Az USA történetének legnagyobb kereskedelmi egyezményét kötötte meg.

Az Egyesült Államok és 11 csendes-óceáni ország hétfőn aláírta a legnagyobb regionális kereskedelmi megállapodást Amerika történelemben. A precedensértékű-modell a világgazdaság 40 százalékát birtokló nemzetekben egységesíti a kereskedelmi és munkaerőpiaci előírásokat.

A csendes-óceáni térség országainak partnerségi megállapodása (TPP) megerősíti a kapcsolatot az olyan nagy gazdaságok között, mint az Egyesült Államok és Japán, és közelebb vonja együttműködésükhöz a régió feltörekvő országait is mint, Vietnam vagy Malajzia. Az aláíró tizenkét ország között van Kanada, Mexikó, Ausztrália, Chile, de még Szingapúr is. Viszont Kína okkal nincs az aláírók között.

Az amerikai elnök az elmúlt napokat azzal töltötte, hogy rávegye a világ vezetőit, hogy írják alá a megállapodást, aminek nem titkolt célja, hogy a TPP bástyát állítson a kínai befolyás ellen, és lehetővé tegye, hogy a Csendes-óceáni térség kereskedelmét az Egyesült Államok és szövetségesei irányíthassák.

"Nem hagyhatjuk hogy a Kínához hasonló országok határozzák meg a globális gazdaság szabályait" – közölte a paktum aláírása előtt Barack Obama elnök.

Az egyezmény komoly lehetőség az amerikai elnöknek, hogy valami igazán nagyot alkosson. Nyolc év folyamatos tárgyalás eredményeképpen végre közeli kapcsolatot építhet ki országa és a gyorsan fejlődő Kelet-Ázsia között.

A csendes-óceáni térségi együttműködés részleteiről még sokat fognak vitázni a felek; a partnerségi egyezmény ráadásul az amerikai kongresszusban is ellenállásba ütközhet, és Obama feltehetően azt sem tudja kikerülni, hogy a megállapodást amerikai elnökségért folytatott verseny témájává emeljék.

A partnerség több ezer import tarifát és a nemzetközi kereskedelem más szabályozóit is kivezeti. Uniformizálni fogja a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozásokat, és még a kommunista Vietnamban is megnyitja az utat az internet előtt.

Az biztosra vehető, hogy a TTP komoly ellenérzéseket fog kiváltani a résztvevő országokban.

A megállapodást teljes részleteiben még még hónapokig nem hozzák nyilvánosságra, de a szakszervezetek, környezetvédők és liberális aktivisták már most kikeltek a ellene. Elmondásuk szerint a TPP csak a gazdagoknak kedvez, és kifejezetten hátrányos a környezetnek és a kétkezi munkásoknak. De még a milliárdos Donald Trump is a partnerség ellen szólt több alkalommal is, így próbálva az arról szóló vitát a populizmus vizeire átúsztatni.

Sander Levin michigani kongresszusi küldött szerint a kritikák nem fogják befolyásolni a kongresszus döntését a TPP-t illetően: "az alapján fog döntés születni, hogy mit tartalmaz a megállapodás, és ennek így is kell lennie."

Az Egyesült Államok kereskedelmi kamarája szerint a TPP-nek köszönhetően megszűnik több mint 18 000 vámkorlátozás, amit eddig a résztvevő országok egymás exportjával szemben tartottak fenn. A megszűnő tarifák leginkább az autóipari, a mezőgazdasági és az információs technológiai kereskedelmet könnyíthetik meg az országok között.

Az ellenzők szerint a TPP rengeteg munkahelyeket fog megszüntetni, vagy több munkaadót is arra sarkal majd, hogy munkahelyeit külföldre szervezze ki. Az amerikai kereskedelmi kamara véleménye ezzel szemben az, hogy az USA többet nyerhet az ügyön, mint amennyi félnivalója van tőle. Szerintük inkább több munkahely létrejöttére kell számítani, ugyanis az élénkülő külkereskedelmi eladások munkahelyeket generálnak majd az export szférában.

Azonban a sok pozitívum mellett vannak olyan kérdések, amik még érezhetően sok vitát generálhatnak, nem is alaptalanul. A szakszervezetek és az emberjogi csoportok kételyeiknek adnak hangot minden alkalommal, amikor a megállapodás előnyeként említik a kötelező vietnami vagy malajziai munkahelyi körülmények javítását célzó reformokat. Abban is kevesen bíznak, hogy Malajzia a TPP-nek köszönhetően felhagy a gyermekkereskedelemmel.

Forrás: 888.hu