A legfelsőbb bíróság csütörtökön nyilvánosságra hozta a frankhitelesek ügyében született döntését, amelyben helybenhagyta a kereskedelmi bíróság másodfokú ítéletét, miszerint a pénzügyi intézetek egyoldalú kamatemelése elfogadhatatlan, de a deviza alapú hitelek jogszerűsége nem vitatható. A tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosításból származó kamattúlfizetés visszaigénylésére egyéni perek indítását javasolja.

Drago Jakovcecic, a közgazdasági egyetem professzora a köztévé híradójának elmondta, az árfolyamzáradék szerinte azért vitatható, mert azt általában akkor alkalmazzák, ha egy országban nem stabil az árfolyam, Horvátország esetében azonban ez nem indokolt. Az egyéni perekkel kapcsolatban kifejtette: a jövőben csak leterhelik a bíróságokat, ezért a döntés technikailag is rossz, másfelől pedig bizonyságot adott arról, hogy nincs kollektív védelem és minden adósnak önmagának kell igazságot szolgáltatni úgy, hogy egyéni keresetet indít a bakok ellen.

A frankhitelesek egyesülete szégyenteljesnek tartja a döntést és egyáltalán nem elégedett az ítélettel. Bejelentette: az alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.

Katarina Lucic, a frankhitelesek egyesületének vezetője a közszolgálati televíziónak elmondta, a szervezet célja, hogy bebizonyítsa, a bankok becsapták az embereket és ezért minden legális eszközzel tovább fognak harcolni ellenük.

„Jogerős ítéletünk van arról, hogy a pénzintézetek jogtalanul jártak el az ügyfeleikkel szemben, de semmilyen szankciókkal nem sújtják ezért őket” – mondta, majd hozzátette: ez katasztrófa minden hiteles számára, akinek most éveken keresztül magának kell keresni az igazságot a bíróságokon, és a nehéz anyagi helyezet ellenére, pénzt kell teremteni a perre.

A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben kollektív vádat emelt a nyolc legnagyobb Horvátországban működő bank ellen. Azzal vádolták őket, hogy tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, aminek következtében a hitelfelvevőknek 100 százalékkal nőtt a törlesztő részlete ahhoz a naphoz képest, amikor felvette a hitelt.

Horvátországban a jegybank múlt év végi állapotot tükröző adatai szerint a kereskedelmi bankok 23,7 milliárd kuna (971,7 milliárd forint) értékben nyújtottak frankalapú hiteleket, ezek 92 százalékát a lakosság vette fel, elsősorban lakásvásárlásra. Mintegy 60 ezer horvát állampolgárnak van svájcifrank-alapú hitele. A nem törlesztő frankhitelesek számáról a horvát sajtóban nem jelentek meg pontos számok, de mindennaposak a nem törlesztők kilakoltatásai.

Forrás: MTI