Németországban a gazdasági elit erősen tart egy újabb menekülthullámtól, a vállalatvezetők csaknem háromnegyede szerint munkaerő-piaci vagy társadalmi feszültségekkel járna, ha ismét felszökne az országba érkező menedékkérők száma - mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.

A Roland Berger tanácsadó cég felmérésében arra a kérdésre, hogy túlterhelné-e gazdaságilag Németországot, ha a menekültválság közös kezeléséről szóló EU-Törökország megállapodás esetleges bukása miatt újabb menekülthullám indulna, a megkérdezett gazdasági vezetők 33 százaléka azt mondta, hogy igen, mert már kiderült, hogy a menedékkérők többsége nem jelent segítséget a német munkaerőpiacnak rövid- és középtávon.

További 41 százalék azt a választ jelölte be, hogy igen, mert az újabb menekülthullám révén keletkező társadalmi feszültségek hamar a reálgazdaságban is lecsapódnának, például a fogyasztás csökkenésének formájában.

A 144 megkérdezett vállalatvezetőnek csupán a 12,5 százaléka mondta azt, hogy nem, mert hosszabb távon a migráció előnyös, például hozzájárul a demográfiai válság megoldásához, és ezek az előnyök nagyobbak, mint a migráció révén keletkező gondok, és mindössze 11,1 százaléka mondta azt, hogy nem kell aggódni egy újabb menekülthullám miatt, mert a német nagyvállalatok pénzügyileg elég erősek a kihívás legyűréséhez - ismertette a felmérést a Die Welt című lap.

A lap kiemelte, hogy a gazdasági vezetők körében uralkodó véleményáramlat az utóbbi hónapokban radikálisan megváltozott. A menekültválság elmélyülésének idején, tavaly nyár végén éppen a vállalatvezetők szemlélték a legnagyobb bizakodással a menedékkérők tömeges beáramlását, arra számítva, hogy a többnyire fiatalokból álló tömeg hozzásegít a munkaerő-piaci és demográfiai bajok orvoslásához.

Ez a derűlátó viszonyulás átalakult, mert időközben megérett a felismerés, hogy a többségében közel-keleti és ázsiai menedékkérők, illetve menekültstátust szerző emberek munkaerő-piaci integrációja az elhelyezkedéshez szükséges nyelvtudás, képzettség és szakmai tapasztalat hiányossága miatt hosszú folyamat lehet, és főként alacsony képzettséget igénylő állásokat tölthetnek be, holott a német gazdaságnak inkább szakmunkásokra és magasan képzett specialistákra van szüksége.

Forrás: MTI