A Nemzetközi Valutaalaphoz fordult Argentína, hogy pénzügyi támogatást kérjen a nemzeti fizetőeszköz drámai mértékű leértékelődése miatt kialakult helyzet kezelésére.

Mauricio Macri argentin elnök kedden bejelentette, hogy beszélt Christine Lagarde-dal, a valutaalap főigazgatójával és kezdeményezte a tárgyalások megkezdését egy hitelvonal megnyitásáról a gazdasági nehézségek megoldásának érdekében.

Az IMF vezetője megerősítette, hogy “még ma megkezdjük egy megállapodás kidolgozását, ami lehetővé teszi a növekedési program megerősítését, támogatást nyújtva a megváltozott globális körülmények között – mondta Mauricio Macri az elnökség hivatalos csatornáin közvetített televíziós beszédében. Hozzátette, mindez lehetővé teszi, hogy az ország elkerüljön egy újabb gazdasági válságot.

A múlt héten tapasztalt erős ingadozások után az argentin peso dollárhoz viszonyított árfolyama kedden ismét jelentősen csökkent: a hétfői záráshoz képest 4,61 százalékkal zuhant a jegyzés, így egy dollárért már 23,41 pesót kellett adni. Ez azt jelzi, hogy a kormánynak és a jegybanknak nem sikerült helyreállítani a befektetők bizalmát a múlt heti intézkedésekkel.

Argentína az utóbbi 23 év alatt háromszor jelentett fizetésképtelenséget. Legutóbb 2001. december végén jelentette be, hogy nem tudja visszafizetni 132 milliárd dolláros államadósságának nagy részét, ami évekig tartó politikai instabilitást, hiperinflációt és szegénységet eredményezett.

Az ország csak tizenöt évvel később, 2016-ban tudott visszatérni a nemzetközi tőkepiacokra.

A központi bank nyolc nap alatt háromszor emelt kamatot, legutóbb pénteken 33,25 százalékról 40 százalékra, a pénzügyminisztérium pedig bejelentette, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékáról 2,7 százalékra mérsékelte a költségvetési deficit célszámát. Keddtől kezdve a bankok kötelesek dollártartalékaik egy részét, mintegy 2 milliárd dollárt, a pénzpiacokra vinni a peso árfolyamának támogatására.

A gazdasági nehézségek már tavaly decemberben elkezdődtek, amikor a befektetők kételkedni kezdtek abban, hogy a kormány elkötelezett az infláció elleni küzdelemben. A kormány és a jegybank inflációs célszáma 15 százalék, de az IMF 19,2 százalékot, a kutatóintézetek pedig 20 százalékot meghaladó mértéket várnak az idei évre.

Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdaságában, Argentínában 2,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak márciusban, így az egy évre visszatekintő infláció 25,4 százalékot tett ki, gyorsult az ütem.

Az argentin peso sokáig túlértékelt volt a dollárral szemben, mert Christina Kirchner elnöksége idején (2007-2015) valutakorlátozásokat vezettek be a tőkekiáramlás megfékezésének érdekében. Mauricio Macri jobbközép kormánya szakított ezzel a politikával és áttért a lebegtetésre, miután 2015-ben hatalomra jutott.

Forrás: kitekinto.hu / MTI