Nagyszabású nukleáris együttműködési megállapodást írt alá szerdán Nagy-Britannia és Kína.

A 6 milliárd fontos (2500 milliárd forintos) beruházási szerződés megkötését David Cameron brit miniszterelnök személyesen jelentette be szerdán a Downing Streeten, Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.

A szerződés alapján a kínai állami atomenergia-ipari vállalat (CGN) 33,5 százalékos részesedést vásárol a délnyugat-angliai Hinkley Point nukleáris létesítmény épülő új részlegében. A vitatott és többévi késésben lévő, összesen csaknem 25 milliárd fontos beruházással készülő reaktoregység többségi tulajdonosa a francia EDF energiaipari csoport.

Cameron történelminek nevezte a Kínával kötött megállapodást. Kijelentette: az új atomerőmű 6 millió brit háztartást lát majd el árammal.

Londonban a brit-kínai nukleáris együttműködési megállapodás megkötését tartják a kínai államfő négynapos állami látogatását kísérő legkiemelkedőbb üzleti fejleménynek.

Az EDF a Hinkley Point létesítményben egy 3200 megawattos egységet épít, amelyben két reaktor lesz. Az erőmű az éves brit áramszükséglet 7 százalékát termeli majd meg.

Az eredeti átadási határidő 2017 volt, de az EDF finanszírozási problémái miatt most már az is kérdéses, hogy az új, 2023-as határidő tartható lesz-e. A kínai tőke bevonásától a brit kormány a beruházás felgyorsítását reméli.

London emellett lehetővé akarja tenni egy kínai tervezésű atomerőmű felépítését egy másik helyszínen, a kelet-angliai Bradwell nukleáris létesítményében. Ha e beruházás is megvalósul, ez lenne az első teljesen kínai tervezésű nukleáris energiatermelő létesítmény Nyugaton.

A brit kormány többmilliárdos hitelgaranciát is vállalt a Nagy-Britanniában tervezett kínai atomerőmű-beruházásokra. Az állami garanciavállalás egyelőre 2 milliárd fontig (860 milliárd forintig) terjed, de London az Európai Unió korábbi hozzájárulása alapján akár 16 milliárd fontig is kiterjesztheti a hitelgaranciát.

Hszi Csin-ping péntekig tartó nagy-britanniai látogatásán a két ország a tervek szerint összesen 30 milliárd font (csaknem 13 ezer milliárd forint) értékű kereskedelmi és beruházási szerződéscsomagot ír alá.

Cameron a szerdai sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt tíz évben a Kínába irányuló brit export megnégyszereződött, és értéke tavaly megközelítette a 20 milliárd fontot. Hozzátette: Nagy-Britannia a második legnagyobb beruházó Kínában az Egyesült Államok után.

Peking és London közelségét harsogja a kínai média

Pekingben egyértelmű diplomáciai sikerként értékelik Hszi Csin-ping államelnök Egyesült Királyságban tett látogatását, nem a két ország közötti közeledést, hanem a közelséget hangsúlyozva.

A kínai közvéleményt az elmúlt napokban elárasztották az államfő útjának részleteit bemutató képsorokkal, galériáikkal. A tényszerű beszámolók mellett a híradókban, az online és a nyomtatott sajtóban a királyi pompa, a látványos külsőségek domináltak.

A sajtóban azt az "üzenetet" hangsúlyozták szinte szlogenként ismételve, hogy Peking és London a kétoldalú kapcsolatok aranykorába lépett; ehhez a szilárd alapokat megteremtették. A lapok nyomatékul felhozzák: a vizit harmadik napján több mint 60 milliárd dollár értékű üzletet szentesítettek, amivel pedig több tízezer munkahelyet teremtenek a szigetországban.

A pekingi médiában megszólaltatott kommentátorok a két ország közötti átfogó stratégiai partnerség "globális szintre" történő emelését hangsúlyozzák, emlékeztetve arra, hogy 2015 immár e kapcsolatok második évtizedének kezdete. Emellett azt a Londonban megfogalmazott óhajt is újra és újra ismétlik az összefoglalókban, miszerint "Nagy-Britannia Kína legjobb és legnyitottabb nyugati (európai) partnere" kíván lenni.

A pekingi Népi Egyetem professzora szerint Nagy-Britannia jó példát mutatott a világ többi részének azzal, hogy a nyitott együttműködés, a harmónia és a befogadás az előremutató út, mi több: a globalizáció új modellje. Egy másik szakértő szerint a sikeres együttműködés első lépése a bizalom, e látogatás pedig ennek egyértelmű és erőteljes kifejeződése volt.

A kínaiakat a közösségi média bejegyzései alapján elbűvölte a látvány, amelynek főszereplője Hszi és a felesége, Peng Li-jüan volt, és büszkeséggel töltötte el őket a tisztelet, a protokoll, amelyben az ország első emberét és a különböző alkalmakhoz külön ruhakölteményekben megjelenő feleségét részesítették.

A kínai állami hírszolgálat hagyományainak megfelelően nem számolt be az elnöki látogatás idejére szervezett demonstrációkról, s főleg nem a londoni sugárút mentén napokkal korábban fel-feltűnt - elsősorban szabad Tibetet követelő - transzparensi feliratokról. Azokról a politikusi és civil szervezeti vádakról sem, amelyek szerint a tárgyalások során azért nem kaptak hangsúlyt az emberjogi kérdések, mert Peking "megvásárolta" London hallgatását.

A Global Times című napilap ugyanakkor nem hagyta szó nélkül, hogy a nyugati média, "élükön a The New York Timesszal" például mellőzve a látogatás jelentőségét, azt emelte ki, hogy Károly walesi herceg és felesége, Kamilla mintegy tüntetően nem vettek részt az elnöki házaspár fogadásának állami bankettjén.

A herceg, aki személyes jó barátjának tekinti a dalai lámát, ettől függetlenül több alkalommal, így köszöntésükkor és a palotában adott díszebéden is találkozott a vendégekkel - írta válaszában a kínai újság, kijelentve, hogy Károly távolmaradását az út átütő sikerének fényében kár lenne túlértékelni.

Forrás: MTI