Erre hívta fel a figyelmet Heiko Maas német külügyminiszter, aki részt vett a NATO évfordulós ünnepségein.

Az észak-atlanti szerződést 1949 áprilisában írták alá és akkor egyértelműen a Szovjetunió ellen irányult, hiszen a második világháború után Sztálin hadserege fenyegette Európa nyugati felét.

Amerikai támogatás nélkül a kontinens nyugati részének védelme esélytelen lett volna. Orosz fenyegetés most is van. Erre Jens Stoltenberg, a NATO norvég főtitkára hívta fel a figyelmet a washingtoni Kongresszusban. De Oroszországnak nincs komoly gazdasági ereje, míg Kínának van.

Hszi Csin-ping elnök legutóbbi európai körútja arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínaiak az Európai Unió gyengébb országainak felvásárlásával próbálnak meg szerepet játszani a kontinensen. Olaszországban Hszi Csin-ping elnök sok olyan szerződést hagyott jóvá, melyek Itália infrastruktúrájára vonatkoznak. Brüsszelben emlékeztetnek Görögország példájára: a nagy pénzügyi válság idején a parlament felállva tapsolta meg a kínai miniszterelnököt, aki pénzügyi támogatást ígért. Aztán a kínaiak felvásárolták Pireusz kikötőjét, ahol a görög rész elsorvadt, miközben Peking emberei a Földközi-tenger egyik legnagyobb konténerkikötőjét hozták létre. Innen árad a kínaiak exportja Európa szíve felé.

Merkel: partnerek és vetélytársak vagyunk egyszerre

A német kancellár minicsúcson vett részt nemrégiben Párizsban, ahol Macron elnökkel és Junckerrel, a brüsszeli bizottság elnökével együtt próbáltak egyezségre jutni Hszi Csin-ping elnökkel. Aki nem hagyott kétséget afelől, hogy számára fontosabb az amerikai kapcsolat, mint az európai. Közben viszont Kína Németország első számú gazdasági partnere lett, megelőzve Franciaországot és az Egyesült Államokat. Az Európai Unió kereskedelmében az USA és Kína súlya hasonló, de Peking szerepe nyilvánvalóan növekedni fog.

Egységes európai stratégia kellene Kínával kapcsolatban – sürgette Wolfgang Ischinger biztonságpolitikai szakértő, aki korábban Németország washingtoni nagykövete volt. Ugyanez a véleménye Macron elnöknek is. Csakhogy ők a véleményük mellé nem tudnak pénzt tenni – míg  Kína viszont megteheti ezt.

A Huawei ötödik generációs technológiája jól mutatja a kihívás komolyságát. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter jelentős részben azért kereste fel nemrég Európát, hogy lebeszélje a NATO-szövetségeseket a kínaiak technológiájáról. Sem Németország, sem Franciaország nem hajlik arra, hogy az amerikaiak miatt kitiltsa a korszerű kínai technológiát a saját piacáról.

Ilyen körülmények között közös NATO-stratégiáról beszélni Kínával kapcsolatban teljesen illuzórikus, annak ellenére, hogy a német külügyminiszter joggal mutatott rá Washingtonban: Kína a 21. század igazi kihívása.

Forrás: globoport.hu