Megkezdődött vasárnap délután Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében az a csúcstalálkozó, amelyet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezett a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek részvételével. Érkezésekor több kormányfő a görög határ hatékonyabb ellenőrzésének szükségességét hangsúlyozta.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is tudatta, hogy az Európai Tanács ülésein többször javasolta, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor az EU-nak közösen kellene ezt megtennie, de mint mondta: "senki nem hallgatott ránk". A kormányfő közölte, hogy a válság elsőszámú oka az, hogy az Európai Unió és a schengeni övezet egyes országai nem képesek vagy nem készek állni a szavukat.

A legdrámaibban a jelenleg legnagyobb nyomás alá került Szlovénia miniszterelnöke fogalmazott, aki közölte, hogy ha az érintett országok nem tesznek meg mindent, hogy átfogó megoldást találjanak, akkor ez a vég kezdete Európa és az Európai Unió számára.

"Ha nem tudunk konkrét lépéseket hozni a következő napokban és hetekben, akkor Európa és az Európai Unió elkezd széthullani" - hangoztatta Miro Cerar, érzékeltetve, hogy országa a legkisebb uniós tagállam az útvonalon és az egy nap alatt érkező 13 ezer migráns arányaiban olyan, mintha Németországba egyetlen nap leforgása alatt félmillióan érkeznének.

"Ez abszolúte elviselhetetlen. Ezt nem fogjuk hetekig bírni, ha nem kapunk segítséget" - húzta alá a szlovén miniszterelnök, tudatva egyúttal: meg kell védeni a határokat az ellenőrizetlen beáramlástól. Kitért arra, hogy meg kell erősíteni a török-görög határ védelmét, s Athénnak minden uniós segítséget meg kell adni ehhez. Egyetlen országot, így Görögországot sem lehet magára hagyni - mondta.

Zoran Milanovic horvát kormányfő elmondta: országa boldogan aláírná azt, hogy az uniós tagállamok hagyjanak fel azzal, hogy a szomszédos országok határára szállítják a migránsokat. Mint mondta: Horvátország a negyedik szem a láncban, és nem lenne ilyen helyzetben, ha más országok nem segítenék a migránsok továbbhaladását.

Macedóniát Gjorge Ivanov államfő képviseli a megbeszélésen, aki szintén nagyobb együttműködést vár Athéntól. Mint mondta, van, hogy tízezrével érkeznek migránsok, Athén és Szkopje között viszont eddig vagy semmilyen vagy nagyon alacsony szintű párbeszéd folyt. Ivanov elmondta: bízik abban, hogy Görögország több információt oszt majd meg Szkopjéval. Ivanov szerint a migrációs válság nem csak az EU, hanem az egész kontinens számára kihívás.

"Benjamin Franklint szeretném idézni: vagy összetartunk, vagy külön-külön fogunk lógni" - szögezte le Ivanov.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök viszont Törökországot hiányolta a tanácskozásról. Mint mondta: a migrációs korridor országai ülnek le tárgyalni, de ha a korridor bejárataként szolgáló állammal nem sikerül megállapodni, akkor nagyon nehéz lesz megoldást találni. Egyben bírált egyes EU-tagállamokat, amelyek szerinte csak azt nézik, hogy miként akadályozzák meg a migránsok bejutását, s nem azt, hogy miként kezeljék közösen a válságot.

Angela Merkel német kancellár szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy Kelet- és Közép-Európa vezetői nem fogják tudni megoldani a migrációs válságot, ahhoz Törökországgal is további tárgyalásokra van szükség.

Vucic: nem biztos, hogy sikerül megállapodni azonnali intézkedésekről

Nem biztos, hogy a nyugat-balkáni migráció által érintett országok csúcstalálkozóján sikerül megállapodni olyan intézkedésekről, amelyek azonnali eredményt hoznak - nyilatkozott a sajtónak a megbeszélések első fordulóját követően vasárnap este Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök.

Egy neve mellőzését kérő uniós forrás úgy nyilatkozott, hogy az állam- illetve kormányfők nemrég láttak neki a munkavacsorának, és ott lesz szó arról a 16 pontos nyilatkozattervezetről, amelyet az Európai Bizottság elnöke készített. A tisztviselő felhívta a figyelmet, hogy a migrációs útvonalon fekvő országok közül többen hoztak olyan döntéseket, amelyek más országokat is érintettek, és azóta a mostani az első alkalom, hogy egyáltalán beszélnek egymással. Mint mondta: a mai este az alkalom arra, hogy mindenki megfogalmazza, hogy milyen operatív intézkedésekre lenne szüksége.

Vucic is kiemelte: fontos, hogy végre egy asztalhoz ültek ezeknek az országoknak a vezetői, sikerült megérteni egymás problémáját. A szerb kormányfő kitért arra is, hogy a csúcstalálkozón két kérdés emelkedett ki a többi közül; az uniós és a schengeni övezet határainak megerősítése, valamint az egymás közötti egyeztetés és a migránsok haladásának kezelése. A szerb kormányfő szerint rendesen kell bánni a menekültekkel, országa például nem vetett be könnygázt a migránsokkal szemben. A lehetséges kerítésépítésről Vucic azt mondta: ha Németország és Ausztria lezárja a határát, akkor tőlünk mit várnak, hogy mi legyünk az ütközőzóna?

A nyugat-balkáni migráció által érintett országok csúcstalálkozóját szokatlan módon Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte. A megbeszéléseken Bulgária, Németország, Görögország, Horvátország, Magyarország, Ausztria, Románia, Szlovénia, Albánia, Macedónia és Szerbia állam- illetve kormányfője vesz részt. Jelen van még az Európai Tanács és az Európai Parlament elnöke, továbbá az ENSZ menekültügyi főbiztosa, az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex, valamint az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) vezetője is.

Forrás: MTI