A cseheket és a szlovákokat leszalámizták, így a közös visegrádi pozícióhoz tartva magát Magyarország három másik tagállammal együtt kisebbségben maradt a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosításáról a Tanácsban hétfő éjszaka 12 órányi tárgyalás után kötött politikai megállapodás szavazása során.

A kezdethez képest jelentősen puhult Magyarország és a V4-ek álláspontja az elsősorban a francia köztársasági elnök által forszírozott kiküldetési irányelvet illetően, a magyar küldöttség a foglalkoztatási tanács hétfői ülésén mégis a közös álláspont ellen szavazott. A szavazást megelőzően 12 órán át gyűrték egymást a nemzeti delegációk, akik a nap végén nyélbe ütötték az alkut a kiküldött munkavállalókról szóló, 1996-os irányelv módosításáról. Így a Tanács ezzel a közöd állásponttal bocsátkozik most majd egyeztetésekbe az Európai Parlamenttel a körülbelül 2 millió európai munkavállalót érintő jogszabályról.
 
Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország, Litvánia és Lettország is nemmel szavazott az észt elnökség kompromisszumos szövegére, míg a brit, az ír és a horvát delegáció a közúti közlekedési szállítási szektor versenyképességét féltve tartózkodott a voksolásnál. A BruxInfo nevük mellőzését kérő forrásokból úgy értesült, hogy erős lobbizásra – amiben a franciák vitték a prímet – a cseheket és a szlovákokat végül hétfő éjszaka sikerült leszalámizni a közös visegrádi álláspontról. Így Magyarország, amely a közös álláspontot kidolgozta és arról hónapok óta egyeztetett Franciaországgal, végül nemmel szavazott.
 
Így a két évvel ezelőtti kötelező menekültkvótához hasonlóan Budapestet egy másik kényes, nyugat-keleti választóvonal mentén elkülönülő politikai ügyben is leszavazták és kisebbségben maradt.
 
A V4-es alkupozíció lényege az volt, hogy készek belemenni a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályok szigorításába és a kiküldöttek javadalmazási szabályainak módosításába, cserébe a közúti fuvarozói szektor sajátosságainak (mobil jellegének) elfogadásáért és külön paramétereinek egyidejű rögzítéséért az irányelv felülvizsgálatában. Ez a feltétel csak annyiban teljesült, hogy a kiküldött munkavállalókra vonatkozó módosított szabályok most még nem vonatkoznak a közúti teherfuvarozókra, hanem csak a szektorspecifikus jogszabály (erre a Bizottság nemrég előterjesztett egy külön javaslatot) hatályba lépésének időpontja után.
 
A V4-ek közös álláspontjának értelmében – ami mögé egy ponton 14 tagországot sikerült felsorakoztatni – a nemzetközi áruszállítás tekintetében 10, az úgynevezett kabotázs fuvarok esetében (egy tagállamon belül található két célpont közötti fuvar) 7 napig nem alkalmaznák a kiküldetési szabályokat. Ezt követően pedig csak a javadalmazásra és a fizetett éves szabadságokra vonatkozó rendelkezéseket lehetne alkalmazni. További megszorításként a kiküldetési idő meghatározásakor 24 órát kellene egy napnak tekinteni és nem 6 órát, amit a Bizottság eredetileg javasolt. A tranzit forgalmat pdig teljesen mentesítenék a kiküldetési irányelv hatálya alól.
 
Úgy tűnik, hogy végül ezeket a paramétereket nem sikerült előzetesen rögzíteni, és a magyar küldöttség a V4-es pozícióhoz tartva magát nemmel szavazott.
 
Ami a kiküldött munkavállalást illeti, a tagállamok általános elvként elismerték azt, hogy ugyanazért a munkáért, ugyanazon a helyen azonos javadalmazás jár a kiküldött munkavállalóknak is, akik tehát az alapbéren felül a különböző juttatásokat és bónuszokat is a helyi munkaerővel azonos mértékben élvezhetnék.
 
A kiküldött munkavállalás maximális időtartamát a jövőben 12 hónapban rögzítik, ami indokolt esetben meghosszabbítható lesz 6 hónappal (jelenleg lényegében nincs időhatára a kiküldésnek).
 
A kikölcsönzött munkavállalókra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint a helyi munkaerőre.
 
A miniszterek azt a javaslatot is jóváhagyták, hogy a tagállamok négy éves átmeneti időszakot kapjanak a felülvizsgált irányelv rendelkezéseinek átültetésére.
 
Emmanuel Macron, francia elnök twitteren üdvözölte a megállapodást.

Forrás: bruxinfo.hu