http://komlomedia.hu/magyar-futar/9-kulfold/9894-moszkva-kesz-lenne-gazt-szallitani-europaba-a-torok-aramlaton-keresztul#sigProId1602cdb1c5
Szilárd uniós garanciák esetén Oroszország kész lenne arra, hogy a Török Áramlat csővezetéken keresztül földgázt szállítson Európába - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a görög hivatali partnerével, Nikosz Kociasszal közösen megtartott szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
Lavrov elmondta, hogy a nyugat-balkáni orosz energiaprojektek megvalósítása a régió országaival megkötött megállapodásoktól függ majd. Hozzátette, az együttműködés egyik alapvető feltétele az, hogy abba nem fognak kívülről beavatkozni, miként az a Déli Áramlat esetében történt.
A Gazprom orosz gázipari vállalat több európai partnerével azt tervezte, hogy Ukrajna elkerülésére Déli Áramlat elnevezéssel a Fekete-tengeren át, Bulgária irányában évi 63 milliárd köbméteres kapacitású vezetéket épít. A projekttől az Európai Bizottság elutasító álláspontja miatt Moszkva 2014 decemberében elállt, majd a Török Áramlat vezeték megvalósításába kezdett. Az évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitású vezeték egyik vezetékága Törökországot, a másik pedig az Európai Unió országait látná el.
Az orosz diplomáciai tárca vezetője az épülő déli gázfolyosóval kapcsolatban azt hangoztatta: Moszkva tisztességes, piaci alapon kész konkurenciaharcot folytatni más termelőkkel és európai szállítási útvonalakkal.
Lavrov közölte, hogy Oroszország támogatni fogja a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő állam új elnevezéséről kedden bejelentett megállapodást, ha az az összes érintett fél érdekeinek megfelel.
Zoran Zaev macedón miniszterelnök kedden hozta nyilvánosságra: Szkopje és Athén megállapodott, hogy a délszláv országot Észak-Macedóniának hívják majd. A nevet azt követően kezdik el hivatalosan is alkalmazni, hogy a macedón és a görög parlament is ratifikálja az erről szóló megállapodást, valamint azt az ősszel megtartandó népszavazás is megerősíti majd.
Lavrov elmondta: Moszkva arra törekszik, hogy a NATO tiszteletben tartsa a kontinens biztonságának oszthatatlanságára vonatkozó korábbi, legfelső politikai szinten megkötött megállapodásokat, amelyek értelmében senki sem erősítheti a saját biztonságát mások rovására.
Forrás: MTI