Nemcsak az Európai Parlamentben, hanem az amerikai törvényhozásban is egyre több kritikát kap az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti szabad-kereskedelmi egyezmény tervezete, mert túl sok hatalmat adna a multinacionális nagyvállalatok kezébe. A megállapodásról szóló legutóbbi szavazások mutatják, még annak a törvénynek a sorsa is bizonytalan, amely Barack Obama elnöknek teljes felhatalmazást adna a tárgyalások „gyors” lefolytatásához. A legnagyobb ellenállás akörül bontakozott ki, hogy az egyezmény a transznacionális vállalatok és a szuverén nemzetállamok közé gyakorlatilag egyenlőségjelet tenne, az országok ugyanis perelhetők lennének a multik „elmaradt haszna” miatt.

Európa után az Egyesült Államokban is egyre nagyobb ellenállás mutatkozik az Európai Unióval kötendő szabad-kereskedelmi egyezmény egyes pontjai kapcsán. Az amerikai törvényhozásban az egyezményt érintő legutóbbi szavazások fényében még az is bizonytalan, hogy a képviselők Barack Obama elnök kezébe több jogot adnának azért, hogy felgyorsítsák a szabad-kereskedelmi övezetről szóló tárgyalásokat. Az óceán mindkét partján a legvitatottabb pontnak számít, hogy a lakosság kihagyásával olyan egyezményt szövegeznek meg Brüsszelben és Washingtonban, amely feljogosíthatja a multinacionális óriáscégeket, hogy országokat is beperelhessenek „elmaradt haszon” címén. Egyre több amerikai honatya osztja az egyezményt ellenzők táborát vezető Keith Ellison demokrata képviselő véleményét, miszerint a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség (TTIP) és az ezzel párhuzamosan formálódó csendes-óceáni szabad kereskedelmi övezet (TPP) „nem kereskedelmi egyezmény, hanem befektetési megállapodás a multinacionális cégek között… Amit ők akarnak, az hajsza a mélybe, hogy még jobban ki tudják zsákmányolni a legszerencsétlenebb munkásokat.”

Másról szól, mint kéne

– Az EU és az Egyesült Államok között évek óta készülő megállapodás, illetve a Kanadával már letárgyalt szabad-kereskedelmi szerződés tényleg nem a szabad kereskedelemről, hanem a befektetők jogainak kiszélesítéséről szól, amellyel a kormányok helyére gyakorlatilag az óriáscégeket ültetnék – nyilatkozta lapunknak Fidrich Róbert. A Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője szerint ezek az egyezmények túllépnének a jogállamiságon, és a posztdemokrácia korát nyitnák meg. A TTIP eddig kiszivárgott tervezete és a kanadai szabad-kereskedelmi szerződés (CETA) szövege szerint a multinacionális nagyvállalatok a jövőben beperelhetnek egyes államokat a hasznuk növelése céljából, amivel a multikat gyakorlatilag a szuverén nemzetállam szintjére emelik. Fidrich Róbert hangsúlyozta, hogy a kanadai szerződésben már egyértelműen szerepel a legtöbb vitát kiváltó, a befektető és az állam közötti vitarendezési mechanizmus (ISDS) elve, ezért félő, hogy az amerikaiakkal kötendő egyezménybe is bekerülhet ez a pont. Eszerint magáncégek szuverén államokat perelhetnének, ha megítélésük szerint a szabad kereskedelmet akadályozó, nekik nem tetsző törvényeket hoznak.

A vitát olyan nemzetközi „magánbíróság” döntheti el, amely az eddigi eseteket nézve inkább a multik érdekeit részesíti előnyben. A szakember kiemelte, hogy az egyezményt jelenleg inkább a republikánusok támogatják, míg a legtöbb kritikus a demokraták körében található. Az MTVSZ vezetője kiemelte: a multik „hatalomátvétele” ellen az Európai Parlamentben is egyre többen tiltakoznak. A TTIP-ről szóló vitanapot legutóbb például azért kellett elhalasztani, mert a jelen lévő képviselők között többségben voltak az egyezmény ellenzői. Bár a tárgyalásokat éppen a multik lobbizása miatt titokban folytatják, a közvélemény nyomására az utóbbi időben egyre több részletet kellett nyilvánosságra hozni, és az ezt követő tiltakozások mára jelentősen lelassították az egyezkedést. – Az európai–amerikai szerződést elvileg már 2014 végére tető alá kellett volna hozni, most pedig már a jövő év végéről vagy 2017-ről beszélnek – mondta Fidrich Róbert.

