Szeptember 24–25-én a világ vezetői az ENSZ New York-i központjában gyűlnek össze, hogy áttekintsék, miként halad az Agenda 2030 program 17 fenntartható fejlődési céljának teljesítése.

A fenntartható fejlődési célok, amelyek „a szegénység felszámolását, a bolygó védelmét és mindenki jólétének a biztosítását” foglalják magukban, dicséretesnek tekinthetők. Ahhoz azonban, hogy esély legyen az elérésükre, egy 18. céllal, a népesség növekedésének megfékezésével kell kiegészíteni a programot.

Az emberiség előtt tornyosuló kihívások főként a túlfogyasztásból és a túlzottan nagyra nőtt népességből adódnak.

A politikusok azonban gyakran nem kapcsolják össze a két tényezőt. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete, az IPCC szerint a népességnövekedés és a gazdasági növekedés (a fogyasztás növekedése) tekinthető a globális felmelegedés két fő okának.

Amikor a kormányok 2015-ben elfogadták a fenntartható fejlődési célokat, sok szakértő meglepődött, hogy a népesség növekedésének kérdésével nem foglalkoztak a célkitűzések meghatározásakor. A világ népessége 1960 és 2000 között megduplázódott, hárommilliárdról hatmilliárdra nőtt. Ennek következtében a talaj, a tavak, a folyók, az óceánok nagyobb mértékben szennyeződtek, túlzsúfolódtak a városok, jóval nagyobb a szükséglet a mezőgazdasági területek, valamint az ivóvíz iránt, s mindezzel nagymértékben beavatkoztunk a természetes ökoszisztémába. A mezőgazdaságban történt jelentős technikai újítások ellenére is milliók haltak éhen ebben a negyvenéves időszakban.

Jelenleg 7,7 milliárd ember él a Földön. Az ENSZ előrejelzése szerint ez a szám 2100-ra 11 milliárdra nő.

Ilyen mértékű növekedés még több szennyezést okoz, és az élelmiszer-termelés megduplázását teszi szükségessé. Számos kutatás tárgya, hogy a világ miként tudna további több milliárd embert ellátni, különös tekintettel ennek szennyezési, mezőgazdasági, energiahatékonysági és klímaváltozási vetületeire. Ezek a kutatások azonban nem számszerűsítik a további népességnövekedés minimalizálásából adódó kedvező hatásokat, ami súlyos mulasztás.

Miközben sok kutató és politikus elkerülhetetlennek tartja az egyre gyorsabb ütemben zajló népességnövekedést, az átlagemberek felismerték a probléma súlyát. A Global Challenges Foundation 2014-es felmérése szerint kilenc ország (Egyesült Államok, Brazília, Dél-Afrika, Németország, Lengyelország, Svédország, India, Oroszország, Kína) 9000 megkérdezettjének többsége véli úgy, hogy a népességnövekedés már most vagy a közeljövőben potenciális fenyegetés lesz az emberiség számára.

A világ népességének erre az évszázadra előre jelzett óriási mértékű növekedése azonban elkerülhető.

A fenntartható fejlődési célok kiegészítése a népességnövekedés megfékezésével elősegítené az önkéntesen szabályozott családtervezés finanszírozását. Ez a megközelítés már szép sikereket ért el, nemcsak a születésszám gyors csökkentésében, hanem a nők jogainak erősítése és így a gazdasági fejlődés előmozdítása terén. Nincs szükség kötelező jellegű születésszabályozó intézkedésekre. Ezek helyett inkább a tudatosság erősítésére kell törekedni a tekintetben, hogy milyen kapcsolat áll fenn a családok mérete és az ökológiai fenntarthatóság között, ez segíthet a szülőknek felismerni, milyen kedvező hatásokkal jár, ha kevesebb gyereket vállalnak.

Egyértelmű, hogy a népesség növekedését nem lehet egyik napról a másikra, sem 2030-ra megállítani. Olyan folyamatokat azonban létrehozhatunk addig, amelyek a népesség tetőzése, aztán csökkenése irányába mutatnak minden országban. Ez nemcsak a fejlődő országokat érinti, ahol a népesség növekedése a biztonságot fenyegeti, hanem a nagy ökológiai lábnyommal rendelkező gazdag országokat is, ahol a népességcsökkenést és annak kedvező hatásait elutasítják a demográfiai öregedéssel kapcsolatos téves félelmek miatt.

A reproduktív jogok és a családtervezés kérdését megemlítik a 3. és az 5. fenntartható fejlődési célnál (egészség és jólét; nemek közötti egyenlőség), de egyik sem kifejezetten a népességnövekedés csökkentését célozza.

Jelen állás szerint a fenntartható fejlődési célokból arra lehetne következtetni, hogy már nincs szükség a népesség növekedésének megfékezésére, még ha az aláássa is a legtöbb célkitűzést.

Emiatt nagy a veszélye annak, hogy a világ keveset fog megvalósítani az Agenda 2030 program célkitűzéseiből, különösen olyan országokban, ahol magas a születésszám. De nem szabad feladnunk. A népesedési politika és a témával kapcsolatos normák megváltoztatása csökkentheti a születésszámot. Egy új fenntartható fejlődési cél elfogadásával pedig a világ még meg is mentheti az Agenda 2030 programot.

Frank Götmark, a Göteborgi Egyetem professzora, Robin Maynard, a Population Matters igazgatója

Forrás: vg.hu / project-syndicate.org