A brit választók arra fognak szavazni, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból, ha az EU-tagállamok vezetői nem veszik komolyan London reformigényeit - mondta csütörtökön a brit külügyminiszter.

Philip Hammond a BBC televíziónak kijelentette: a brit kormány bízik abban, hogy a uniós partnerei felismerik a London által felvetett problémák fontosságát, és azt is, hogy ha e problémák kezeletlenül maradnak, "a brit nép nem fogja jóváhagyását adni" Nagy-Britannia további EU-tagságára a tervezett népszavazáson.

Hammond abból az alkalomból nyilatkozott, hogy David Cameron miniszterelnök csütörtökön több EU-tagállamot érintő kétnapos villámkörútra indult. Cameron utazása első napján Hollandiát és Franciaországot kereste fel, pénteken pedig Varsóba és Berlinbe látogat. Célja az, hogy ismertesse a Nagy-Britannia által szükségesnek tartott EU-reformokat, és ezekhez szövetségeseket nyerjen.

A brit kormányfő hétfőn Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt a London által igényelt EU-reformokról. A munkavacsora formáját öltő találkozó, amelyet a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciáján, Chequersben tartottak zárt ajtók mögött, az első magas szintű eseménye volt annak a tárgyalássorozatnak, amelyet a konzervatív párti brit kormány tervez Brüsszellel és az EU-társállamokkal az uniós reformokról.

Hammond a BBC-nek adott csütörtöki nyilatkozatában közölte: London az eddig is hangoztatott - főleg a külföldi EU-munkavállalóknak járó szociális ellátások szabályainak radikális szigorítására összpontosító - reformok mellett olyan szerkezeti változtatásokat is igényel, amelyek biztosítják, hogy az euróövezeti országok nem érvényesíthetik "erőszakos módon" Nagy-Britannia rovására saját érdekeiket.

A brit külügyminiszter szerint ez azért különösen fontos, mert Nagy-Britannia nem az euróövezet tagja, és "soha nem is lesz az".

Hammond utalást tett arra, hogy London elhúzódó tárgyalásokra készül. Kijelentette: fontosabb a jó megállapodás elérése, mint az, hogy az egyezség gyorsan megszülessen.

A miniszter ezzel közvetve arra is utalt, hogy a brit EU-tagságról tervezett népszavazást - egyes elemzői véleményekkel ellentétben - a kormány nem feltétlenül akarja a lehető leggyorsabban kiírni.

Cameron két éve jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt az idei választások után kormányon marad, 2017 végéig népszavazást tartanak arról, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon-e.

A konzervatívok váratlan fölénnyel megnyerték a május 7-én tartott parlamenti választásokat, és az új kormány idei törvényalkotási programjába - amelyet e héten ismertetett II. Erzsébet királynő - hivatalosan is bekerült a brit EU-tagság sorsáról döntő népszavazás törvénytervezete.

Az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértőinek előrejelzése szerint a brit kormány nem várja meg a 2017 végében megjelölt határidőt az EU-tagsági népszavazással. Eurasia Group elemzői a legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a referendumot már 2016 második felének elején megtartják, mivel ezzel minimálisra csökkenthetők a bizonytalanságból az üzleti beruházásokra háruló negatív hatások, emellett így elkerülhető, hogy a brit referendum egybeessen a 2017-ben esedékes franciaországi és németországi választásokkal.

Forrás: MTI