Egy véletlennek, vagy a sors kegyének köszönhetően olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek a bankok sikkasztását, adócsalását bizonyítják. Az állampolgárok becsapása mellett 1000 milliárdos(!) nagyságrendű adócsalást leplezhetnek le, amellyel a „devizahiteleseket" és a Magyar Államot rövidítik meg a bankok.

A napokban több hír került napvilágra, amely arról számolt be, hogy pert nyert egy deviza hiteles a bank ellen…

Egy esetben bizonyítottá vált, hogy a bank átverte az ügyfelét. Ezrével vannak devizahitelesek, akik ezt a lépést még nem tették meg a bíróság felé. Talán mert nem is tudták, mi a teendő, többségében nincsenek tisztában jogaikkal, lehetőségeikkel, vagy fel sem tételezik azt, hogy egy hivatalos szerv - ez esetben a bank – átveri őket.

Ám ha egy esetben bebizonyosodott a bank csalása, egyazon szisztémával dolgozva, nyilvánvalóan ezer és ezer állampolgárt ért hasonló átverés.

Az állampolgár jóhiszeműen felvette lakás, kocsi vásárlására a banktól a kölcsönt, aztán a változó kamatok miatt - amely természetesen folyamatosan növekszik – fizetgette a törlesztő részleteket mindaddig, amíg jött a válság, és a korábban felvett kölcsön immár közel a duplájára növekedett. Bedőlt lakás hitelek ezrei miatt jöttek a kilakoltatások, az életük munkája árán megszerzett vagyonok elvesztése miatt öngyilkosságok tucatjairól értesülünk naponta. Valakiket ez azonban csöppet sem zavar: A bankokat..

Megdöbbentő sikkasztásról és adócsalásról értesült újságíró szövetségünk egy bátor asszonytól – Mácsai Rozáliától - és Falus Zsolttól, aki az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz fordult.

Nézzük a tényeket Falus Zsolt tájékoztatása alapján:

Az ügyfelek deviza tőke tartozását a bankok tartják nyilván, egyoldalú szerződéseikkel. Az akkoriban kínált kedvezőbb hitelkonstrukciók miatt az állampolgárok többsége a deviza-hitelt választotta, (vagy éppen választás nélkül ezt nyújtották számára ) vagyis deviza párban adósodott el. A deviza párnál az egyik deviza a nyilvántartásra kerülő tőketartozást határozza meg, a másik deviza az, amiben a havi törlesztést kell megfizetni. Ha „kiszámítható” viselkedésű devizákról van szó, (ezek közé tartozott az EURO, valamint a CHF is) az ügyletben nyereség áll elő.

A bankok nyeresége az árfolyamnyereség révén realizálódik, az ügylethez a „nyilvántartási tőke cseréjét” kell átmenetileg végrehajtani. Ez könnyen megoldható, mert a hazai hitelezés a bankok nyilvántartásba vételén keresztül valósul meg. A bankok a deviza hiteleiket nem fedezték CHF forrásokkal, a refinanszírozásban „valós” frank pénzeszközök nem vesznek részt. Ebben jelentősen eltér az egyes pénzintézetek devizahitelezési gyakorlata az Eurozónán belül és azon kívül.

A tőke konverzióról és annak eredményéről a bankok ügyfeleiket nem értesítették, az erről szóló „csereügyleti igazolásokat” nem adták ki, így az ügyfelek a lecsökkent deviza nyilvántartásról, a nyereségükről nem szerezhettek tudomást. A nyereség sorsáról így rendelkezni sem tudtak!

Az ügyfelek akár a nyereségnek az összegét felvéve az eredeti nyilvántartott tőke után fizetik meg az addigi törlesztő részleteket, akár a lecsökkent tőke összeg után, már kevesebb törlesztő részlet állhatott volna elő számukra.

A csereügylet során keletkező nyereség az ügyfelet illeti meg, mert ez az ő pozíciójában következett be, ezért az ügyfelekkel szemben a bankok sikkasztást követtek el.

A csereügyleti nyereség tőkejövedelemnek minősül, ami adókötelezettséget jelent az 1995.évi CXVII.tőkejövedelmekről szóló (65-68.§) szja törvény szerint. Ezt az adót a magánszemélynek kell megfizetni.

Az okirat hamisítást a bankok a ügyfeleikkel szemben közölt valótlan, hamis adatközléssel és az azon alapuló követeléssel valósítják meg.

A bankok követelésének alapja egy valótlan deviza tőke nyilvántartás.

Az előállott nyereséget a bankok saját hasznukként tartják nyilván. Ezt a cselekedetet a pénzintézetekben tevékenykedő "treasury" csoportok végzik, akiknek a feladata az árfolyam és menedzsment az ügyfelek fizetőképességének megtartása érdekében. A devizahiteleseknél a szükséges tőke műveletek végrehajtásával nyereséget tudnak előállítani.

A teljes nyereséget a sajátjukként kezelik, az adó (amely jelenleg 16 %, de a konverzió időszakában, a 2008-as években ez 25 % körüli volt) nem kerül megfizetésre és az ügyfelek nyereségét is sajátjukként tartják nyilván.

Ez adócsalás és sikkasztás. Mindemellett ügyfeleikkel szemben valótlan, vagyis hamis adatokat közölnek és követelésüket erre alapozzák. Adózatlan nyereségük kb 1000 milliárd forint nagyságrendben keletkezhetett.

Falus Zsolt bizonyítékokkal alátámasztott feljelentése alapján a nyomozás elindult. Csak remélni merjük, hogy a NAV, a PSZÁF és a Nemzeti Nyomozó Iroda mielőbb lép ebben az ügyben, mert emberek életével játszadoznak, és csöppet sem mindegy, hány ember veszíti el vagyonát, vagy akár az életét a bankok gyalázatos nyerészkedése végett.

Gyöngyösi Zsuzsanna

Szerkesztői megjegyzés:

Új értesülésünk szerint a Nemzeti Adó és Vámhivatal az ügyet nyilvánosságra hozó Falus Zsolt meghallgatását követően, a meglévő dokumentumok alapján, már el is kezdte a vizsgálatot!

Forrás: fusz.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 48 733 103 megtekintés

Videó: 28 056 091 megtekintés

Látogatók

Összesen5164911

Jelenleg az oldalon

4
Online

Interreg CE1013 REFREsh