Batier Hakimov, Oroszország Sanghaj Együttműködési Szervezetbe küldött képviselője szerint a szövetség következő csúcstalálkozóján döntés születhet India és Pakisztán felvételéről.

A Sanghaj Együttműködési Szervezet alapításának oka eredetileg az volt, hogy elrettentse az Egyesült Államokat a térségben folytatott terjeszkedéstől, valamint, hogy megakadályozza, hogy Washington a Közel-Kelet országai felett is stabil befolyást építsen ki. Tekintve, hogy az Egyesült Államok legfrissebb állásfoglalásai szerint 2016 után mégis fenntartják az afganisztáni katonai jelenlétet, India és Pakisztán belépése igen kellemetlen helyzetbe hozhatja az amerikai külpolitikát. Afganisztán ugyanis kapocs a Sanghaj Együttműködési Szervezet északi országai (Oroszország, Kína, közép-ázsiai tagállamok) és a déli blokk (India, Pakisztán) közt.

Washington tisztában van azzal, hogy a Sanghaj Együttműködési Szervezet közvetlen vetélytársat jelent a régióban, emiatt 2000 óta blokkolja Kabul csatlakozási törekvését. Ennek ellenére Afganisztán belépése is a következő csúcstalálkozó témái közt lesz, ami közvetlen magyarázattal szolgál arra, miért akar az Egyesült Államok katonai jelenlétet fenntartani Afganisztánban 2016 után is. Eközben a NATO már lekötelezte Afganisztánt egy 2017-ben kezdődő misszióra a “szoros baráti viszony” nevében, melynek részeként egy új bázist nyitna Kabulban. Afganisztán legnyomósabb indoka a Sanghaj Együttműködési Szervezethez csatlakozásra a tálib ellenállás erősödése, az amerikai csapatok kivonulását követő fokozott instabilitás, és éppen ezt használja ki a NATO is Afganisztán saját befolyási övezetében tartására.

Ugyanakkor az Ufa (Baskírföld) területén tartandó csúcstalálkozón részt vesz az afgán elnök is, és számos más ország csatlakozási kérelme kerül megvitatásra; többek között Pakisztán, India, Szíria, Belorusszia, Kambodzsa és Egyiptom belépéséről is döntés születhet. Irán külügyminisztere a találkozó idején Moszkvába utazik, hogy az együttműködés lehetőségeiről tárgyaljon. Irán számára már a csatlakozás lehetősége is komoly tárgyalási alapot képez a nyugati országokkal szemben, így miközben a perzsa állam a nyugati szankciók elengedéséért cserébe jelentős gazdasági engedményekre kényszerül, a keleti katonai szövetséggel együttműködés Irán pozícióit javítja az atomprogram kapcsán folytatott tárgyalásokon.

Forrás: hidfo.ru