A politikusok kényszerűen hátrébb léptek

Hangsúlyozta, hogy az Európa-szerte tapasztalható ellenállás miatt a politikusok kényszerűen hátrébb léptek, és szemmel láthatólag kevésbé sürgetik a megállapodást. A szakember úgy látja, hogy még „semmi sincs lejátszva”. A lakossági ellenállás hatására az Európai Bizottság már tavaly arra kényszerült, hogy társadalmi konzultációt indítson a befektető-állam vitarendezés ügyében, és valószínűleg további változásokat kényszeríthetnek ki a civil szervezetek.

– Nyilvánvaló, hogy az amerikai–európai tárgyalások esetében nem a vámok eltörlése a lényeges, hiszen azok már amúgy is kifejezetten alacsonyak. A szerződés célja sokkal inkább a multik pozícióinak erősítése és körülbástyázása lenne – tette hozzá Fidrich Róbert. Kiemelte, hogy míg korábban a szabad kereskedelmet a protekcionizmussal állították ellentétbe, addig a mostani, szabad-kereskedelminek mondott egyezmények valójában a transznacionális nagyvállalatok protekcionizmusán alapulnak. Mint mondta, „a ragadozó vállalati gyakorlat” szentesítése lenne a TTIP és a CETA, amelyek kiüresítik a demokratikus fórumokat, és olyan területre helyeznék át a döntéseket, ahol a civil kontroll már sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem érvényesülhet. Hangsúlyozta, hogy az egyezményekről a mai napig nem tudni biztosan, hogy érvénybe lépésükhöz szükséges-e az uniós tagállamok parlamentjeinek ratifikálása, vagy elegendő lesz az Európai Tanács, esetleg az Európai Bizottság aláírása. Kifejtette: a demokráciadeficit a tárgyalási folyamat egészére jellemző, többek között azért, mert a tárgyaló partnerek felelősségi köre sem átlátható. Példaként említette azt a levelet, amelyet tavaly Tonio Borg volt egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos írt a kanadai kormánynak, amelyben gyakorlatilag ígéretet tett a génmódosított repce európai termesztésének engedélyezésére.

Zéró tolerancia a GMO-val szemben

Az engedéllyel nem rendelkező génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban jelenleg zéró tolerancia van érvényben az EU-ban, a kanadai egyezmény szövegében ez a kérdés olyan jogi szaknyelven van körülírva, hogy szinte észrevétlenül nyitja meg a kaput a GMO-szennyezés előtt. Fidrich Róbert emlékeztetett arra, hogy a TTIP kapcsán az unió alapszerződésében is szereplő úgynevezett elővigyázatossági elv is veszélybe kerülhet. Eszerint ha egy termékről felvetődik, hogy ártalmas lehet az egészségre, azt azonnal ki kell vonni a forgalomból, illetve már eleve nem is engedélyezhetik a behozatalát. Az Egyesült Államokban és Kanadában ugyanakkor fordított a helyzet: sokszor csak évtizedek elteltével, az egészségkárosító hatás nyilvánvalóvá válása után kerülhetnek le a polcokról a veszélyes termékek.

– Az elővigyázatosság elvét aláásná, ha elfogadnák a CETA szövegében már szereplő „hatékony tudományon alapuló” kitételt, amely a multinacionális cégek által bemutatott „tudományos” bizonyítékoktól teszi függővé egy-egy élelmiszer-ipari termék forgalomba hozatalát – fogalmazott a szakember. A magyar állásponttal kapcsolatban az MTVSZ programvezetője úgy látja, hogy a külügyi és az agrártárca eddigi nyilatkozatai arra utalnak, hogy a kormány általánosságban támogatja a TTIP-t; a multiknak kedvező vitarendezési eljárást és a génmódosításra vonatkozó részeket azonban elutasítja.

Forrás: mno.hu