendőrségnél. 1996-ban én alapítottam meg Los Angelesben a rendőrség online részlegét, miután azt mondtam a főnökömnek, hogy szükségünk van egy számítógépes bűnözés elleni egységre. Ő visszakérdezett: Az micsoda? Az, amikor valakit fejbe dobsz egy monitorral? A bűnőzöknek már a rendőrség előtt volt számítógépük, mobiltelefonjuk. Emlékszem az 1990-es évek elejére, amikor a kolumbiai és a mexikói drogkartellek leszámolásokat hajtottak végre. A Los Angelesben lévő kereskedők eljuttatták a bevételi adatokat a mexikói Caliban lévő számítógépbe. Amikor lefoglaltuk az ő számítógépeiket, akkor azokon semmilyen adatot sem találtunk. Minden információ a mexikói PC-n volt" - elevenítette fel első élményeit Marc Goodman.
A szakértőnek leginkább az nem tetszik, hogy napjainkban szinte minden adatunk online van. Ezek közé tartoznak a hitelkártya- és az egészségügyi adataink is, amelyek így könnyedén ellophatók. A pénzügyi szolgáltatások és a kritikus infrastruktúrák, például az erőművek elleni támadások pusztító következményekkel járhatnak. De ugyanez igaz az intimebb információk felhasználására is. Az okostelefonjaink tudják, hogy kivel töltjük a napunkat, mennyi ideig vagyunk a bárban vagy mikor megy el egy nő egy klinikára.
A Szilícium-völgyben eközben mindenki az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségére (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Irodára (FBI) mutogat, de a Google tulajdonában már most sokkal több adat van, mint amennyivel az FBI valaha is rendelkezni fog. Az USA-ban mindenki gyűjthet információkat, nem csupán a kormány és miután senki sem tudja, hogy az adatgyűjtés mennyire kiterjedt, ezért az emberek könnyen áldozatokká válhatnak.
Van néhány cég, amely beszél az adatvédelemről, talán komolyan is gondolják, talán nem. Mi ezt nem tudjuk, csak megbízunk a kódokban, amelyeket senki sem ismer. De a dolgok internetének, a nanobiológiának, a szintetikus biológiának, a mesterséges intelligenciának, a robotikának egyaránt vannak olyan jellemzői, amelyek érintik a magánéletet és a biztonságot.
"A Cisco szerint 2020-ra körülbelül 50 milliárd új eszközt fogunk a világhálóhoz csatlakoztatni, míg az Intel 200 milliárdra teszi e készülékek számát. A Hewlett-Packard az egyik tanulmányában ugyanakkor arról írt, hogy a mostani megoldások 70 százaléka rendelkezik biztonsági hibával. Összekötjük az autókat, a televíziókat, a térfigyelő kamerákat, a lépésszámlálókat az internettel és minden feltörhető. Még a házunk előtti utcai lámpa is saját IP-címet kap majd. A tartalmon és a magánélet védelmén kellene gondolkodnunk, ehelyett egyszerűen piacra dobjuk a termékeket. "
"Persze, ha egy bűnöző magával viszi a mobiltelefonját, akkor könnyen meg lehet találni és a néhány méterenként lévő térfigyelő kamerákkal is lehet követni. Ugyanez igaz a GPS-egységgel felszerelt autókra is. De én nem rendőrként születtem, hanem később lettem az és ezért polgárként igenis aggódom a jogaim miatt. A magánszféra esetében alapvetőnek kellene lennie a védettségnek. A kiberbiztonsági szoftvereknek egyszerűen használhatóknak kell lenniük, például egy tűzfalnál tíz lépés kell az aktiváláshoz. Egy ilyen programot hogyan használjon az édesanyám? Ennek változnia kell."
"A biztonsági hibák esetében is a járványügyi elveket kellene követni. A biztonsági hiányosságok 70 százaléka kötődik olyan kártevőkhöz, amely legalább két éve vannak forgalomban. Egy számítógépes vírusnak nem lenne szabad ilyen sokáig életben maradnia. Az emberihez hasonló immunrendszerre van szükség, amely amint felfedez valamit, azonnal automatikusan információkat és javításokat oszt szét. Ez ugyan lehetetlenné nem tenné a kiberbűnözést, de drágábbá igen. Elég csak arra gondolni, hogy a bűnözőknek mindennap egy új kártevőt kellene készíteniük" - hangsúlyozta Marc Goodman.
A szakember úgy vélte, hogy digitális technológiáknak komoly következményeik lesznek, hiszen a következő 3 milliárd ember csatlakozhat a világhálóhoz. Amennyiben egy Chennaiban és egy Szászországban élő gyereknek lesz egy jó ötlete, akkor beszélhetnek majd róla és megoszthatják a világ többi részével. Emberek milliárdjait lehet kivezetni a szegénységből, több millió embert lehet majd képezni, de ezt a nagyszerű jövőt nem fogjuk ingyen megkapni. Lesznek buktatók, mert vannak olyan piaci szereplők - például a kormányok, a bűnözők és a cégek - amelyek ragaszkodnak a helyzeti előnyükhöz. Ezért erre fel kell készülnünk. A következő 10 vagy 20 év durva lesz, de ha el tudunk jutni az emberi fejlődés következő szakaszába, akkor az szerinte csodálatos lehet.
Forrás: sg.hu Kattintson ide...